Kálócfa
Kálócfa község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
| Kálócfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8988 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 126 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 14″, k. h. 16° 33′ 46″46.753917°N 16.562834°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 14″, k. h. 16° 33′ 46″46.753917°N 16.562834°E | |||
 Kálócfa
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Kálócfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálócfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésLenti és Zalalövő közt fekszik a 86-os főút mentén, nagyjából a két város között félúton. Közigazgatási területének déli szélén ér véget, a főútba csatlakozva a Zalaegerszegtől idáig húzódó 7405-ös út. Legközelebbi szomszédja dél felől Pórszombat.
Nevének eredete
szerkesztésNevét valószínűleg az itt lakó kálizokról, muzulmán besenyőkről kaphatta, míg más magyarázat szerint egy Káliz, Kálóz nevű birtokosé volt.
Története
szerkesztésA település neve egy a 12. század végén itt élt Kálóz nevű ember Kutasi János nevű unokájával kapcsolatban fordul elő először 1364-ben, kinek fia szintén a Kálóz nevet viselte, kinek Kálóz nevű dédunokája, mivel örököse nem volt, 1397-ben birtokait leányainak Radicsi Mihálynére, Lóránt fia Ferenc feleségére, Irsai Istvánnéra, valamint Katára és Margitra hagyta.
1531-ben és 1542-ben külön szerepel Kálózfalva és Ilvágy egymás mellett egy adólajstromban. Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát egy 1433-ban kelt oklevél is említette, az akkori nagy kőtemplom azonban a török időkben elpusztult.
A falu 1563. szeptember 24-én tűnt fel újra az írásos forrásokban, mikor I. Ferdinánd királyi adomány címén a Kálózfalvai, más néven Ilvágyi Taba család tagjainak adományozta. 1690-ben a település Esteházyak birtoka lett. Egy 1746. december 29-én kiadott oklevél szerint Kálócfa Esterházy Pál hercegé lett.
A 18. század elején már élt a településen a kálóczfai Szente család. 1734-ben, az itt élő kálóczfai Szente Mihály templomot építtetett a faluban, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel, majd a régi templom helyett 1937-ben épült fel a falu új temploma, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel és melyet Simon Pál földbirtokos hagyatékából építettek. Egyik lakója Kálócfán sisi Sidy Mihály (†1711), Zala vármegye külön kiküldött követe az 1705-ben zajló Szécsényi országgyűlésen, az egervári helyettes várnagy, földbirtokos volt.
A 18. század végén élt a településen a nemesi sázrmazású kálóczfai Szente Mihály, földbirtokos, aki 1777. és 1786 között volt esküdt Zalalövőn. Szente Mihály és Horváth Rozália fia, kálóczfai Szente József (1773-1811), táblabíró, kálócfai birtokos, aki feleségül vette tubolyszeghi Tuboly Julia kisasszonyt, tubolyszeghi Tuboly László (1756–1828), főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, és boldogfai Farkas Erzsébet lányát.[3] Szente József és Tuboly Julianna frigyéből származott: Szente Mihály (1803–1839), jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, kálócfai birtokos, aki a Győri királyi jogakadémián végzett, és a kálócfai római katolikus templom gondnoka volt, valamint fivére, Szente Lajos (1807–1855) jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, salomvári közbirtokos, aki 1845-ben Deák Ferenc mellett valamint több zalai nemes úr mellett szerepelt az önkéntes adozók között.[4][5]
A település 1818-tól a Zalalövői járáshoz, az 1925-ös Közigazgatási útmutató alapján a Zalabaksai Körjegyzőséghez, illetve az Alsólendvai járáshoz tartozott, a Vármegye székhelye Zalaegerszeg volt. 1949-től már önálló tanács működött, majd átszervezés után a Zalabaksai Községi Közös Tanács látta el a közigazgatási feladatokat, Lenti járási székhellyel.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Laki József (független)[6]
- 1994–1998: Laki József (független)[7]
- 1998–2002: Laki József (független)[8]
- 2002–2006: Laki József (független)[9]
- 2006–2010: Laki József (független)[10]
- 2010–2014: Szabó András (független)[11]
- 2014–2019: Szabó András (független)[12]
- 2019–2024: Szabó András (független)[13]
- 2024– : Szabó András (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 160 | 155 | 158 | 130 | 141 | 132 | 126 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,68, német 5,49%. A lakosok 86,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 2,48% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 79,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 1,4% evangélikus, 1,4% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (59,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent István-szobor[16]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ familysearch.org Szente József halála - Kálóczfa (in: Csesztreg)
- ↑ Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1234.o. (In: Századok)
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Tuboly család (tubolyszegi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 298. o.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Kálócfa Helységnévtár
- ↑ Kálócfa képei. [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 23.)
