Főmenü megnyitása

Körös-éri Tájvédelmi Körzet

országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet Magyarország legfiatalabb országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területe.[1] Területe 2223 hektár. A Tájvédelmi körzet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Körös-éri Tájvédelmi Körzet
Csodarét.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület22,23 km²
Körös-éri Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Körös-éri Tájvédelmi Körzet
Körös-éri Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 45″, k. h. 19° 50′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 45″, k. h. 19° 50′ 07″

FekvéseSzerkesztés

A tájvédelmi körzet a Körös-ér nevét viseli. Ez eredetileg egy természetes vízfolyás volt a folyószabályzások idején, a területen kialakítására került mai Körös-éri főcsatorna a környék felszíni vizeinek elvezetését szolgálja. A felszíni vizek elvezetésének következtében a terület egyre jobban kiszáradt, ez a száradás a mélyebb területeket is elérte. A tájvédelmi körzet északi részén jellegzetes homoki élőhelyeket találunk.

A terület déli, védelem alatt álló részei évtizedeken át az ország déli határsávjának a részét alkották. Jellemzőjük a buckaközök vízgazdagsága. Itt a futóhomok borítás egyre szakadozottabb és az alatta található lösz rétegek jobb vízzárást biztosítanak. Néhány kilométerrel délebbre, már szerb területen véget is ér a Duna–Tisza közi homokhátság.

Természeti értékekSzerkesztés

A tájvédelmi körzet védett területei döntően három határ menti település, Ásotthalom, Mórahalom és Kelebia közigazgatási területén helyezkednek el.

ÁsotthalomSzerkesztés

Ásotthalom területén található Csongrád megye egyik legrégibb védett (1944 óta védetté nyilvánított) területe, az Ásotthalmi emlékerdő. Az ásotthalmi emlékerdőben legalább száz éve nem történt emberi beavatkozás. Jellegzetes homoki élőhely csökkenő erdőállománnyal, homokpusztai tisztásokkal.

A szintén Ásotthalom területén található ásotthalmi Bogárzó csak 1993-ban került a védett természeti értékek közé. Ez a Bogárzó-csatorna mentén egy mély fekvésű terület. A csatornát részben ültetett, részben természetes erdők szegélyezik.

Ásotthalomtól délkeletre terülnek el az Ásotthalomi-láprétek, ezek egyike a Csodarét. A Csodarét növénytani értékei miatt már korábban is országos védelem alatt állt. Itt virít minden évben a Közép-európai viszonylatban egyedülálló állományú mocsári kardvirág több tízezres tőszámmal.

MórahalomSzerkesztés

Mórahalomtól délre a szerb határ mentén, részben Szerbiába is átnyúlóan helyezkednek el a Tájvédelmi körzet semlyékei: Kissori-semlyék, Tanasz-semlyék, Csipak-semlyék és a Madarász tó. A semlyékek közül egyedül a Rívó-erdő és semlyék nem tartoznak Mórahalomhoz.

KelebiaSzerkesztés

 
földikutya

Kelebia határa a tájvédelmi körzet nyugati széle. A Kelebiai halastavak és az azokat övező erdők adják a tájvédelmi körzet területének legnagyobb részét. A halastavak vízellátása nagymértékben időjárásfüggő, így a nyílt vízfelületek elhelyezkedése és mérete rapszodikus. Ennek eredményeként a tavak medre akár be is gyepesedhet. Csapadékos években viszont ezek a tavak idevonzzák a gémeket és kócsagokat. A halastavakat övező erdőkben jelentős védett madárállomány fészkel. A fennmaradt száraz gyepfoltokon él Európa egyik legritkább emlősállata, a délvidéki földikutya.

Kelebiától délre a Körös-ér mentén található a Magyari-erdő és az átokházi-tőzegbánya. Ezen a viszonylag kicsi de rendkívül változatos területen minden a Kiskunságra jellemző élőhely megtalálható, a száraz homokbuckáktól a nyílt vízig bezárólag. A Magyari erdő egy telepített fenyőerdő, az erdőben található természetes maradványfoltok jellegzetes homoki élőhelyein gyakori a báránypirosító, a homoki vértő, a homoki árvalányhaj. A tőzegbánya területén a nyílt víztől a buckaközi lápokon át a száraz homoki élőhelyekig minden megtalálható. A bányagödrökben élő védett halak a lápi póc és a réti csík. Ez a terület a különböző vízi szárnyasok: gémek, récefajok költő és táplálkozó helye. A terület legdélebbi egysége a Rívó-erdő és semlyék. Ennek északi része ültetett tölgy- és nyárerdő, déli része semlyékes-fűzlápos terület.

Növény- és állatvilágSzerkesztés

Kulturális értékekSzerkesztés

A Tájvédelmi körzet területén szabadon, előzetes engedélykérés nélkül látogatható a Nagy Széksóstó, a Bácsboristai legelő, a Bogárzó, a Kelebiai halastavak és erdők, a Kissori semlyék, a Madarász-tó, valamint az öttömösi baromjárás területe.

Korlátozottan látogatható elsősorban oktatási célból, előzetes bejelentés alapján a nemzeti park által biztosított kísérőkkel az Ásotthalmi láprét, a Csipak-semlyék, az Emlékerdő, az Átokházi-tőzegbánya, a Rívó-erdő és semlyék, a Tanaszi-semlyék területe.

Előzetes engedélykérés esetén kísérő nélkül is látogatható az Ásotthalmi láprét (Csodarét) és az Emlékerdő.

A tájvédelmi körzet területén vízitúrázás tilos.

JegyzetekSzerkesztés

  1. [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Kezterv/K%C3%B6r%C3%B6s-%C3%A9ri%20TK_146_2012.pdf 146/2012. (XII. 27.) VM rendelet a Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésérő]. Magyar Közlöny, 2012

ForrásokSzerkesztés