Kártyajáték
A kártyajátékokat általában több ember játssza együtt kártyalapok segítségével, ezek a társasjátékok közé tartoznak. A pasziánszok speciálisak, mert csak egy ember vesz bennük részt: a cél egy meghatározott helyzet elérése (általában az összes kártya felhasználásával).
A kártyajátékokat a legegyszerűbb az általuk használt kártyák típusa alapján csoportosítani. A legelterjedtebb kártyák a francia, a magyar és a tarokk-kártya. Ez utóbbival csak a tarokk nevű játékot játsszák, az előbbi kettőre azonban számtalan játék alapul. Speciális kártyák is vannak, ilyenek a tematikus kártyák (például az autóskártyák), vagy a gyűjtögetős kártyák.
Bizonyos kártyajátékokat versenyszerűen is lehet játszani, ezek közül a legismertebb és messze a legelterjedtebben űzött a bridzs. Ezen kívül még a tarokk, a póker és a rablóulti játszható hivatalosan versenyszerűen.
EredeteSzerkesztés
Olasz | kehely |
érmék |
pálcák |
kard |
Spanyol | kehely |
érmék |
pálcák |
kard |
Svájci-német | rózsa |
csengő |
makk |
pajzs |
Német/Magyar kártya színei | piros |
tök |
makk |
zöld |
Francia kártya színei | kör |
káró |
treff |
pikk |
A kártyajáték pontos eredete nem ismert. Kínában, Indiában, Perzsiában egyaránt fellelhetőek voltak kártyajátékok, különböző időkben. A Csing Ce-tung-féle kínai lexikon szerint 3000 esztendővel ezelőtt, Senn-Ho császár uralkodása idején eszelték ki a mai kártya elődjét egy udvarhölgy szórakoztatására. Európába a Mamlúk-Egyiptomból jöhetett 1370 körül, Franciaországban 1377-ben már feljegyezték.
A kártyákon lévő alakok és fő szín fajai az európai ország történetében éppúgy mutatnak különbségeket mint kapcsolódásra utaló hasonlóságot. Olaszországban a Tarokk és a velencei trappola jelent meg, utóbbiban már fel lelehető négy szín melyek a négy társadalmi osztályra is utalhatnak: spada (kard), coppe (kehely), denari (érmék) és bastoni (pálcák). Ezenkívül még három kép: király, lovag, felső, később királyné is, továbbá 6 szín- vagy számjegyes kártya I, II, VII, VIII, IX és XI.[1]
A francia kártya ismertető jelei 1480 körül érkezhettetek német kártyákról.[2] A németek függetlenítették magukat az olasz befolyástól, és a XV. század közepén új sorozatjelekkel megteremtették a saját kártyájukat: szív, a levél, a makk, a – nálunk töknek nevezett – csengő jelképezte. A francián ezek absztraktabb formáival találkozhatunk.[3]
A színek megjelenése és elnevezésére is számos variáció létrejött, bizonyos pontok hasonlóságot mutat a német és a magyar kártyával. A eredete csak találgatások vannak. Egyes formákban a színek természeti formák fedezhetőek fel, de például Zolnay Vilmos hadi színezettel ruházza fel őket: a kőr (franciául hasonló kiejtésű cœur) – vagyis a szív – a bátorság jelképe volt. A pikk (pique) lándzsa végződését ábrázolhatná, a káró (carreau) nyílhegy, Végül a treff (trèfle), vagyis lóhere, a lovasság.[4]
Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota. Igaz viszont, hogy VI. Károly szeretett kártyázni. Még az is igaz, hogy a feljegyzések szerint Gringonneurnek kifizettek három, díszekben pompázó kártyacsomagért bizonyos – elég borsos – összeget, magát a kártyát azonban már korábban ismerték Európában.
A kártyajátékok fajtáiSzerkesztés
A. ÜtésesSzerkesztés
- 1. egyszerű ütéses (Aluette, Boston, Pikét, Durák, Ékarté)
- 2. összetett / komplex ütéses (Alsós, Barbue, Rikiki, Tarokk, Bridge, Ulti)
B. KombinációgyűjtőSzerkesztés
- 1. összefüggésgyűjtő (Authors)
- 2. sorozatgyűjtő (Csapd le)
- 3. sor + összefüggésgyűjtő (Cribbage)
- 4. párosító (Escoba, Scopa)
- 5. húzó-lerakó (Kanaszta, Ramino, Römi)
- 6. ütéses sorozatgyűjtő (Calypso)
C. ElfogyasztóSzerkesztés
- 1. sorozatépítő elfogyasztó (Barbü, Snip-snap)
- 2. sor-rang (Epsom, Fantan)
- 3. szín-rang (Crazy eights)
- 4. párosító elfogyasztó (Old maid, Fekete Péter)
- 5. ütéses elfogyasztó (Tronduc, Cseng sang ju)
- 6. ütésfelvevő elfogyasztó (Koziri, Portugalese)
D. ÖsszehasonlítóSzerkesztés
(21, As-nas. Baccarat, Black Jack, Fajer, Ferbli, Makaó, Póker)
E. SanszjátékSzerkesztés
(Kopka, Basette, Fáraó, Nasi vasi, Blüchern)
A kártyajátékok listájaSzerkesztés
Francia kártyán alapuló játékokSzerkesztés
Francia kártya színei | kőr |
káró |
treff |
pikk |
Magyar kártya színei | piros |
tök |
makk |
zöld |
- Bridzs
- Fekete dáma
- Huszonegy
- Holland kocsma
- Kanaszta
- Póker
- Preferánsz
- Pasziánsz
- Szőnyeg pasziánsz
- Rikiki
- Rablórömi
- Römi
- Kent-kupé
Magyar kártyán alapuló játékokSzerkesztés
- Alsós
- Durák
- Ferbli
- Huszonegyes
- Hatvanhat
- Kaláber
- Lórum
- Makaó
- Máriás
- Preferánsz
- Snapszer
- Rablóulti
- Zsírozás
- Német fajer
Tarokk kártyán alapuló játékokSzerkesztés
Egyéb kártyákon alapuló játékokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ PESTI HÍRLAP 1932 ÉVI NAGY NAPTÁRA - A kártya meg a kártyás hajdan és ma https://erzsebetrosta.hu/egyeb-erdekes-irasok/tovabbi-irasok/a-jatekkartya-tortenete.html
- ↑ The Game of Tarot. London: Duckworth, 10-30. o. (1980. november 30.)
- ↑ http://lorantkegl.eu/tarokkhist.htm
- ↑ https://www.kartya-jatek.hu/europai_kartya_jelkeptar/
További információkSzerkesztés
- kártya.lap.hu és társoldalai
- Bokor József (szerk.). Kártya, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Képgaléria: kártya a művészetben