A nyírfajd (Lyrurus tetrix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Nyírfajd
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Tetraonini
Nem: Lyrurus
Faj: L. tetrix
Tudományos név
Lyrurus tetrix
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyírfajd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfajd témájú médiaállományokat és Nyírfajd témájú kategóriát.

Rendszerezés szerkesztés

Besorolása vitatott, egyes szerzők a Tetrao nemhez sorolják Tetrao tetrix néven.

Előfordulása szerkesztés

Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos. Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Kína, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Mongólia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság területén honos. Országok ahol esetleg kihalt: Montenegró és Szerbia. Országosan kihalt Horvátországban, Magyarországon és Törökországban. Betelepítették Kanadába és az Amerikai Egyesült Államok területére. Kóborló Bosznia-Hercegovina, Dánia, a Feröer szigetek, Korea és Macedónia területén. Megtalálható a hegyvidéki fenyvesekben és kevert erdőkben, ahol lehetőleg bogyótermő cserjékben gazdag területek vannak. Éger- és nyírligetekben is fészkel.

Alfajai szerkesztés

  • Lyrurus tetrix baikalensis (Lorenz, 1911)
  • Lyrurus tetrix britannicus Witherby & Lonnberg, 1913
  • Lyrurus tetrix mongolicus (Lonnberg, 1904)
  • Lyrurus tetrix tetrix (Linnaeus, 1758)
  • Lyrurus tetrix ussuriensis (Kohts, 1911)
  • Lyrurus tetrix viridanus (Lorenz, 1891)

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm. A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik.

 
Dürgő kakas
 
és a tojó

Életmódja szerkesztés

A kikelt fiókákat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint ízeltlábúakkal eteti, később csigákat, gilisztákat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten növényevők: elsősorban áfonya és boróka bogyóival, friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak.

Szaporodása szerkesztés

Dürgés idején (ez általában április-májusra, magashegységekben júniusra esik) a kakasok minden évben ugyanott összegyűlnek, és peckes lépésekkel, ugrálással, messze hangzó, bugyborékoló hangot hallatva, egymás közti küzdelemmel próbálják felhívni a tojok figyelmét. Mivel poligám madarak, egy idő után minden kakas szerencséssé válhat. Fészkét dús aljnövényzetű erdők talajára, fák, bokrok tövébe készíti. A fészekalj általában 6-10 tojásból áll, melyen a tojó 24-26 napig kotlik. 10-14 napos korukban rövidebb távra már elrepülnek a kikelt fiókák.

 
Lyrurus tetrix tetrix tojása

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

A Kárpát-medencében csak a Kárpátok magasabban fekvő erdős területein él.

Magyarországon a korábbi adatok szerint a 19. században fordult elő utoljára, méghozzá a Nyírségben, de újabb adatok szerint a Sajó menti erdőkben, Bánhorváti, Putnok, Sajóvelezd környékén 1900-ban még „java” dürgés volt. 1924-ben Földváry Miksa ugyanitt még lőtt dürgő kiskakast.[1]2006-ban a Nyírerdő Rt. területén tenyésztési és visszatelepítési program indult többek között a Safari Club International (SCI) Közép-Magyarországi Egyesületének támogatásával. Jelenleg az állomány felszaporítása és a lehetséges visszatelepítési (repatriációs) helyszínek ökológiai felmérése folyik. Az első repatriációs kísérletek 2010-re várhatók.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Faragó S. :Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Források szerkesztés

További információk szerkesztés