Kielce

város Lengyelországban

Kielce (kiejtése, IPA: [ˈkʲɛlʦɛ]) város Közép-Lengyelországban, 202 609 lakossal (2006). Szentkereszt vajdaság fővárosa 1999 óta, előtte Kielce vajdaság székhelye volt (1919-1939, 1945-1998). A Świętokrzyskie-hegységben fekszik, a Silnica partján. Régebben mészkőbányáiról volt híres, ma kereskedelmi központ.

Kielce
Kielce címere
Kielce címere
Kielce zászlaja
Kielce zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSzentkereszt
Rang járási jogú város
Polgármester Bogdan Wenta
Irányítószám 25-001
Körzethívószám (+48)41
Rendszám TK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség186 894 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség1 707,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260-406 m
Terület109,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 52′ 21″, k. h. 20° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 21″, k. h. 20° 37′ 55″
Kielce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A legenda szerkesztés

Egy Lengyelország-szerte ismert legenda Kielce alapítását Mieszkóval, Merész Boleszláv fiával kapcsolja össze.
Több mint 900 évvel ezelőtt, azon a helyen, ahol ma Kielce áll, sűrű, feltöretlen erdők voltak, tele vadállatokkal, melyek vonzották a vadászokat. Mieszko is itt vadászott. Amikor vadat kergetve elszakadt társaitól, kiért egy ismeretlen tisztásra és elfáradva elaludt a gyepen. Azt álmodta, hogy banditák támadták meg és mérget akartak erővel letölteni a torkán. Amikor már fogytán volt az ereje, hirtelen megjelent neki Szent Adalbert, felemelte pásztorbotját és a földre kanyargós utat rajzolt, amely patakká változott. Mieszko felébredt, s nemsokára forrást talált. A belőle fakadó víz édes volt, kristálytiszta, mint álmában. Újra erőre kapott és hamarosan meglelte társait. A közelben egy ismeretlen, hatalmas vadállat agyaraira talált, talán vaddisznóéi lehettek. Megfogadta, hogy ezen a helyen várost épít templommal.
Hamarosan a rengeteg közepén települést épített, a tisztáson pedig templomot, Szent Adalbertnek szentelve. A patakot, amelyből visszanyerte erejét a herceg, Silnicának hívták, a települést pedig Kielcének (kieł = agyar) emlékeztetőül a hatalmas agyarakra.

Események időrendben szerkesztés

 
Józef Piłsudski vezérkarával Kielcében 1914-ben
 
Kielce központjának térképe
 
Kolostor
 
Püspöki palota
  • 1171 – a Legszentebb Szűz Máriának szentelt társaskáptalan építése
  • 1364 – Kielce magdeburgi városi jogokat kap
  • 1496 – Jagello Frigyes kardinális Kielcének címert ad
  • 1661II. János Kázmér király és udvara Kielcébe látogat
  • 1662 – a Związek Święconyba tartozó lázadó katonák (kb. 12 ezren) elfoglalták
  • 1655 – a város pusztulása a svéd háború alatt
  • 1789 – Kielce a köztársaság tulajdonába megy át
  • 1794Tadeusz Kościuszko vezér egységeit itt szállásolja be a Szczekocinyi csata után. A súlyosan sebesült Wojciech Bartos Głowacki halála a kielcei kórházban
  • 1800 – egy félelmetes tűzvész csaknem az összes lakóházat elhamvasztja a városközpontban, a városháza is leégett
  • 1809 – a várost a Varsói Hercegséghez csatolják
  • 1815 – Kielcét elfoglalják az oroszok
  • 1816Stanisław Staszic kezdeményezésére megnyílik a Szkoła Akademiczno-Górnicza – az első lengyel műszaki főiskola
  • 1818 – a krakkói vajdaság fővárosa Kielce lesz
  • 1844 – az orosz uralom elleni összeesküvés leleplezése és az előkészítő Piotr Ściegienny letartóztatása
  • 1845 – Kielce kormányzósági központ lesz
  • 1885 – az Iwanogród-Dąbrowa vasútvonal építése
  • 1914 – Kielcében felállítják a Lengyel légió I. ezredét Józef Piłsudski parancsnoksága alatt
  • 1919 – megalakul a Kielcei vajdaság
  • 1945. január 15. – az I. ukrán front kiveri a német csapatokat a városból
  • 1946 – a kielcei pogrom a zsidók ellen
  • 1974 – a Politechnika Świętokrzyska (műszaki egyetem) alapítása
  • 1999 – Kielce lesz a Szentkereszt vajdaság központja

Gazdasága szerkesztés

A város gazdaságának alapja a XV. századtól kezdve az ásványi kincsek kitermelése és feldolgozása volt: vasércet, rezet, ólmot, márványt és homokkövet bányásztak. Ma többek között az építőipar, építőanyag-ipar, villamosgépgyártás és élelmiszeripar virágzik. Fontos szerep jut a Kielcei vásárnak, amely a második legnagyobb expo Lengyelországban.

Műemlékek szerkesztés

  • Krakkói püspökök palotája: 16371641 között épült, Tomasz Poncino Jakub Zadzik püspök kezdeményezésére. 1971 óta a Nemzeti múzeum székhelye
  • Katedrális: 1173 körül Gedko krakkói püspök építtette, többször átépítve a XVI., XVII. és XIX. században, végül kora barokk háromhajós bazilika lett.
  • Szent Adalbert-templom: a legrégibb kielcei templom, története a X. századig nyúlik vissza, jelenlegi alakját 1763-ban kapta. A templom előtti téren megmaradt egy része annak a falnak, ahol a németek nyilvánosan agyonlőtték a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonáit, 1943-ban.
  • Szentháromság-templom: 16401644 között épült.
  • Zieliński-palota: 18471858 között Tomasz Zieliński, a kultúra nagy támogatójának a tulajdona volt.
  • Templom és kolostor a Karczówka hegyen: 16241631 között a bencések építették, ám a rendet a cári hatóságok 1864-ben feloszlatták.
  • Helyőrségi templom: a korábban ortodox templom, 19021904 között.
  • Evangélikus templom: klasszicista stílusban épült 1840 körül
  • Laszczyk-udvarház: vörösfenyő udvarház 1788-ból, jelenleg falumúzeum
  • Piactér: helye még a középkorban lett kijelölve. épületei a XVIII. és XIX. századból valók, a piactér melletti kis téren Szent Tekla szobra áll (1765)
  • Sienkiewicz utca: Kielce főutcája, a XIX. század húszas éveiben alakult ki sok műemlék épülettel
  • "Stary" (régi) temető: alapítva 1800 körül. Eredetileg katolikus, evangélikus, ortodox és unitárius híveknek szánva
  • Városi park: alapítva 1830-ban, a már létező XVIII. századi kert helyén
  • Karscha-udvarház: építette a Stumpf család a XIX. sz. I. felében. 18881890 között itt volt Jan Styka festőművész műterme.

Múzeumok szerkesztés

  • Muzeum Narodowe w Kielcach (Kielcei nemzeti múzeum)
  • Muzeum Lat Szkolnych Stefana Żeromskiego (Stefan Żeromski iskolaéveinek múzeuma)
  • Muzeum Zbiorów Geologicznych (Geológiai múzeum)
  • Muzeum Zabawkarstwa (Játékmúzeum)
  • Muzeum Wsi Kieleckiej (Kielcei falumúzeum)
  • Muzeum Pamięci Narodowej (A nemzeti emlékezet múzeuma)
  • Skarbiec Katedralny – (A katedrális kincstára)

Oktatás szerkesztés

Egyetemek és főiskolák:

  • Uniwersytet im. Jana Kochanowskiego www
  • Politechnika Świętokrzyska www
  • Wszechnica Świętokrzyska www
  • Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Kielcach www
  • Wyższa Szkoła Ekonomii i Administracji im. prof. Edwarda Lipińskiego www
  • Wyższa Szkoła Handlowa im. Bolesława Markowskiego www
  • Wyższa Szkoła Technik Komputerowych i Telekomunikacji www
  • Wyższa Szkoła Telekomunikacji i Informatyki www
  • Wyższa Szkoła Umiejętności w Kielcach www (poprzednio Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
  • Wyższa Szkoła Zarządzania Gospodarką Regionalną i Turystyką www
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Kielcach www
  • Świętokrzyska Szkoła Wyższa
  • Wyższa Szkoła Dziennikarska im. Melchiora Wańkowicza (kihelyezett részleg)

Sport szerkesztés

Kultúra szerkesztés

  • Színházak:
    • Stefan Żeromski Színház [1]
    • Teatr Lalki i Aktora "Kubuś" (bábszínház)
    • Kielecki Teatr Tańca (táncszínház)
    • Teatr "Ecce Homo"
  • Filharmónia
    • Oskar Kolberg Szent Kereszt Zenekar
  • Kultúrházak
    • Kieleckie Centrum Kultury,
    • Wojewódzki Dom Kultury (Vajdasági kultúrház)
    • Dom Środowisk Twórczych
    • Wojewódzka Biblioteka Publiczna (könyvtár)
    • Kompania Wolontarska [2]

Testvérvárosok szerkesztés

 

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.
  1. https://www.vmr.gov.ua/en/twin-cities#parentHorizontalTab1
  2. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/052615261011-0945930?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.