Tuboly László (költő)

(1756-1828) magyar költő

Tubolyszeghi Tuboly László (Szentliszló, Pusztamagyaród, Zala megye, 1756. április 10.Nagylengyel, Zala megye, 1828. május 21.) Zala megyei jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, nyelvújító, földbirtokos

Tuboly László
Tuboly Lászlónak a címeres viaszpecsétje
Tuboly Lászlónak a címeres viaszpecsétje
Született 1756. április 10.
Szentliszló, Pusztamagyaród
Elhunyt 1828. május 21. (72 évesen)
Nagylengyel
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Erzsébet (1761-1801)
Foglalkozása jogász
költő,
nyelvújító

Tuboly László aláírása
Tuboly László aláírása

ÉleteSzerkesztés

 
Tuboly László aláírása 1799. február 18.-ai családi levélben

Régi zalai nemesi tubolyszeghi Tuboly családba született. Apja tubolyszeghi Tuboly Mihály (1719-1784), főszolgabíró, földbirtokos, anyja gulácsi Farkas Krisztina (1734 - †?) gyermekeként. A család eredetileg 1519. november 15-én II. Lajos magyar királytól nemesség és földbirtok adományban részesült Zala megyében.[1] Anyai nagyszülei idősebb gulácsi Farkas László (1705-1769), 1809-dik vasi inszurgens kapitány, káldi földbirtokos, és nemes Sala Terézia (1707-1763) voltak. Keresztszülei pallini Inkey Boldizsár (1726-1792), zalai alispán, és neje szalapatakai Nagy családból való szalapatakai Nagy Júlianna (1731 1767) úrnő voltak. Anyai nagybátyja ifjabb gulácsi Farkas László (1740-1818), Vas vármegye alispánja, 1809-dik vasi inszurgens kapitány őrnagy, földbirtokos. Tuboly László testvérei: Tuboly Imre, táblabíró, hencsepusztai birtokos; Tuboly János (1773-1818), táblabíró, birtokos, akinek neje nemes Jaán Borbála (1786-1823); és Tuboly Terézia (1758-1810), aki egyházasbüki Dervarics Mihály (1750-1814) gutorföldei földbirtokosnak a felesége volt.

Tuboly László rövid ideig jószágkormányzó volt Festetics György gróf muraközi birtokán, ahol Hajnóczy Józseffel megismerkedett és így került kapcsolatba a magyar jakobinus mozgalommal. 1777. szeptember 9. és 1781. szeptember 21. között az éppen létesített új zalalövői járás első alszolgabírája lett, a majdani sógora, boldogfai Farkas András (1740-1780) főszolgabíró mellett. 1781. szeptember 24-e és 1786. június 14-e között Egerszeg alszolgabírája, majd a ugyanennek a járásnak a főszolgabírája lett 1790. április 7.-e és 1795. május 4.-e között.[2]

1794. augusztus 18.-án a felperes csébi Pogány Ádám (1746-1814), és az alperes boldogfai Farkas család között létrejött egy egyezmény.[3] Pogány Ádám szolgabíró a Gömör vármegyei Kelemér nevű településen lakott, azonban elszánta magát, hogy vissza fogja szerezni a családja ősi zalai birtokait. Több családot is beperelt akkor (köztük más megyékben az Eszterházyt és a Gyulafit). Zalában felkereste a boldogfai Farkas családot, amely Farkas Ferencné barkóczi Rosty Annán keresztül örökölte polyanai Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára ősanyja birtokai egy jelentős részét.[4] Tuboly László, boldogfai Farkas Erzsébet férje, sógorával, boldogfai Farkas Ferenccel (17421807), nemesapáti plébánossal, együttműködvén a család régi oklevelei alapján összeállította a leszármazási táblákat, és kutatta a boldogfai Farkas család osztopáni Perneszy és szenterzsébeti Terjék őseit. Pogány Ádámnak végül sikerült szereznie 1000 arany vinculumot a családtól. 1795. májusában találjuk a dékánfalvai birtokán, és állása ekkor gróf Festetics György Csáktornya uradalmi kormányzója volt.

Spissich János (1745-1804) zalai alispánnal szintén szoros barátságot ápolt, és ő is tagja volt a "Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett.[5] Ugyanakkor, közeli barátja volt Tuboly Lászlónak Pálóczi Horváth Ádám, és több alkalomban levelezett Kazinczy Ferenc íróval, a magyar nyelvről.[6] László kapcsolatba került a Martinovics mozgalommal és a megyei ellenállásban való részvétele miatt elmozdították az állásából Spissich Jánossal és gróf Festetics Györggyel együtt 1795-ben.[7] Ő semmisítette meg Spissich kompromittáló iratait, elősegítve, hogy a megye alispánját ne ítéljék el a Martinovics-perben. 1797-ben született a gyermeke Nagylengyelben, azonban a nagy botrány után 1798-tól ismét visszavonult a dékányfalvai birtokára és gróf Festetics védelmét élvezte egy ideig. Egy idő után pedig visszavonult a nagylengyeli birtokára, ahol komolyabban kezdett foglalkozni az irodalommal és a költészettel. Francia és latin szerzőket fordított, a Tudományos Gyűjteményben publikált. Horváth Ádám és Tuboly együtt vásárolta meg Spissich Sándortól apja, Spissich János könyvtárát, mivel a tervük az volt, hogy közösen építenek egy házat a két család használatára.[8] Tuboly László történeti kérdésekkel foglalkozott: két magyar őstörténeti témájú tanulmánya is megjelent.[9] Az 1824-ben megjelent "Magyarország régi földiratához" című közleményében tubolyszegi Tuboly László így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott." Ez tulajdonképpen az első ismert hivatalos feljegyzés a mostani városnak a elnevezéséről. Igen érdekes, hogy a fizikai földrajzi jelenségek közül legelsőnek a vízrajz keltett tudományos érdeklődést neki ebben a művében.[10]

Az 1806. június 9.-i vármegyei közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság tagjai közül báró Gilányi János, forintosházi Forintos Gábor, Tuboly László, Kisfaludy Sándor, Takáts József és Csutor János találhatóak.[11]

1819-ben és 1824-ben a vármegyei tisztújítással foglalkozó választmány tagja volt.[12]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Tuboly László, 1779. október 16.-án Zélpusztán vette feleségül a boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (*Boldogfa, Zala vármegye, 1761. április 15. – †Muraréthát, Zala vármegye, 1801. december 2.) kisasszonyt,[13] boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) lányát. A menyasszony apai nagyszülei boldogfai Farkas János (†1724), Zala vármegye helyettes főszolgabírája, földbirtokos és sidi Sidy Dorottya (16931775) voltak; az anyai nagyszülei barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730), vasi főszolgabíró, földbirtokos és zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) voltak. Hitvese révén sógorai boldogfai Farkas András (1740-1782), zalalövői főszolgabíró, földbirtokos, boldogfai Farkas János (1741-1788), Zala vármegye Ítélőszék elnöke, főjegyzője, földbirtokos, boldogfai Farkas Ferenc (17421807), veszprémi kanonok, esperes, boldogfai Farkas Lajos (17521809) tanár, Kolozsváron rektor, a piarista rend kormánysegédje, valamint csáfordi Csillagh Ádám (17391797), Zala vármegye főadószedője, első alügyésze, földbirtokos, akinek a neje boldogfai Farkas Anna (17461804) volt.

Tuboly László a felesége révén jelentős vagyonhoz jutott miután, az 1779-ben megírt boldogfai Farkas Ferencné Rosty Anna végrendeletében, lányának, boldogfai Farkas Erzsébetnek az egész Somogy és Tolna megyei birtokrészeit hagyta, amelyeket a Perneszy családtól örököltek, valamint a salomvári egész birtokrészeivel együtt.[14] A somogyi birtokrészeket, amelyek Ádándon helyezkedtek el, végül zalalövői Csapody Gábornak adta el. Tuboly Lászlónak és boldogfai Farkas Erzsébetnek 10 gyermeke született, azonban csak négy leány- és egy fiúgyermeke megérte a felnőtt kort:

JegyzetekSzerkesztés

  1. C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Zala megye - Investigatio nobilium - A - 66.
  2. Archivált másolat. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  3. Szinnyey József. Magyar írók élete és munkái: Csébi Pogány Ádám.
  4. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 3. doboz 156. p.
  5. Abafi 1993
  6. http://adattar.vmmi.org/cikkek/4396/letunk_1991.1-2_02_szeli_istvan.pdf
  7. http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=842
  8. Németh 2011 77. old.
  9. Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974). Szentmihályi Imre: Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai.
  10. Múzeumi közlemények Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)Szőke Béla: Győr nevéről
  11. [http://epa.oszk.hu/01600/01610/00011/pdf/vmm_11_1972_26_poor.pdf A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század végén és a XIX. század elején]
  12. Levéltári Szemle, 39. (1989)Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám. Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai, 1819–1847 / 18–30. o.
  13. familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Horvátország - Selnica (Čakovec) -halottak - Tuboly Lászlóné boldogfai Farkas Erzsébet halála
  14. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai (Boldogfai) 4. doboz. 180.p)
  15. familysearch.org Domján Józsefné Tuboly Borbála halála - Zalalövő
  16. familysearch.org Domján József halála- Zalalövő
  17. familysearch.org Szent Józsefné Tuboly Julianna halála- Salomvár - (In: Zalalövő)
  18. familysearch.org Szente József halála - Kálóczfa (in: Csesztreg)
  19. Szelence/Selnica keresztelési anyakönyvek. (Hozzáférés: 2020)

ForrásokSzerkesztés