Kelemenfalu
Kelemenfalu (szlovákul Kalameny) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
| Kelemenfalu (Kalameny) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1375 |
| Polgármester | Július Česák |
| Irányítószám | 034 82 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 450 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 565 m |
| Terület | 8,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 31″, k. h. 19° 24′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 31″, k. h. 19° 24′ 55″ | |
| Kelemenfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemenfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rózsahegytől 13 km-re északkeletre, a Chocs-hegység tövében fekszik.
Története szerkesztés
A falu sorsa szorosan összefügg a közeli Nagyvár (Szielnic) várával, melyeknek szolgálófaluja volt. A vár romjai a község közelében, a Chočs hegyen találhatók. A várat a 13. század második negyedében építették, 1262-ben említik először. Kezdetben királyi várként a zólyomi ispánsághoz tartozott. A falu 1264-ben keletkezett Liptótepla határában. Először egy Kelemen nevű földesúr birtoka volt, innen a neve.
A várat a 14. század elején Csák Máté foglalta el. Az oligarcha halála után újra a királyé Dancs mester zólyomi ispán uralma alatt. 1340-ben az ispánság több részre oszlott és Liptó önálló ispánsági székhely lett. A falut 1375-ben „Kelemenfolua”, 1391-ben „Kelemenfalva” néven említik. A Klementin, majd később a Lófay és Madocsányi család birtoka volt.
A várat 1397-ben „Magnum castrum Liptovience”, azaz Nagyliptóvár néven említik, ugyanakkor IV. Vencel cseh király serege foglalta el. 1406-ban Gara Miklós kapta meg a liptói ispáni címmel együtt. 1441-ben elfoglalták a husziták. 1454-ben Hunyadi János a Pongráczoknak adta. 1459-ben Hunyadi Mátyás Komorovszky Péter árvai és liptó ispánnak adományozta. Komorovszky azonban a lengyel-magyar viszályban a lengyel királlyal szimpatizált, ezért Mátyás elfogatta és bezáratta, a várat pedig leromboltatta.
1715-ben 4 adózója volt a falunak, azonban 1720-ban már csak puszta. 1784-ben 44 házában 232 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELEMENFALVA. Kalameni. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lucskinak szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, legelője, és fája elég van, piatzozása Rozenbergán két órányira.”[2]
1828-ban 28 háza volt 258 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelemenfalva, (Kalameny), Liptó m. tót falu, Lucskihoz egy fertály, 241 kath., 17 evang. lak. Földje sovány; erdeje szép; legelője, s juha sok. F. u. Madocsányi, s m. t. Ut. post. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 443 lakosából 439 szlovák volt.
2011-ben 460 lakosából 451 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Liptó várának romjai a községtől északkeletre találhatók.
- A község területén természetes termál vízű tó található.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 25.)
