Főmenü megnyitása

Tuboly László (költő)

magyar költő

Tubolyszeghi Tuboly László (Szentliszló, Pusztamagyaród, Zala megye, 1756. április 10.Nagylengyel, Zala megye, 1828. május 21.) Zala megyei jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító.

Tuboly László
Született 1756. április 10.
Szentliszló, Pusztamagyaród
Elhunyt 1828. május 21. (72 évesen)
Nagylengyel
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Erzsébet (1761-1800)
Foglalkozása jogász
költő,
nyelvújító

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Tuboly László aláírása 1799. február 18.-ai családi levélben

Régi zalai nemesi családba született tubolyszeghi Tuboly Mihály (1719-1784), főszolgabíró, és gulácsi Farkas Krisztina (1734 - †?) gyermekeként. Anyai nagyszülei gulácsi Farkas László (1705-1769), vasi insurgens kapitány, káldi földbirtokos, és Sala Terézia (1707-1763) voltak. Keresztszülei pallini Inkey Boldizsár (1726-1792), zalai alispán, és neje szalapatakai Nagy családból való szalapatakai Nagy Júlianna (1731 1767) úrnő voltak. Tuboly László testvérei: Tuboly Imre, táblabíró, hencsepusztai birtokos; Tuboly János (1773-1818), táblabíró, birtokos, akinek neje tekintetes Jaán Borbála (1786-1823); és Tuboly Terézia (1758-1810), aki egyházasbüki Dervarics Mihály (1750-1814) gutorföldei földbirtokosnak a felesége volt.

Tuboly László rövid ideig jószágkormányzó volt a Festetics György gróf muraközi birtokában, ahol Hajnóczy Józseffel ismerkedett meg és így került kapcsolatba a magyar jakobinus mozgalommal. 1777. szeptember 9. és 1781. szeptember 21. között az éppen létesített új zalalövői járás első alszolgabírája lett, a majdani sógora mellett, boldogfai Farkas András (1740-1780) főszolgabíró mellett. 1781. szeptember 24.-e és 1786. június 14. között Egerszeg alszolgabírája, majd a ugyanennek a járásnak a főszolgabírája lett 1790. április 7.-e és 1795. május 4.-e között.[1]

1794. augusztus 18.-án a felperes csébi Pogány Ádám (1746-1814), és az alperes boldogfai Farkas család között létrejött egy egyezmény.[2] Pogány Ádám szolgabíró a Gömör vármegyei Kelemér nevű településen lakott, azonban elszánta magát, hogy vissza fogja szerezni a családja ősi zalai birtokait. Több családot is beperelt akkor (köztük más megyékben az Eszterházyt és a Gyulafit). Zalában felkereste a boldogfai Farkas családot, amely Farkas Ferencné barkóczi Rosty Annán keresztül örökölte polyanai Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára ősanyja birtokai egy jelentős részét.[3] Tuboly László, boldogfai Farkas Erzsébet férje, sógorával, boldogfai Farkas Ferenccel (17421807), nemesapáti plébánossal, együttműködvén a család régi oklevelei alapján összeállította a leszármazási táblákat, és kutatta a boldogfai Farkas család osztopáni Perneszy és szenterzsébeti Terjék őseit. Pogány Ádámnak végül sikerült szereznie 1000 arany vinculumot a családtól. 1795. májusában találjuk a dékánfalvai birtokán, és állása ekkor gróf Festetics György Csáktornya uradalmi kormányzója volt.

Spissich János (1745-1804) zalai alispánnal szintén szoros barátságot ápolt, és ő is tagja volt a "Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett.[4] Ugyanakkor, közeli barátja volt Tuboly Lászlónak Pálóczi Horváth Ádám, és több alkalomban levelezett Kazinczy Ferenc íróval, a magyar nyelvről.[5] László kapcsolatba került a Martinovics mozgalommal és a megyei ellenállásban való részvétele miatt elmozdították az állásából Spissich Jánossal és gróf Festetics Györggyel együtt 1795-ben.[6] Ő semmisítette meg Spissich kompromittáló iratait, elősegítve, hogy a megye alispánját ne ítéljék el a Martinovics-perben. 1797-ben született a gyermeke Nagylengyelben, azonban a nagy botrány után 1798-tól ismét visszavonult a dékányfalvai birtokára és gróf Festetics védelmét élvezte egy ideig. Egy idő után pedig visszavonult a nagylengyeli birtokába, ahol komolyabban kezdett foglalkozni az irodalommal és a költészettel. Horváth Ádám és Tuboly együtt vásárolta meg Spissich Sándortól apja, Spissich János könyvtárát, mivel a tervük az volt, hogy közösen építenek egy házat a két család használatára.[7]

Az 1806. június 9.-i vármegyei közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság tagjai közül báró Gilányi János, forintosházi Forintos Gábor, Tuboly László, Kisfaludy Sándor, Takáts József és Csutor János találhatóak.[8]

1819-ben és 1824-ben a vármegyei tisztújítással foglalkozó választmány tagja volt.[9]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Tuboly László, 1779. október 16.-án Zélpusztán vette feleségül a boldogfai Farkas családból származó, boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (*Boldogfa, 1761. április 15. – †1800) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) lányát. Felesége révén jelentős kis vagyonhoz jutott miután az 1779-ben megírt Rosty Anna végrendeletében, lányának, boldogfai Farkas Erzsébetnek az egész Somogy és Tolna megyei birtokrészeit hagyta, amelyeket a Perneszy családtól örököltek, valamint a salomvári egész birtokrészeivel együtt.[10] A somogyi birtokrészeket, amelyek Ádándon helyezkedtek el, végül zalalövői Csapodi Gábornak adta el. Tuboly László és boldogfai Farkas Erzsébet gyermekei a mileji birtokában születtek és élete utolsó éveit Nagylengyelben töltötte. Tuboly Lászlónak és boldogfai Farkas Erzsébetnek 9 gyermeke született, azonban csak négy leánygyermeke megérte a felnőtt kort:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés