Wikipédia

Kanada nemzeti parkjainak listája

Wikimédia-listaszócikk
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 7. Sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre.

Ez a szócikk Kanada nemzeti parkjait sorolja fel. A lista csak a szövetségi Canada National Parks Act által kezelt területeket tartalmazza, egyes tartományok rendelkeznek saját nemzeti parkokkal is.

Kanada nemzeti parkjainak elhelyezkedése

A kanadai nemzeti parkokról szóló törvény meghatározása szerint ezek olyan természetvédelmi területek, amelyek a szövetségi kormányzat tulajdonát képezik és amelyeknek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, megvédendők mindenfajta mezőgazdasági és ipari felhasználástól. A nemzeti parkokban lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.[1][2]

A nemzeti parkokat a Parks Canada, egy úgy nevezett koronaügynökség kezeli, amely teljes mértékben a kanadai monarchia tulajdonában áll és a Környezetvédelmi és Klímaváltozásügyi Minisztérium joghatósága alá tartozik. A nemzeti park rendszer kiépítésének végső célja, hogy az ország mind a 39 különálló természeti régiója képviselve legyen legalább egy-egy nemzeti park által. Kanada első ilyen jellegű területét 1885-ben hozták létre egy tanácsban hozott rendelet segítségével,[3] hogy elkerüljék egy hőforrásai és barlangjai miatt nagy természeti értéket képviselő 26 km² -es terület magán kézbe kerülését a Sziklás-hegységben. 1887-ben az amerikai Yellowstone Nemzeti Park mintájára megalakult a Rocky Mountains Park, a mai Bannf Nemzeti Park közvetlen elődje.[4] A nemzeti parkok ötlete népszerűvé vált és számos javaslat érkezett az ország különböző részeiről, amelyeket a Belügyminisztérium bírált el. 1911-ben az addig hatályban lévő Rocky Mountains Park Act- ot felváltotta a Dominion Forest Reserve and Parks Act, amely létrehozta a világ első nemzeti park szolgálatát, a Dominion Parks Branch-ot, amely elsősorban a vadorzás ellen lépett fel és a kanadai nemzeti parkok igazgatását is végezte.[5] A korai nemzeti parkok elsődleges célja területek kijelölése és megóvása volt későbbi turisztikai felhasználásuk érdekében, ugyanakkor a korabeli adminisztráció kirekesztő politikát folytatott a védett területeken élő indiánok ellen és megtiltották korábbi életvitelük folytatását a nemzeti parkok területén.[6] 1922-ben a Wood Buffalo Nemzeti Park elsőként engedélyezte a hagyományos őslakos tevékenységek folytatását és 1972-ben a Parks Canada rendezte az őslakosok földjeikhez fűződő jogait.[7]

2019-ben a szövetségi nemzeti parkok listáján 38 hagyományos nemzeti park, 10 nemzeti park rezervátum és egy nemzeti városi park szerepelt, amelyeknek összterülete 328,198 km²,[8] az ország területének 3.3%-a. A parkok között Kanada 39 természeti régiójából 30 van képviseltetve és mind a 13 tartományban és területen található legalább egy nemzeti park. A Parks Canada látogatottsági adatai szerint 2016 és 2017 között 15 449 249 turista utazott el valamelyik nemzeti parkba. A legtöbben, több mint 4 millióan a Banff Nemzeti Parkot keresték fel, míg az ország északi részén fekvő Tuktut Nogait Nemzeti Parkban mindössze két turistát regisztráltak.[9] A Parks Canada hatósága alá tartoznak még az ország nemzeti tengeri természetvédelmi területei és rezervátumai, valamint az egyetlen helyszínnel képviseltetett nemzeti landmarkok is.[1] Folyamatosan folynak kutatások, amelyek új nemzeti parkok létrehozását készítik elő az eddig nem reprezentált régiókban.[10]

Nemzeti parkok és nemzeti park rezervátumok

szerkesztés

A rezervátum, vagy városi park megnevezéssel rendelkező nemzeti parkoknál zárójelben van jelölve a státuszuk.

  * Világörökségi helyszín
  † UNESCO bioszféra rezervátum
  ‡ Mindkettő
Név Kép Elhelyezkedés Alapítás[11] Terület (2017)[11] Természeti régió[12] Leírás
Akami-UapishkU-KakKasuak-Mealy Mountains
(Rezervátum) 		    Új-Fundland és Labrador
é. sz. 53° 24′, ny. h. 59° 22′53.400000°N 59.366667°WAkami-Uapishk-KakKasuak-Mealy Mountains National Park 		2015 107 00 km2 Kelet-kanadai erdők régió, tajga és tundra Kelet-Kanada legnagyobb nemzeti parkja a jégformálta Mealy-hegység tajgai és tundrai élőhelyeinek nyújt védelmet. A sziklás csúcsok által dominált park hosszú homokos tengerparttal rendelkezik a Labrador-tenger partján.
Aulavik     Északnyugati területek
é. sz. 73° 42′, ny. h. 119° 55′73.700000°N 119.916667°WAulavik National Park 		1992 12 200 km2 Nyugati sarkvidéki alföldek régió, sarkvidéki sivatag A Banks-sziget északi részén fekvő nemzeti park egy arktikus sivatag, semmilyen fa nem él meg már ezen az északi szélességen. Ennek ellenére a világ legnagyobb keleti pézsmatulok állományának és a veszélyeztetett peary karibu jelentős populációjának ad otthont.[13]
Auyuittuq     Nunavut
é. sz. 67° 53′, ny. h. 65° 01′67.883333°N 65.016667°WAuyuittuq National Park 		2001 19 089 km2 Northern Davis régió, sarkvidéki hegyvidék A Baffin-sziget délkeleti részén, a Cumberland-félszigeten elterülő nemzeti park a sarkkörön túl helyezkedik el. A korábban Baffin Island Nemzeti Park néven ismert védett terület látványos fjordjairól, gleccsereiről és jégmezőiről híres. A park magába foglalja a Baffin-hegység leglátványosabb vonulatait, itt található a világ legmagasabb vertikális sziklafalával rendelkező Mount Thor is, amelynek oldalában egy gránit meredély 1250 m magas természetes falat képez.[14]
Banff *     Alberta
é. sz. 51° 30′, ny. h. 116° 00′51.500000°N 116.000000°WBanff National Park 		1885 6 641 km2 Sziklás-hegység Kanada első nemzeti parkját 1885-ben alapították. Három másik sziklás-hegységi nemzeti parkkal együtt a világörökség részét képezi. Az alpesi tájat látványos hegycsúcsai, gleccserei, tengerszemei és nagy kiterjedésű érintetlen erdői az ország egyik legnépszerűbb turista célpontjává teszik, évente több mint 4 millióan keresik fel.
Bruce Peninsula †     Ontario
é. sz. 45° 14′, ny. h. 81° 37′45.233333°N 81.616667°WBruce Peninsula National Park 		1987 125 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje A nemzeti park a Huron-tóba benyúló Bruce-félszigetet foglalja magába. A park legfontosabb látványossága a sziklás partvidék, amely a Niagara-lépcső részeként jött létre, amikor a puhább kőzeteket lekoptatta az erózió az ellenállóbb dolomit alapkőzetről. Itt halad végig az ország leghosszabb kiránduló útvonalai közé tartozó Bruce Trail. A védett terület ismert még nagy fekete medve populációjáról, különleges lápi élőhelyeiről és gazdag hüllő, valamint orchidea állományáról is. Több másik természetvédelmi területtel együtt a Niagara-lépcső UNESCO bioszféra-rezervátum részét képezi.[15]
Cape Breton Highlands     Új-Skócia
é. sz. 46° 43′, ny. h. 60° 40′46.716667°N 60.666667°WCape Breton Highlands National Park 		1936 948 km2 Akádiai lombhullató erdők, óceáni klíma Kanada atlanti tartományainak legrégibb nemzeti parkja a Breton-foki-sziget északi részén helyezkedik el. Az óceán felől sziklás tengerpart határolja, délen tóvidék húzódik végig. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon lombhullató akádiai erdők találhatóak, a magasabb térszíneket a tajga jellegű kanadai boreális erdők uralják, a nemzeti park közepén elterülő fennsíkra pedig a tundrai növényzet jellemző. Itt található Új-Skócia legnagyobb kanadai hiúz állománya, és a környező óceán a súlyosan veszélyeztetett északi simabálna utolsó élőhelyei közé tartozik.[11][16]
Elk Island †     Alberta
é. sz. 53° 37′, ny. h. 112° 52′53.616667°N 112.866667°WElk Island National Park 		1913 194 km2 Déli boreális síkságok és fennsíkok Az Edmontontól közvetlenül keletre fekvő nemzeti parkot eredetileg az őshonos vapitik védelmét szolgáló vadrezervátumként alapították, de később a bölénypopuláció megőrzésének központjává vált. A terület több mint 250 madárfajnak ad otthont. Maga a park lombhullató erdővel borított dombos tóvidék, a két legnagyobb állóvíz a déli részen fekvő Tawayik-tó, valamint az északi Astotin-tó ahol a névadó Elk-sziget is található.[17]
Forillon     Québec
é. sz. 48° 54′, ny. h. 64° 21′48.900000°N 64.350000°WForillon National Park 		1970 240 km2 Notre Dame és Mégantic-hegység A Forillion Nemzeti Park Quebec délkeleti részén helyezkedik el a Szent Lőrinc-öbölbe benyúló Gaspé-félszigeten. A park legfontosabb természeti látványosságai a sziklás partvidék, a szárazföld vízesései, valamint a gazdag tengeri és erdei élővilág. A terület fontos szerepet játszott a helyi őslakos mikmek és irokéz törzsek életében, akik apró vadász és halász kolóniákban éltek a félszigeten.[15] Amikor 1970-ben védetté nyilvánították a vidéket, a lakosságot, 225 családot erőszakkal elűztek földjeiről. 2011-ben a kanadai kormányzat hivatalosan is bocsánatot kért ezért a lépésért.[18]
Fundy †     Új-Brunswick
é. sz. 45° 36′, ny. h. 64° 57′45.600000°N 64.950000°WFundy National Park 		1948 206 km2 Tengeri akádiai felföldek A Fundy-öböl partjainál fekvő nemzeti parkban a világ egyik legmagasabb, 16 méteres árapály különbsége figyelhető meg, emiatt elsősorban az Upper Salmon-folyó torkolatvidékénél a tengeraljzat nagy területei kerülnek szárazra apály idején.[19] A parkot alkotó erdős dombvidék csúcsai 300 méteres magasságig emelkednek. A terület jellemző erdőalkotó fái a vörös luc, a balzsamfenyő, a vörös juhar és a szürke luc. A nemzeti park az UNESCO Fundy Bioszférarezervátumának részét képezi.
Georgian Bay Islands †     Ontario
é. sz. 44° 53′, ny. h. 79° 52′44.883333°N 79.866667°WGeorgian Bay Islands National Park 		1930 14 km2 Nagy-tavak Kanada legkisebb nemzeti parkja 63 apró szigetet foglal magába a Huron-tó keleti részét képző Georgian-öbölben. A legnagyobb földdarabon, a Beausoleil-szigeten kempingek működnek. A terület gazdag növény és állatvilága miatt a Georgian-öböl Litorális Bioszféra-rezervátum részét képezi.
Glacier     Brit Columbia
é. sz. 51° 18′, ny. h. 117° 31′51.300000°N 117.516667°WGlacier National Park 		1886 1 349 km2 Columbia-hegység A Columbia-hegység természeti régióját képviselő nemzeti park Brit Columbia délkeleti részén található. A terület gazdag magashegységi élővilágáról és gleccsereiről ismert. Itt található a Rogers-hágó történelmi helyszíne is, amely a transz-kanadai vasútvonal kiépülésének fontos állomása volt.[20]
Grasslands     Saskatchewan
é. sz. 49° 12′, ny. h. 107° 43′49.200000°N 107.716667°WGrasslands National Park 		1981 730 km2 Préri Az Egyesült Államokkal közös határ mentén fekvő nemzeti park Kanada legnagyobb prérijét foglalja magába. Jellegzetes állatfajai az amerikai bölény és a társas prérikutya. A sok helyen badland jellegű vidék fontos régészeti lelőhely, itt fedezték fel többek között a triceratops és a tyrannosaurus első maradványait is.[21]
Gros Morne *     Új-Fundland és Labrador
é. sz. 49° 41′, ny. h. 57° 44′49.683333°N 57.733333°WGros Morne National Park 		1973 1 805 km2 Nyugat-új-fundlandi felföldek Az Új-Fundland szigetének nyugati részén fekvő nemzeti park a kanadai világörökségi helyszínek egyike. A park hegyeit felépítő kőzetek egyedülállóan alkalmasak a lemeztektonikai mozgások vizsgálatára és az itt található üledékes kőzetek lehetőséget nyújtanak a földtörténet korai szakaszaiban keletkezett fosszíliák kutatására is. Az azonos nevű hegyfok után elnevezett Gros Morne ismert látványos fjordjairól, valamint gazdag hegyvidéki és tengeri élővilágáról is.[22]
Gulf Islands
(Reserve) 		    Brit Columbia
é. sz. 48° 51′, ny. h. 123° 27′48.850000°N 123.450000°WGulf Islands National Park Reserve 		2003 37 km2 A Georgia-szoros alföldjei
Gwaii Haanas *[a]
(Reserve) 		    Brit Columbia
é. sz. 52° 23′, ny. h. 131° 28′52.383333°N 131.466667°WGwaii Haanas National Park Reserve 		1988 1 474 km2 A csendes-óceáni partvidék hegységei
Ivvavik[b]     Yukon
é. sz. 69° 31′, ny. h. 139° 31′69.516667°N 139.516667°WIvvavik National Park 		1984 9 750 km2 Észak-Yukon
Jasper *     Alberta
é. sz. 52° 48′, ny. h. 117° 54′52.800000°N 117.900000°WJasper National Park 		1907 11 228 km2 Sziklás-hegység
Kejimkujik †     Új-Skócia
é. sz. 44° 24′, ny. h. 65° 13′44.400000°N 65.216667°WKejimkujik National Park 		1967 404 km2 Atlanti-óceáni parti síkság
Kluane *
(Park and Reserve)[c] 		    Yukon
é. sz. 60° 37′, ny. h. 138° 20′60.616667°N 138.333333°WKluane National Park and Reserve 		1993 5 900 km2 (Park)
16 080 km2 (Rezervátum) 		Északi partvidéki hegységek
Kootenay *     Brit Columbia
é. sz. 50° 53′, ny. h. 116° 03′50.883333°N 116.050000°WKootenay National Park 		1920 1 406 km2 Sziklás-hegység
Kouchibouguac     Új-Brunswick
é. sz. 46° 51′, ny. h. 64° 58′46.850000°N 64.966667°WKouchibouguac National Park 		1969 239 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
La Mauricie     Québec
é. sz. 46° 48′, ny. h. 72° 58′46.800000°N 72.966667°WLa Mauricie National Park 		1970 536 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak prekambriumi régiója
Mingan Archipelago
(Rezervátum) 		    Québec
é. sz. 50° 13′, ny. h. 63° 10′50.216667°N 63.166667°WMingan Archipelago National Park Reserve 		1984 151 km2 A Szent Lőrinc-folyó alföldje
Mount Revelstoke     Brit Columbia
é. sz. 51° 05′, ny. h. 118° 04′51.083333°N 118.066667°WMount Revelstoke National Park 		1914 262 km2 Columbia-hegység
Nááts'ihch'oh
(Reserve) 		    Északnyugati területek
é. sz. 62° 22′, ny. h. 127° 58′62.366667°N 127.966667°WNááts'ihch'oh National Park Reserve 		2014 4 850 km2 Mackenzie-hegység
Nahanni *
(Reserve) 		    Északnyugati területek
é. sz. 61° 33′, ny. h. 125° 35′61.550000°N 125.583333°WNahanni National Park Reserve 		1974 30 000 km2 Mackenzie-hegység
Pacific Rim [d]
(Reserve) 		    Brit Columbia
é. sz. 48° 38′, ny. h. 124° 46′48.633333°N 124.766667°WPacific Rim National Park Reserve 		1970 510 km2 Csendes-óceáni parti hegység
Point Pelee     Ontario
é. sz. 41° 58′, ny. h. 82° 31′41.966667°N 82.516667°WPoint Pelee National Park 		1918 15 km2 A Szent Lőrinc-folyó alföldje
Prince Albert     Saskatchewan
é. sz. 53° 58′, ny. h. 106° 22′53.966667°N 106.366667°WPrince Albert National Park 		1927 3 875 km2 Déli boreális alföldek és fennsíkok
Prince Edward Island     Prince Edward-sziget
é. sz. 46° 25′, ny. h. 63° 05′46.416667°N 63.083333°WPrince Edward Island National Park 		1937 27 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Pukaskwa     Ontario
é. sz. 48° 15′, ny. h. 85° 53′48.250000°N 85.883333°WPukaskwa National Park 		1971 1 878 km2 Központi boreális felföldek
Qausuittuq     Nunavut
é. sz. 76° 00′, ny. h. 100° 00′76.000000°N 100.000000°WQausuittuq National Park 		2015 11 008 km2 Nyugati arktikus magasföldek
Quttinirpaaq[e]     Nunavut
é. sz. 82° 13′, ny. h. 72° 13′82.216667°N 72.216667°WQuttinirpaaq National Park 		1988 37 775 km2 Keleti arktikus területek
Riding Mountain †     Manitoba
é. sz. 50° 52′, ny. h. 100° 02′50.866667°N 100.033333°WRiding Mountain National Park 		1933 2 968 km2 Déli boreális síkságok és fennsíkok
Rouge
(Urban) 		    Ontario
é. sz. 43° 56′, ny. h. 79° 14′43.933333°N 79.233333°WRouge National Urban Park 		2015 79,1 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Sable Island
(Reserve) 		    Új-Skócia
é. sz. 43° 57′, ny. h. 59° 55′43.950000°N 59.916667°WSable Island National Park Reserve 		2013 30 km2 Atlanti-óceáni parti síkság
Sirmilik     Nunavut
é. sz. 72° 59′, ny. h. 81° 08′72.983333°N 81.133333°WSirmilik National Park 		2001 22 200 km2 Keleti arktikus alföldek[26]
Terra Nova     Új-Fundland és Labrador
é. sz. 48° 32′, ny. h. 53° 56′48.533333°N 53.933333°WTerra Nova National Park 		1957 399 km2 Kelet-Új-Fundland atlanti régiója
Thaidene Nëné
(Reserve) 		    Északnyugati területek
é. sz. 62° 30′, ny. h. 111° 00′62.500000°N 111.000000°WThaidene Nene National Park Reserve 		21 August 2019 14 305 km2[27] Északnyugati boreális felföldek[28]
Thousand Islands †     Ontario
é. sz. 44° 21′, ny. h. 75° 57′44.350000°N 75.950000°WThousand Islands National Park 		1904 24 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Torngat Mountains     Új-Fundland és Labrador
é. sz. 59° 26′, ny. h. 63° 52′59.433333°N 63.866667°WTorngat Mountains National Park 		2008 9 700 km2 Észak-Labrador hegyvidékei
Tuktut Nogait     Északnyugati területek
é. sz. 68° 49′, ny. h. 121° 45′68.816667°N 121.750000°WTuktut Nogait National Park 		1998 18 181 km2 Tundrai dombvidék
Ukkusiksalik     Nunavut
é. sz. 65° 21′, ny. h. 87° 18′65.350000°N 87.300000°WUkkusiksalik National Park 		2003 20 880 km2 Központi tundra[29]
Vuntut     Yukon
é. sz. 68° 22′, ny. h. 139° 51′68.366667°N 139.850000°WVuntut National Park 		1993 4 345 km2 Észak -Yukon
Wapusk     Manitoba
é. sz. 57° 46′, ny. h. 93° 22′57.766667°N 93.366667°WWapusk National Park 		1996 11 475 km2 Hudson-James-alföldek
Waterton Lakes ‡[f]     Alberta
é. sz. 49° 03′, ny. h. 113° 55′49.050000°N 113.916667°WWaterton Lakes National Park 		1895 505 km2 Sziklás-hegység
Wood Buffalo *     Alberta
  Északnyugati területek
é. sz. 59° 23′, ny. h. 112° 59′59.383333°N 112.983333°WWood Buffalo National Park 		1922 4 4972 km² Északi boreális síkságok
Yoho *     Brit Columbia
é. sz. 51° 24′, ny. h. 116° 29′51.400000°N 116.483333°WYoho National Park 		1886 1 313 km² Sziklás-hegység

Tartományonként

szerkesztés
Tartomány/Terület Szám Nemzeti parkok
  Brit Columbia 7 Glacier, Gulf Islands, Gwaii Haanas, Kootenay, Mount Revelstoke, Pacific Rim, Yoho
  Északnyugati területek 6 Aulavik, Nááts'ihch'oh, Nahanni, Thaidene Nëné, Tuktut Nogait, Wood Buffalo[30]
  Ontario 6 Bruce Peninsula, Georgian Bay Islands, Point Pelee, Pukaskwa, Rouge, Thousand Islands
  Alberta 5 Banff, Elk Island, Jasper, Waterton-tavak, Wood Buffalo[30]
  Nunavut 5 Auyuittuq, Qausuittuq, Quttinirpaaq, Sirmilik, Ukkusiksalik
  Új-Fundland és Labrador 4 Akami-UapishkU-KakKasuak-Mealy Mountains, Gros Morne, Terra Nova, Torngat Mountains
  Új-Skócia 3 Cape Breton Highlands, Kejimkujik, Sable Island
  Québec 3 Forillon, La Mauricie, Mingan Archipelago
  Yukon 3 Ivvavik, Kluane, Vuntut
  Manitoba 2 Riding Mountain, Wapusk
  Új-Brunswick 2 Fundy, Kouchibouguac
  Saskatchewan 2 Grasslands, Prince Albert
  Prince Edward-sziget 1 Prince Edward Island

Javasolt nemzeti park rezervátumok

szerkesztés

Az alábbi területek esetében folyamatban van a nemzeti park státusz előkészítése.

Név Elhelyezkedés Terület Természeti régió
Manitoba Lowlands[31]   Manitoba
é. sz. 53° 46′, ny. h. 99° 04′53.766667°N 99.066667°WLimestone Bay 		körülbelül 5000 km²[32] Manitobai alföldek
South Okanas   Brit Columbia
é. sz. 49° 04′, ny. h. 119° 41′49.066667°N 119.683333°WSouth Okanagan—Similkameen National Park Reserve 		284 km²[33] Belső száraz fennsíkok[33]

Jelenleg hat természeti régió nem rendelkezik nemzeti parkkal és nincs is tervezet ilyen státuszú védelem létrehozására.[34] A Parks Canada hosszútávú célja valamennyi kanadai ökorégió reprezentálása egy-egy nemzeti park által. A nemzeti parkkal vagy rezervátummal nem rendelkező természeti régiók az alábbiak:

  • az ,,Északi fennsík tóvidéke" régió Új-Fundland és Labrador, valamint Québec területén
  • a ,,Kanadai-ősföld felföldjei" régió Új-Fundland és Labrador, valamint Québec területén
  • a ,,Belső felföldek és hegyvidékek" régió Brit Columbia és Yukon területén
  • a ,,Southampton-síkság" régió Nunavutban
  • az ,,Ungava felföldi tundra " régió Québec, valamint Nunavut területén
  • a "Whale-folyó" régió Új-Fundland és Labrador, Nunavut, valamint Québec területén

Nemzeti védett tengeri területek

szerkesztés

A nemzeti védett tengeri területek (National Marine Conservation Area, NMCA) program 2002-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy védelmet biztosítson Kanada 29 tengeri és tavi ökorégiójának.[35]

2020-ban öt NMCA és NMCA rezervátum működött az ország területén, ezek összesen 14 846 km2 mocsarat, partvidéket, tavi és tengeri vízfelszínt foglalnak magukba.[35]

  † UNESCO Biosphere Reserve
Név Kép Elhelyezkedés Alapítás[15] Terület (2017)[15] Tengeri/tavi ökorégió[35] Leírás
Fathom Five †     Ontario
é. sz. 45° 19′, ny. h. 81° 38′45.316667°N 81.633333°WFathom Five National Marine Park 		1987 114 km² Georgian-öböl
Gwaii Haanas
(Reserve) 		 
 
Brit Columbia
é. sz. 52° 00′, ny. h. 131° 12′52.000000°N 131.200000°WGwaii Haanas National Marine Conservation Area Reserve 		2010 1 500 km²[36] Hecate-szoros, Queen Charlotte homokpad
Lake Superior     Ontario
é. sz. 48° 26′, ny. h. 89° 13′48.433333°N 89.216667°WLake Superior National Marine Conservation Area 		2015 10 880 km² Felső-tó
Saguenay–St. Lawrence †  
 
Québec
é. sz. 48° 04′, ny. h. 69° 40′48.066667°N 69.666667°WSaguenay–St. Lawrence Marine Park 		1998 1 245 km²[37] A Szent Lőrinc-folyó torkolata

Nemzeti landmarkok

szerkesztés

A Nemzeti Landmark Programot 1978-ban alapították azzal a céllal, hogy védelem alá helyezzék az országban egyedülálló, különleges és jellegzetes természeti képződményeket.[38]

Név Kép Elhelyezkedés Alapítva Terület (2017) Leírás
Pingo Kanadai Landmark     Északnyugati területeké. sz. 69° 24′, ny. h. 133° 05′69.400000°N 133.083333°WAulavik National Park 1984 16 km² Kanada egyetlen nemzeti landmarkja a Jeges-tenger partján fekszik. A védett területen nyolc nagy méretű földdel takart jégből álló halom, pingó található, ezekről kapta a nevét is.


Lásd még

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of National Parks of Canada című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Branch, Legislative Services: Consolidated federal laws of canada, Canada National Parks Act. laws-lois.justice.gc.ca, 2019. szeptember 4. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  2. ↑ Parks Canada Agency, Government of Canada: Introduction to National Parks of Canada – National Parks. www.pc.gc.ca, 2017. május 23. [2017. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  3. ↑ Canada, Library and Archives: Orders-in-Council. www.bac-lac.gc.ca, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  4. ↑ Lothian, W.F.. A Brief History of Canada's National Parks. Environment Canada (1981. november 4.). ISBN 0-662-15217-4. Hozzáférés ideje: 2018. január 24. 
  5. ↑ Irish. „Parks Canada celebrates a century of discovery”, Toronto Star, 2011. május 13. (Hozzáférés: 2018. január 24.) 
  6. ↑ Binnema (2006). „'Let the line be drawn now': Wilderness, Conservation, and the Exclusion of Aboriginal People from Banff National Park in Canada”. Environmental History 11 (4), 724–50. o. DOI:10.1093/envhis/11.4.724. 
  7. ↑ Joseph: Can First Nations hunt in national parks?. Indigenous Corporate Training, 2015. március 13. (Hozzáférés: 2018. január 24.)
  8. ↑ The system of national parks of Canada. Parks Canada , 2018. január 10. (Hozzáférés: 2018. január 24.)
  9. ↑ Parks Canada Attendance 2016–17. Parks Canada, 2017. szeptember 11. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  10. ↑ Creating new national parks. Parks Canada. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  11. ↑ a b c Guide to the National Parks of Canada. Washington, D.C.: National Geographic. 2017. ISBN 978-1-4262-1756-2.
  12. ↑ Parks Canada. National Parks System Plan (1997). ISBN 0-662-25334-5 
  13. ↑ Aulavik National Park – Natural Environment. Parks Canada , 2017. június 8. [2017. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  14. ↑ Auyuittuq National Park – About. Parks Canada , 2017. december 1. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  15. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) natgeo17 nevű lábjegyzeteknek
  16. ↑ Ayers, Tom. „Right whales off Cape Breton going the wrong way for shipping, fishing”, The Chronicle Herald , 2015. szeptember 22. (Hozzáférés: 2018. január 10.) 
  17. ↑ Elk Island National Park of Canada Management Plan. Parks Canada (2011). ISBN 978-1-100-18107-3 
  18. ↑ Rudin, Ronald (2011). „The First French-Canadian National Parks: Kouchibouguac and Forillon in History and Memory”. Journal of the Canadian Historical Association 22 (1), 161–200. o. DOI:10.7202/1008961ar. 
  19. ↑ Where is the highest tide?. National Ocean Service . National Oceanic and Atmospheric Administration, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2018. január 10.)
  20. ↑ State of the Parks Report – Mount Revelstoke and Glacier National Parks. Parks Canada (2008) 
  21. ↑ Grasslands National Park Reserve of Canada Management Plan. Parks Canada (2010). ISBN 978-1-100-15723-8 
  22. ↑ Gros Morne National Park of Canada Management Plan. Parks Canada (2009). ISBN 978-0-662-44613-2 
  23. ↑ Gwaii Haanas National Park Reserve and Haida Heritage Site, The Canadian Encyclopedia. Hozzáférés ideje: 2021. április 26.  Archiválva 2006. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2006. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  24. ↑ Ivvavik National Park, The Canadian Encyclopedia. Hozzáférés ideje: 2021. április 26.  Archiválva 2018. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2018. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  25. ↑ Quttinirpaaq National Park, The Canadian Encyclopedia 
  26. ↑ Sirmilik National Park Management Plan. Parks Canada (2016) 
  27. ↑ Nature Canada Applauds Federal Government's Renewed Commitment to National Park System. Nature Canada , 2006. október 16. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 7.)
  28. ↑ Thaidene Nëné Proposed National Park Reserve Ecological Values Summary. Parks Canada . (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  29. ↑ Ukkusiksalik National Park of Canada: Management Plan [archivált változat]. Parks Canada (2017). Hozzáférés ideje: 2021. április 26. [archiválás ideje: 2018. január 26.] 
  30. ↑ a b A Wood Buffalo Nemzeti Park Alberta és az Északnyugati területek területére is átnyúlik
  31. ↑ Glowacki, Laura. „New Manitoba national park announced in 2017 budget home to white cliffs, turquoise lake”, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2018. január 25.) 
  32. ↑ Manitoba National Parks. Manitoba Wildlands , 2014. május 30. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  33. ↑ a b Proposed National Park Reserve in the South Okanagan-Similkameen. Parks Canada , 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  34. ↑ https://www.pc.gc.ca/en/pn-np/cnpn-cnnp/~/media/2CAAE914E01D451BA5299B8435E7BA86.ashx
  35. ↑ a b c Completing the National Marine Conservation Areas System. Parks Canada , 2017. március 30. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  36. ↑ Minister visits, celebrates marine park's creation. Haida Gwaii Observer, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  37. ↑ The Saguenay-St. Lawrence Marine Park. [2021. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  38. ↑ Pingo Canadian Landmark – Park Management. Parks Canada , 2017. június 15. [2017. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kanada_nemzeti_parkjainak_listája&oldid=27336647”