Főmenü megnyitása

A Kelemen-havasok Nemzeti Park Románia nemzeti parkjainak egyike, területén természetes lombhullató, vegyes- és fenyőerdőkkel, valamint szubalpesi és alpesi régiót foglal magába gazdag, változatos növény és állatvilággal. Területe 24 041 hektár, három megye: Maros, Hargita és Suceava felszínén.

Kelemen-havasok Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Kelemen-havasok.jpg
Ország Románia
Elhelyezkedése Maros, Suceava és Hargita megye
Legközelebbi város Dornavátra
Terület240,41 km²
Alapítás ideje 1975
Felvétel ideje 2000
Kelemen-havasok Nemzeti Park (Románia)
Kelemen-havasok Nemzeti Park
Kelemen-havasok Nemzeti Park
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 37″, k. h. 25° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 37″, k. h. 25° 10′ 05″
Kelemen-havasok Nemzeti Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen-havasok Nemzeti Park témájú médiaállományokat.
Alpesi veronika

A Nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába van sorolva.

A park területén a következő természetvédelmi területek vannak:

  • Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória)
  • Tizenkét Apostol Emlékpark (IUCN III-as kategória)
  • Kelemen Jézer-tó Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória)
Szirti sas

NövényvilágaSzerkesztés

 
Turista tájékoztató tábla a Kelemen-havasokban
 
Hiúz

A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel:

A vörös listás fajok között szerepel:

alpina)

A Kelemen-havasokban az orchideafajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a Kisasszonypapucs, amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele. Az Európában megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a karszt-bokorerdőkben, bükkösökben, mészkedvelő tölgyesekben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken. A Boldogasszony papucsát, vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát Carl Linné, a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik. Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal. Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. Eurázsiában, Nagy-Britanniától egészen a Csendes-óceánig jelen van, május–júniusban virágzik.

NövényvilágaSzerkesztés

ÁllatvilágaSzerkesztés

Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a szirti sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, a nyírfajd, a siketfajd, az európai vidra, a hiúz, a farkas és a gímszarvas. 

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés