Kálium-hipoklorit

kálium-hipoklorit
kálium-hipoklorit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7778-66-7
PubChem	23665762
ChemSpider	56409
EINECS-szám	231-909-2
SMILES [K+].[O-]Cl
InChI InChI=1/ClO.K/c1-2;/q-1;+1
UNII	G27K3AQ7DW
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	KClO
Moláris tömeg	90,55 g/mol
Megjelenés	világosszürke folyadék
Szag	klórszerű
Sűrűség	1,160 g/cm³
Olvadáspont	-2 °C
Forráspont	102 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	25%
Veszélyek
R mondatok	R22, R31
S mondatok	(S1/2), S26, S45, S46
Rokon vegyületek
Azonos kation	kálium-klorid kálium-klorit kálium-klorát kálium-perklorát
Azonos anion	nátrium-hipoklorit lítium-hipoklorit kalcium-hipoklorit
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-hipoklorit a hipoklórossav káliumsója, képlete KOCl.

Csak hideg, híg oldatban stabil, lúgos közegben. Fertőtlenítőnek használható. A mezőgazdaságban előszeretettel alkalmazzák a talaj káliumszintjének és pH-értékének (lúgosságának) növelésére. A bomlásterméke, a kálium-klorid sokkal kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid.

Először Claude Louis Berthollet állította elő 1789-ben, javeli labóratóriumában, amikor hideg, híg kálium-hidroxid oldatba klórgázt vezetett.

Cl₂ + 2 KOH → KCl + KOCl + H₂O

A nyert oldat „Eau de Javel” néven ismert fertőtlenítőszer lett (eau franciául vizet jelent). Házilag is előállítható hideg, híg kálium-klorid oldat elektrolízisével, a katódon hidrogén és kálium-hidroxid, az anódon oxigén és klór keletkezik. A klór a fenti egyenlet szerint reagál a kálium-hidroxiddal. Egyéb fertőtlenítőszerekkel keverni nem ajánlatos, mert savakkal érintkezve halálosan mérgező klórgáz szabadul fel. Ammónia oldattal érintkezve robbanékony nitrogén-triklorid keletkezik.

Források

• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 751 és 2 kötet 710–711. o. ISBN 963-10-3269-8