Kakszentmárton

Kakszentmárton (Mărtinești), település Romániában, Szatmár megyében.

Kakszentmárton (Mărtinești)
Péterffy kúria
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szatmárudvari
Rang	falu
Községközpont	Szatmárudvari
Irányítószám	447214
SIRUTA-kód	138333
Népesség
Népesség	1251 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	162
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	126 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 11″, k. h. 22° 56′ 26″47.786481, 22.940493
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, Szatmárnémeti és Szatmárudvari között fekvő település.

Története

Kakszentmárton Árpád-kori település. Nevét 1213-ban említette először oklevél Simon sac de.v, Sancti Martini néven, az ide való Simon nevű papja nevében.

A falu eredetileg királyi birtok volt, 1268-ban V. István ifjabb király a Karászi család ősének, Drugh fia Sándor szörényi bánnak adományozta a Szamos jobb partján fekvő Szentmártont is. A Karásziak birtokai közé tartozott 1351 előttig, a Karászi család kihalásáig.

1364-ben I. Lajos király Szentmárton birtokot a Pok nemzetséghez tartozó Meggyesi Simon fia Móricnak adományozta.

A falu később a meggyesi uradalomhoz, és a Meggyesaljai Mórocz család birtokai közé tartozott a szomszédos Kak településsel együtt, később a Báthori család birtoka lett, majd a Báthoriak örököseié.

A szinéri uradalommal a 17. században a Szatmári várhoz tartozott.

18. században a Gáspár, Péterffy, Ozoróczky, Ottlik és Rácz családok birtoka volt.

A 20. század elején Péterffy Imre volt birtokosa, akinek itt szép úri laka is volt, melyet még a 19. század elején Péterffy Albert épített.

1910-ben 551 lakosából 513 magyar, 34 román volt. Ebből 31 római katolikus, 230 görögkatolikus, 269 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.

Nevezetességei

• Református temploma – 1885-ben épült.
• Római katolikus temploma – 1995-ben épült, Szent Márton tiszteletére szentelték fel.
• Ortodox temploma – 1980-ban épült.
• Orosz családi nyomda – 1887-ben épült.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XX. század elejéig (Nyíregyháza 2008) ISBN 978-963-7220-63-0