Wikipédia

Kászonyi Richárd

(1887−1955) jogász, főispán

Nagykászonyi Kászonyi Richárd Sándor (Gád, Temes vármegye, 1887. december 20. – Budapest, 1955. szeptember 8.), Arad-Csanád-Torontál megye főispánja, Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja, valamint Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánja, jogász, torontáli főszolgabíró.[3][4]

Kászonyi Richárd
Született1887. december 20.[1]
Göd[1]
Elhunyt1955. szeptember 8. (67 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • főispán (1937. február 13. – 1939. március 13., Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye)
  • Hódmezővásárhely főispánja (1938. március 18. – 1939. március 13.)
  • Bács-Bodrog vármegye főispánja (1939. március 13. – 1941. augusztus 13.)
  • főispán (1939. március 13. – 1942. február 11., Baja)
  • főispán (1942. február 11. – 1943. július 24., Háromszék vármegye)
  • főispán (1943. július 24. – 1944. október 27., Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr)
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kászonyi Richárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

A 13. századig visszavezethető ősrégi nemesi nagykászonyi Kászonyi család sarja; Kászonyi Richárd ősapja nagykászonyi Kászonyi Gergely 1617. augusztus 6-án II. Mátyás magyar királytól szerzete a nemességét megerősítő címeres nemeslevelét.[5] Apja nagykászonyi Kászonyi Sándor (1849–1924), földbirtokos, anyja csenei Vuchetich Ilona (1859–1937).[6][7] Az apai nagyszülei nagykászonyi Kászonyi Károly (1809–1894), földbirtokos és bobdai Gyertyánffy Johanna (1820–1875) voltak. Az anyai nagyszülei csenei Vuchetich Sándor (1828–1895), földbirtokos,[8] és gertenyesi Hollosy Etelka (1836–1906) voltak.[9] Az apai nagyapai dédszülei nagykászonyi Kászonyi Sándor (1771–1850), királyi tanácsos, Torontál vármegye első alispánja, földbirtokos és omoraviczai Szalmásy Antónia voltak.

Gimnáziumi tanulmányait a temesvári piarista gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be a jogi tanulmányok elvégzése céljából. Egyéves önkéntesi idejét a temesvári, császári és királyi 29. gyalogezrednél szolgálta le. Mint közigazgatási gyakornok, 1912-ben Torontáli vármegyénél kezdte szolgálatát, 1914-ben vármegyei aljegyző, röviddel később pedig szolgabíró lesz. 1914 július 29 én, a részleges mozgósításkor bevonul és mint tartalékos zászlós, előbb a szerb, majd az orosz fronton harcol. 1915 február 7-én orosz fogságba került és hét évig a krasznojarszki hadifogolytáborban élt Gyóni Gézával, a tragikus életű magyar költővel együtt. Innen, mint túszt, 1922-ben kicserélték és az év márciusában érkezett haza Magyarországra. Újra a vármegye kötelékébe lép és 1922 áprilisában a csonka-torontálmegyei, törökkanizsai járás szolgabírája, egy év múlva pedig ugyanennek a járásnak főszolgabírája lesz. Amidőn 1924-ben a csonkavármegyéket összekapcsolták, az egyesített Arad-Csanád- Torontál vármegyében a torontáli járás főszolgabirája lett, hiszenbor székhellyel. Mint főszolgabíró, kormányzói elismerésben részesült. 1937 februárjában Arad-Csanád-Torontál megye főispánjává nevezte ki a kormányzó. E főispán állásnak meghagyása mellett 1938. március 18-a és 1939. március 13-a között Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja lesz.[10] 1939-ben pedig Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánjává nevezték ki.[11]

Házassága és leszármazottjai szerkesztés

1924. október 16-án Felsődeákon,[12] feleségül vette Hász Ilona Cecília Mária (Földeák, 1900. augusztus 16.–1953) kisasszonyt, akinek a szülei dr. Hász Sándor (1871–1927),[13][14] Csanádvármegye árvaszéki elnöke, és földeáki Návay Mária (1879–1951) voltak. Az apai nagyszülei idősebb Hász Sándor (1824–1902), királyi tanácsos, 1848-49 honvéd főhadnagy, az aradi ágostai hitvallású egyház felügyelője, Arad szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagja, ügyvéd,[15] és Nikolics Mária voltak. Az anyai nagyszülei földeáki Návay Dezső (1840–1904), földbirtokos, Csanádvármegye tiszteletbeli bizottsági tagja,[16] és földeáki Návay Cecília (1843–1913) voltak. A földeáki Návay család őse Návay Pál 1711. március 3-án szerezte a címeres nemeslevelet I. József magyar királytól.[17] Dr. Kászonyi Richárd főispánné Hász Ilona 1937. október 12-én a makói MANSZ elnöke lett.[18] Kászonyi Richárd és Hász Ilona frigyéből született:

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  2. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_111/?pg=78&layout=s
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kászonyi Richárd
  4. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest XI. kerület halottak - Kászonyi Richárd halála
  5. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. TORONTÁL VÁRMEGYE. TORONTÁL VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta Reiszig Ede dr. történetíró, a közp. szerk. biz. tagja. Nemes családok. Kászonyi. (Nagykászonyi).
  6. ↑ Déli Hirlap, 1937. november (13. évfolyam, 248-271. szám) 1937-11-27 / 269. szám
  7. ↑ Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010) Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vuchetich Sándor
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vuchetich Sándorné Hollosy Etelka
  10. ↑ Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)
  11. ↑ Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)1942-03-01 / 49. szám
  12. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Földeák - házasságok - Kászonyi Richárd és Hász Ilona házassága
  13. ↑ Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)1927-05-28 / 117. szám
  14. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Hász Sándor
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Hász Sándor
  16. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Návay Dezső
  17. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 55. kötet - 287. oldal
  18. ↑ Makói Ujság, 1937. október (3. évfolyam, 223-248. szám)1937-10-13 / 232. szám
  19. ↑ Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. Makó, 2010. Online elérés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kászonyi_Richárd&oldid=26765556”