Kamermayer Károly

(1829-1897) miniszteri tanácsos, Budapest első polgármestere

Kamermayer Károly (névváltozata Kammermayer) (Pest, 1829. május 14.Abbázia, 1897. június 5.) miniszteri tanácsos, Budapest első polgármestere, Csárdi Antal szépapja.[4][5]

Kamermayer Károly
Kamermayer Károly (1873)
Kamermayer Károly (1873)
Született 1829. május 14.[1][2]
Pest
Elhunyt 1897. június 5. (68 évesen)[1][2]
Abbázia
Állampolgársága magyar
Foglalkozása várospolitikus
Tisztség polgármester (1873–1896, Budapest)
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem (–1855)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Budapest 1. polgármestere
Hivatali idő
1873. október 25.[3] 1896
Előd nem volt
Utód Márkus József
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamermayer Károly témájú médiaállományokat.
Kamermayer Károly temetési menete az országos kaszinó új épülete előtt a Kossuth Lajos utcában

IfjúságaSzerkesztés

Jómódú pesti polgárcsaládban született. Apja Kamermayer József gyárigazgató,[6] édesanyja Emerling Anna volt. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben, majd Pesten. 1848 elején még a pozsonyi országgyűlésen vett részt (az ifjak közt), ám a szabadságharc őszi kezdetére otthagyta az egyetemet, és honvédnak állt. Csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vett a szolnoki, hatvani, kápolnai, isaszegi és cinkotai ütközetekben, Buda bevételénél és a peredi csatában. Klapka hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza, és újra beiratkozott a jogra.

Hivatalnoki karrierjeSzerkesztés

Mivel önmagát kellett eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak, és 1857-ben tanácsi titkárrá nevezték ki, a pesti dologháznál tisztviselő volt. Karrierje az 1860-as politikai fordulat hatására kezdett felívelni. Ekkor Buda városának hivatalnoki karába számos 1848-as hazafit választottak be – köztük őt is. Tehetséges hivatalnoknak bizonyult, szorgalma mellett Buda város közgyűlésén Széchenyi István gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása is hozzájárult ahhoz, hogy rövid idő múlva kivívta magának a főjegyzői hivatalt. Pozícióját politikai szereplésre használta: emlékezetes 1861-es beszéde, amit az abszolutizmus ellen mondott.

1867-től már pesti tanácsnokként felelt a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért. Nevéhez fűződik a közvágóhíd megépítése is.

Budapest első polgármestereSzerkesztés

 
Kamermayer Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető 28-díszsor-36. Donáth Gyula alkotása

1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek. (Ez jelentette a város gyakorlati vezetését, míg az inkább reprezentatív és ellenőrző szereppel létrehozott főpolgármesteri tisztségre Ráth Károlyt választották.)

További három terminust is kitöltött pozíciójában: 1879-ben, 1885-ben és 1891 is újraválasztották. 1896-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg.

Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a Fővám téri Nagyvásárcsarnok megépítése. 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem polgármesterként, hanem mint egyszerű polgár vett részt.

Az 1876-os budapesti árvíz alkalmával tanúsított működéséért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta; az 1879-es szegedi árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.

1897-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a Kerepesi temetőben, díszes síremlék alatt nyugszanak.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1863. július 14-én Pesten feleségül vette remetei és pogányesti Sebastiani Klotildot (18391911).[7][8] A frigyből született:

  • Kamermayer Irma (1866-?)
  • Kamermayer Anna Alojzia (1870-?)

EmlékezeteSzerkesztés

Szobrot 1942-ben emeltek neki, amely ma is áll a róla elnevezett belvárosi terecskén, az Invalidus-ház és a pesti megyeháza között.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kamermayer Károly szobra Budapesten
  • Kamermayer Károly sírja
  • Muzsikáló Podmaniczkyak / Udvardi István: Rekviem a város atyjáért Kamermayer Károly emlékére; Kollázs, Veszprém 2002 (Collage könyvek)
  • Kamermayer Károly: Emlékbeszéd a halhatatlan érdemű hazafi gr. Széchényi István fölött; Bagó Ny., Buda, 1861
  • Kamermayer Károly: Magyarország mélyen tisztelt törvényhozó testületéhez tiszteletteljes felirata és kérelme Budapest főváros közönségének; Pesti könyvny., Bp., 1875