Tuboly László (költő)
Tubolyszeghi Tuboly László (Szentliszló, Pusztamagyaród, Zala megye, 1756. április 10. – Nagylengyel, Zala megye, 1828. május 21.) Zala megyei jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító.
| Tuboly László | |
| Született |
1756. április 10. Szentliszló, Pusztamagyaród |
| Elhunyt |
1828. május 21. (72 évesen) Nagylengyel |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | boldogfai Farkas Erzsébet (1761-1800) |
| Foglalkozása |
jogász költő, nyelvújító |
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
Régi zalai nemesi családba született tubolyszeghi Tuboly Mihály (1719-1784), főszolgabíró, és gulácsi Farkas Krisztina (1734 - †?) gyermekeként. Anyai nagyszülei gulácsi Farkas László (1705-1769), vasi insurgens kapitány, káldi földbirtokos, és Sala Terézia (1707-1763) voltak. Keresztszülei pallini Inkey Boldizsár (1726-1792), zalai alispán, és neje szalapatakai Nagy családból való szalapatakai Nagy Júlianna (1731 1767) úrnő voltak. Tuboly László testvérei: Tuboly Imre, táblabíró, hencsepusztai birtokos; Tuboly János (1773-1818), táblabíró, birtokos, akinek neje tekintetes Jaán Borbála (1786-1823); és Tuboly Terézia (1758-1810), aki egyházasbüki Dervarics Mihály (1750-1814) gutorföldei földbirtokosnak a felesége volt.
Tuboly László rövid ideig jószágkormányzó volt a Festetics György gróf muraközi birtokában, ahol Hajnóczy Józseffel ismerkedett meg és így került kapcsolatba a magyar jakobinus mozgalommal. 1777. szeptember 9. és 1781. szeptember 21. között az éppen létesített új zalalövői járás első alszolgabírája lett, a majdani sógora mellett, boldogfai Farkas András (1740-1780) főszolgabíró mellett. 1781. szeptember 24.-e és 1786. június 14. között Egerszeg alszolgabírája, majd a ugyanennek a járásnak a főszolgabírája lett 1790. április 7.-e és 1795. május 4.-e között.[1]
1794. augusztus 18.-án a felperes csébi Pogány Ádám (1746-1814), és az alperes boldogfai Farkas család között létrejött egy egyezmény.[2] Pogány Ádám szolgabíró a Gömör vármegyei Kelemér nevű településen lakott, azonban elszánta magát, hogy vissza fogja szerezni a családja ősi zalai birtokait. Több családot is beperelt akkor (köztük más megyékben az Eszterházyt és a Gyulafit). Zalában felkereste a boldogfai Farkas családot, amely Farkas Ferencné barkóczi Rosty Annán keresztül örökölte polyanai Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára ősanyja birtokai egy jelentős részét.[3] Tuboly László, boldogfai Farkas Erzsébet férje, sógorával, boldogfai Farkas Ferenccel (1742 – 1807), nemesapáti plébánossal, együttműködvén a család régi oklevelei alapján összeállította a leszármazási táblákat, és kutatta a boldogfai Farkas család osztopáni Perneszy és szenterzsébeti Terjék őseit. Pogány Ádámnak végül sikerült szereznie 1000 arany vinculumot a családtól. 1795. májusában találjuk a dékánfalvai birtokán, és állása ekkor gróf Festetics György Csáktornya uradalmi kormányzója volt.
Spissich János (1745-1804) zalai alispánnal szintén szoros barátságot ápolt, és ő is tagja volt a "Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett.[4] Ugyanakkor, közeli barátja volt Tuboly Lászlónak Pálóczi Horváth Ádám, és több alkalomban levelezett Kazinczy Ferenc íróval, a magyar nyelvről.[5] László kapcsolatba került a Martinovics mozgalommal és a megyei ellenállásban való részvétele miatt elmozdították az állásából Spissich Jánossal és gróf Festetics Györggyel együtt 1795-ben.[6] Ő semmisítette meg Spissich kompromittáló iratait, elősegítve, hogy a megye alispánját ne ítéljék el a Martinovics-perben. 1797-ben született a gyermeke Nagylengyelben, azonban a nagy botrány után 1798-tól ismét visszavonult a dékányfalvai birtokára és gróf Festetics védelmét élvezte egy ideig. Egy idő után pedig visszavonult a nagylengyeli birtokába, ahol komolyabban kezdett foglalkozni az irodalommal és a költészettel. Horváth Ádám és Tuboly együtt vásárolta meg Spissich Sándortól apja, Spissich János könyvtárát, mivel a tervük az volt, hogy közösen építenek egy házat a két család használatára.[7]
Az 1806. június 9.-i vármegyei közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság tagjai közül báró Gilányi János, forintosházi Forintos Gábor, Tuboly László, Kisfaludy Sándor, Takáts József és Csutor János találhatóak.[8]
1819-ben és 1824-ben a vármegyei tisztújítással foglalkozó választmány tagja volt.[9]
Házassága és gyermekeiSzerkesztés
Tuboly László, 1779. október 16.-án Zélpusztán vette feleségül a boldogfai Farkas családból származó, boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (*Boldogfa, 1761. április 15. – †1800) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) lányát. Felesége révén jelentős kis vagyonhoz jutott miután az 1779-ben megírt Rosty Anna végrendeletében, lányának, boldogfai Farkas Erzsébetnek az egész Somogy és Tolna megyei birtokrészeit hagyta, amelyeket a Perneszy családtól örököltek, valamint a salomvári egész birtokrészeivel együtt.[10] A somogyi birtokrészeket, amelyek Ádándon helyezkedtek el, végül zalalövői Csapodi Gábornak adta el. Tuboly László és boldogfai Farkas Erzsébet gyermekei a mileji birtokában születtek és élete utolsó éveit Nagylengyelben töltötte. Tuboly Lászlónak és boldogfai Farkas Erzsébetnek 9 gyermeke született, azonban csak négy leánygyermeke megérte a felnőtt kort:
- tubolyszegi Tuboly Borbála Anna (*Szentliszló, 1780. október 25.–†Zalalövő, 1832. február 25.).[11] Férje, domjánszegi Domján József (*Zalalövő, 1765. október 23.–†Zalalövő, 1831. szeptember 23.),[12] királyi udvarnok, táblabíró, zalalövői birtokos, 1819 és 1825 között zalai alispán.
- tubolyszegi Tuboly Julianna (*Nagylengyel, 1784. március 5.–†Salomvár, 1844. január 10.).[13] Férje, kálóczfai Szente József (*Kálócfa, 1773. február 16.–†Kálócfa, 1811. július 10.), táblabíró, kálócfai birtokos.[14]
- tubolyszeghi Tuboly Rozália (*Nagylengyel, 1785. szeptember 8. –†Nagylengyel, 1872. június 23.), aki hajadonként hunyt el. Muzsaji Dóczy Terézia (1778-1842) féle Göcseji Helikon irodalmi kör tagja volt.
- tubolyszeghi Tuboly Jozefa Erzsébet (*Nagylengyel, 1793. március 22.–†Nagylengyel, 1819. március 18.), aki hajadonként hunyt el. Muzsaji Dóczy Terézia (1778-1842) féle Göcseji Helikon irodalmi kör tagja volt.
- tubolyszeghi Tuboly Mihály (*1799–†Nagylengyel, 1872. január 31.), Zala vármegye főjegyzője, földbirtokos. Neje, miskei Miskey Etelka (*1813–†Nagylengyel, 1888. augusztus 25.).
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://www.zml.hu/adatbazisok/archontologia/archonlista.php
- ↑ Szinnyey József. Magyar írók élete és munkái: Csébi Pogány Ádám.
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 3. doboz 156. p.
- ↑ Abafi 1993
- ↑ http://adattar.vmmi.org/cikkek/4396/letunk_1991.1-2_02_szeli_istvan.pdf
- ↑ http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=842
- ↑ Németh 2011 77. old.
- ↑ [http://epa.oszk.hu/01600/01610/00011/pdf/vmm_11_1972_26_poor.pdf A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század végén és a XIX. század elején]
- ↑ Levéltári Szemle, 39. (1989)Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám. Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai, 1819–1847 / 18–30. o.
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai (Boldogfai) 4. doboz. 1800. d)
- ↑ familysearch.org Domján Józsefné Tuboly Borbála halála - Zalalövő
- ↑ familysearch.org Domján József halála- Zalalövő
- ↑ familysearch.org Szent Józsefné Tuboly Julianna halála- Salomvár - (In: Zalalövő)
- ↑ familysearch.org Szente József halála - Kálóczfa (in: Csesztreg)
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Abafi 1993: Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 963-05-6540-4 Reprint
- ↑ Németh 2011: Németh József: Pálóczi Horváth Ádám petrikeresztúri évtizede (1811–1819). In Csörsz Rumen István – Hegedűs Béla: MAGYAR ARIÓN: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről. Budapest: Reciti. 2011. ISBN 978-963-7341-91-5
