A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.

Törpegém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Bölömbikaformák (Botaurinae)
Nem: Ixobrychus
Billberg, 1828
Faj: I. minutus
Tudományos név
Ixobrychus minutus
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
  • Pocgém
Elterjedés
A törpegém elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A törpegém elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpegém témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpegém témájú médiaállományokat és Törpegém témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el.

Alfajai szerkesztés

A mára már kihalt Új-zélandi törpegémet (Ixobrychus novaezelandiae) is olykor ennek a fajnak az alfajai közé sorolják, a kutatók többsége szerint viszont teljesen különálló faj volt.

Megjelenése szerkesztés

Hossza mintegy 33–38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52–58 centimétert is eléri. Tömege 120–150 gramm között mozog.

A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos.

Életmódja szerkesztés

 
Gyűrűzés után elengedett példány álldogál a gyűrűzőasztalon Fenékpusztán

A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bújkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket. Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják.

Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed. Ez a megmerevedési ösztön sokszor akkor is úrrá lesz a faj egyedein, ha például madárgyűrűzés során kerülnek kézre: ha hálózással vagy más eszközzel befogott törpegémet a meggyűrűzését követően a talpára állítják a gyűrűzőasztalon vagy a gyűrűzőállomás más pontján, gyakran előfordul, hogy – a legtöbb másik madárfajjal ellentétben – nem repül el, hanem nádszállá merevedik, hogy megpróbáljon láthatatlanná válni.

Riasztóhangja „get”/„gek”, repülés közben „kir” kiáltást hallat, míg költési időszakban a bölömbikához hasonlóan mély, messzehangzó, brummogó hangot ad.

A törpegém vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza.

Szaporodása szerkesztés

 
Hím törpegém

A törpegém nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

 
Ixobrychus minutus

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

A törpegémek magyarországi állománya stabil, 4000-6000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze vizei mentén fordul elő. Az állomány az Északi-középhegységben és a Dunántúl egyes vidékein a legritkásabb.

Védettsége szerkesztés

Bár Magyarországon az állomány stabil, a törpegém fokozott védettséget élvez, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő).

Források szerkesztés

További információk szerkesztés