A kéregmoly (Enarmonia formosana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának a Kárpát-medencében is honos faja.

Kéregmoly
Enarmonia formosana imágója
Enarmonia formosana imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Olethreutinae
Nemzetség: Enarmoniini
Nem: Enarmonia
Faj: E. formosana
Tudományos név
Enarmonia formosana
Scopoli, 1763
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéregmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéregmoly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is.

A Kárpát-medencében is megtalálható. Magyarországon szinte mindenütt előfordul. Értelemszerűen főleg azokon a helyeken, ahol tápnövényei élnek.

Megjelenése szerkesztés

Szárnyait vörösesbarna és fehér színek bonyolult mintázata díszíti. A szárny fesztávolsága 12–19 mm.

Életmódja szerkesztés

A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.

Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.

Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:

Nemzetközi beszámolókból tudunk egyéb tápnövényeiről is:

Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az üvegszárnyú almafalepkével, a darázsszitkárral vagy a nagy farontólepkével is, és ez növeli az okozott kárt.

Források szerkesztés