Kecskemét országgyűlési képviselőinek listája
Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvénycikk határozta meg, hogy Kecskemét városa két országgyűlési követet küldhet a törvényhozásba.[1]
Kecskemét országgyűlési képviselőinek listája | |
Dr. Révész László, Kecskemét független kisgazdapárti országgyűlési képviselője 1939-1948 között | |
Később Kecskemét két egyéni választókerületre lett osztva, amit Kecskeméten alsókerületi és felsőkerületi választókerületnek neveztek. A két választókerület az 1914. évi XV. törvénycikkben megerősítésre került.[2]
Később a törvényhatósági városokban - Kecskeméten is - az egyéni választókerületi rendszerről a lajstromos (listás) rendszerre tértek át, ebben az időszakban pártok listái versengtek a szavazókért.[3] Az utolsó ilyen rendszerű választás 1939-ben volt.
1945-ben és 1947-ben megyei pártlistákra lehetett szavazni. Kecskeméten a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és a Bács-Bodrog vármegyék által alkotott közös listán indultak a pártok.
1990-ben Kecskemét területe ismét két egyéni választókerületre lett osztva. Az egyéni kerületek mellett megyei pártlistáról és országos listáról is juthattak be képviselők a parlamentbe.
A 2014. évi országgyűlési választásra az Országgyűlés csökkenő létszáma miatt ismét át lettek alakítva a kecskeméti egyéni választókerületek, több környékbeli települést hozzá csatolva. A megyei pártlista megszűnt, az egyéni választókerületek mellett csak az országos pártlista maradt meg, ahonnan juthatnak be képviselők a törvényhozásba.[4]
Az első világháború előtt
szerkesztésKecskeméten az első világháború előtt az alábbi pártok küldhettek képviselőt a parlamentbe a választások után:[5]
1920-tól 1949-ig
szerkesztésAz alábbi táblázatban 1920-tól 1949-ig szerepelnek a Kecskeméten megválasztott képviselők, későbbi a szocializmus alatti választások nélkül.
Kecskemét 1. | Kecskemét 2. | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választás éve | Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
1920 | Rubinek Gyula[27] (elhunyt, utódja Horváth Mihály) | Országos Kisgazda- és Földműves Párt | egyhangú | Pekár Gyula[28] | Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja | egyhangú | ||
1922 | Pekár Gyula | Egységes Párt | 2 734 | 56,43% | Zsitvay Tibor | Egységes Párt | 3 241 | 52,68% |
1926 | A titkos szavazású listás választáson két mandátumot osztottak ki: egyik győztes a Független '48-as Kisgazdapárt jelöltje, Horváth Mihály volt, míg a másik képviselőt az Egységes Párt állította ki, aki Héjjas István, Pekár Gyula, Tassy József és Zsitvay Tibor lemondása után végül Szabó Iván lett | |||||||
1931 | A titkos szavazású listás választáson két mandátumot osztottak ki: egyik győztes a Független Kisgazdapárt jelöltje, Sándor István volt, míg a másik képviselő az Egységes Párt jelöltje, Zsitvay Tibor lett | |||||||
1935 | A titkos szavazású listás választáson két mandátumot osztottak ki: egyik győztes a Független Kisgazdapárt jelöltje, Eckhardt Tibor volt, kinek lemondása után Sándor István vette át a hivatalát. A másik képviselő a Nemzeti Egység Pártja által jelölt Zsitvay Tibor lett | |||||||
1939 | A titkos szavazású listás választáson két mandátumot osztottak ki: egyik győztes a Magyar Élet Pártja jelöltje, Csáky István volt, kinek lemondása után Szász Lajos vette át a hivatalát. A másik képviselő a Független Kisgazdapárt által jelölt Révész László lett. | |||||||
1944 | Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a Kecskeméti Nemzeti Bizottság hét képviselőt választott: Révész László és Balla Dömötör (Független Kisgazdapárt), Kovács Jenő és Schmidt József (Szociáldemokrata Párt), Básti Ágoston és Molnár Erik (Magyar Kommunista Párt), Faragho Gábor (pártonkívüli).[29] | |||||||
1945 | A választáson a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és a Bács-Bodrog vármegyék közös listájáról kerültek be a képviselők. Listáról bejutott kecskeméti képviselők: Révész László és Balla Dömötör (Független Kisgazdapárt), Tóth László (Szociáldemokrata Párt), Safrankó Emánuel (Magyar Kommunista Párt).[30] | |||||||
1947 | A választáson a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és a Bács-Bodrog vármegyék közös listájáról kerültek be a képviselők. Listáról bejutott kecskeméti képviselők: Révész László (Független Kisgazdapárt), Nagy László (Független Magyar Demokrata Párt), Kemény Györgyné (Magyar Kommunista Párt). P. Károlyi Bernát (Demokrata Néppárt) nem vette át mandátumát.[31] |
1990-től napjainkig
szerkesztésAz alábbi táblázatban 1990-től napjainkig szerepelnek a Kecskeméten megválasztott képviselők.
1990-2010 között a megszerzett voksoknál - amennyiben az 1. fordulóban nem dőlt el a képviselői hely sorsa - a 2. forduló adatai szerepelnek. 1990-2010 között a kecskeméti választókerületek beosztását a 2/1990. (I.11.) MT rendelet szabályozta.[38]
01. számú országgyűlési egyéni választókerület Rövidítése: Bács-Kiskun 01. OEVK, Székhelye: Kecskemét
Területe: Kecskemét 1-36. és 44-45. számú szavazókörei
02. számú országgyűlési egyéni választókerület Rövidítése: Bács-Kiskun 02. OEVK, Székhelye: Kecskemét
Területe: Kecskemét 37-43. és 46-75. sz. számú szavazókörei
A 2014. évi országgyűlési választástól a 2011. évi CCIII. törvény értelmében megváltozott a kecskeméti országgyűlési választókerületek beosztása.[39]
01. számú országgyűlési egyéni választókerület Rövidítése: Bács-Kiskun 01. OEVK, Székhelye: Kecskemét
Területe:
1. Felsőlajos
2. Fülöpháza
3. Kecskemét választókerülethez tartozó területének határvonala: Lajosmizse felől az 5. számú főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól az 5202 jelű Ladánybenei út és az 5. számú főútvonal körforgalmi csomópontjáig, a csomóponttól a 0220/182 és 0219/1 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a 0244/2 helyrajzi számú külterületi útig, északi irányban a 0244/2, majd keleti irányban a 0253 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a Vacsi közi útig, a Vacsi közi út középvonala a Mikszáth Kálmán körútig, a Mikszáth Kálmán körút középvonala és folytatásában az izraelita temető északnyugati határvonala az 5. számú főútig, az 5. számú főút középvonala a Mátyás téren keresztül a Jókai utcáig, a Jókai utca középvonala a Hornyik János körútig, a Hornyik János körút középvonala és folytatásában a Széchenyi téren keresztül a Gáspár András körút középvonala a Petőfi Sándor utcáig, a Petőfi Sándor utca középvonala a Kőhíd utcáig, a Kőhíd utca és folytatásában a Nyíri út középvonala a III. Béla körútig, a III. Béla körút és folytatásában a Csalánosi út középvonala az 52-es útig, az 52-es út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.
4. Kerekegyháza
5. Kunadacs
6. Kunbaracs
7. Kunpeszér
8. Kunszentmiklós
9. Ladánybene
10. Lajosmizse
11. Szabadszállás
12. Szalkszentmárton
13. Tass
02. számú országgyűlési egyéni választókerület Rövidítése: Bács-Kiskun 02. OEVK, Székhelye: Kecskemét
Területe:
1. Ballószög
2. Helvécia
3. Kecskemét választókerülethez tartozó területének határvonala: Lajosmizse felől az 5. számú főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól az 5202 jelű Ladánybenei út és az 5. számú főútvonal körforgalmi csomópontjáig, a csomóponttól a 0220/182 és 0219/1 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a 0244/2 helyrajzi számú külterületi útig, északi irányban a 0244/2, majd keleti irányban a 0253 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a Vacsi közi útig, a Vacsi közi út középvonala a Mikszáth Kálmán körútig, a Mikszáth Kálmán körút középvonala és folytatásában az izraelita temető északnyugati határvonala az 5. számú főútig, az 5. számú főút középvonala a Mátyás téren keresztül a Jókai utcáig, a Jókai utca középvonala a Hornyik János körútig, a Hornyik János körút középvonala és folytatásában a Széchenyi téren keresztül a Gáspár András körút középvonala a Petőfi Sándor utcáig, a Petőfi Sándor utca középvonala a Kőhíd utcáig, a Kőhíd utca és folytatásában a Nyíri út középvonala a III. Béla körútig, a III. Béla körút és folytatásában a Csalánosi út középvonala az 52-es útig, az 52-es út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.
4. Szentkirály
5. Tiszakécske
6. Városföld
Külső hivatkozások
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Kft, Wolters Kluwer: 1848. évi V. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer: 1914. évi XV. törvénycikk indokolása - 1.oldal - Ezer év törvényei (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ „A Horthy-korszak választási rendszerei” (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.) (magyar nyelvű)
- ↑ v11. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
- ↑ a b c d Ruszoly József: Országgyűlési képviselőválasztások Magyarországon 1861–1868. Acta Universitatis Szegediensis, LVI. évf. 2. sz. (1999) 230–233. o.
- ↑ a b c d e - A Honfoglalás előtt. www.sulinet.hu. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ - A Honfoglalás előtt. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ a b c d - A Honfoglalás előtt. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al_1886/015.htm[halott link]
- ↑ 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al910_15/475.htm[halott link]
- ↑ 1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Dokumentumok Kecskemét történetéből. 1944. október 31. - 1945. május 8., Kecskemét, Városi Tanács, 1975. I. kötet, 58-59.
- ↑ Kecskeméti Lapok 1945. november 11.
- ↑ Kecskeméti Lapok 1947. szeptember 3.
- ↑ evkjkv. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
- ↑ evkjkv. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
- ↑ „OEVK jegyzőkönyv - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „OEVK jegyzőkönyv - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „OEVK jegyzőkönyv - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „OEVK jegyzőkönyv - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/kormanyrendeletek_2_2002_ogy.pdf
- ↑ Kft, Wolters Kluwer: 2011. évi CCIII. törvény - 1.oldal - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)