Kenyhec
Kenyhec (szlovákul: Kechnec) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Kehnyec (Kechnec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1220 |
| Polgármester | dr. Konkoly József |
| Irányítószám | 044 58 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1137 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 110 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 10,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 21° 15′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 21° 15′ 35″ | |
| Kehnyec weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kehnyec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 19 km-re délre, a magyar határ közelében fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A falut 1220-ban „Felnémet” néven említik először. Első lakói az itteni királynői birtokon letelepedett németek voltak. 1338-tól a király birtoka, de Zsigmond király hívének, Perényi Péternek adományozta. Mai szláv eredetű nevén csak 1605-ben szerepel először. Birtokosai a Kenyheczi és Csikovics családok voltak. A 17. században a falu valószínűleg kényszer hatására áttért a református hitre. A régi katolikus templomot is ekkor rombolták le, és csak 1749-ben építették fel újra. A 18. században vegyes magyar-szlovák lakosságú község volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KENYHECZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szinához 3/4 mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonyai jelsek, eladára alkalmatos módgyok van.”[2]
1849-ben határában súlyos harcok folytak a magyar és császári csapatok között a közeli hidasnémeti híd birtoklásáért.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kenyhecz, Abauj v. magyar-tót falu, Kassához délre 2 mfldnyire, a pesti országutban: 424 r. kath., 42 g. kathol., 19 reform., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szalay, Kornis, Dobay, Antony.”[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
A falu fejlődésében nagy jelentőségű volt, hogy 1860-ban elérte a vasút, itt halad át a Miskolc–Kassa vasútvonal.
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Kenyhecz község 78 házzal és 477 magyar és tót lakossal. Vasúti megállóhely. Postája Abauj-Szina, távirója Csány. Róm. kath. temploma 1748-ban épült. A községben vannak a Korniss, Szalay, Olasz és Antony régi nemesi családok úri lakai, melyek azonban már birtokost cseréltek. Kitünő kavicsbányáját, mely számos ottani szegény családnak ád keresetet, a magy. kir. államvasutak birják.”[3]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
1993-ig Miglécnémetivel együtt alkotta Hraničná pri Hornáde községet, azóta ismét önálló község.
Népessége szerkesztés
1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 876 lakosából 731 szlovák és 133 magyar.
2011-ben 1125 lakosából 840 szlovák és 146 magyar.
2021-ben 1137 lakosából 980 szlovák, 117 magyar (10,3%), 6 cigány, 2 ukrán, 1 rutén, 1 német, 7 egyéb, 23 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Gazdaság szerkesztés
Ipari parkjában Ford Getrag sebességváltókat gyártanak.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1749-ben épült.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született Ágh Ilona (1854–1945) színésznő
Testvértelepülés szerkesztés
További információk szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Jan Pastor 1968: Skelettgräberfelder aus dem VII. und VIII. Jahrhundert in der Ostslowakei. Štud. Zvesti 16, 175-182.
- Jan Pástor 1971: Kostrové pohrebisko v Hraničnej pri Hornáde. Východoslovenský pravek 2, 89-179.
- Bánesz László 1975: Prieskum aurignackej stanice v Hraničnej pri Hornáde-Kechneci. AVANS 1974, 17.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 16.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
