Wikipédia

Köröm (település)

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a szócikk Köröm településről szól. Hasonló címmel lásd még: köröm.

Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Köröm
Köröm címere
Köröm címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterTóth Tibor (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3577
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1388 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség170,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″
Köröm (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Köröm
Köröm
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Köröm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A műemlék római katolikus templom

Fekvése szerkesztés

A Sajó bal partján fekszik, Miskolctól közúton mintegy 16 kilométerre délkeletre; határában folyik a Hernád a Sajóba. A környező települések Girincs, Muhi és Sajóhídvég, a legközelebbi város a 9 kilométerre lévő Nyékládháza.

Északi és déli szomszédaival a 3607-es út, Muhival (a Sajót komppal átszelve) a 3601-es út, Tiszalúccal és azon keresztül Szerencs térségével pedig a 3611-es út köti össze.

Története szerkesztés

A települést az ismert források 1387-ből említik először, de már valószínűleg a XIII. században is létezett, mivel a muhi csata idejében a Sajón itt híd állt. Fontos átkelőhely volt a Sajón, bár később csak komp járt át rajta. 1378-tól részben a sajóládi pálosok birtoka volt,[3] itt rendezték be uradalmi központjukat is.[4] Vendégfogadót is fenntartottak itt,[3] ez ma a plébánia épülete.

Az ónodi országgyűlés résztvevői a Sajó áradása miatt két táborban szálltak meg, az egyik a Sajó jobb, a másik a bal partján feküdt. A jobb parton lévő tábor Borsod vármegyében, Ónod Község területén állt, a bal parton lévő tábor pedig Sajóköröm (a mai Köröm) településen, Zemplén vármegye területén. Az ország sátra, ahol az országgyűlést tartották, az Ónodi oldalon állt, itt zajlottak le az országgyűlés legfontosabb eseményei.

A II. Rákóczi Ferenc emlékpark ennek tiszteletére készült. A benne 1997-ben felállított 14 méter ma­gas, ba­rokk szel­le­mű kő em­lék­osz­lop Be­ne­dek Györ­gy szob­rász­művész al­ko­tása. Az emlékparkban elhelyezett tűzzománc idézetek Zsuffa Péter ötvösművész munkáját dicsérik.[5]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Tibor (független)[6]
  • 1994–1998: Tóth Tibor (független)[7]
  • 1998–2002: Tóth Tibor (független)[8]
  • 2002–2006: Jablonkai Bertalan (független)[9]
  • 2006–2010: Jablonkai Bertalan (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2014–2019: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2019-től: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1386
1358
1374
1332
1338
1388
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben település lakosságának 52%-a cigány, 48%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 43,4% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,9%, református 4,3%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 4,4% (5,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek szerkesztés

  • A volt pálos vendégfogadó épülete

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Köröm, B-A-Z m.: plébánia az egri főegyhm. szerencsi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. 1378: részben a sajóládi pálosok birtoka. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1729: Girincs filiája, a tp-ot újjáépítették, s Częstochowai Mária tit-ra szent. 1930: bőv., tit-a ma: Kisboldogasszony. Harangjait 1909: 83 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban, 1920: 66,5 és 43,8 cm átm. a Diósgyőri Acélgyár öntötte. A pléb-t 1932: alapították újra. - Lakói 1940: 857 r.k., 126 g.k., 11 ref., 14 izr., össz. 1008; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 8 ffit, 4 nőt; 1983: össz. 986; 1992: össz. 1038. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 130 tanuló.
    • K, Köröm, Magyar katolikus lexikon. Hozzáférés ideje: 2009. október 22.  in: Soós I:522. - Patay 1975.
  4. ↑ Köröm, utazom.com. Hozzáférés ideje: 2009. október 22. 
  5. ↑ Rákóczi-emlékmű, Köröm, Vendégváró. Hozzáférés ideje: 2009. október 22. 
  6. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  8. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  11. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Köröm Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Köröm_(település)&oldid=25800398”