Kemény Tibor

(1913–1992) magyar labdarúgó, edző

Kemény Tibor, (Budapest, 1913. március 5.[2] – Budapest, 1992. szeptember 25.) válogatott labdarúgó, csatár.

Kemény Tibor
Személyes adatok
Születési dátum1913. március 5.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1992. szeptember 25. (79 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Posztbalszélső
Junior klubok
IdőszakKlub
1928–1933Magyar 1919-1946 Ferencváros
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1933–1939Magyar 1919-1946 Ferencváros100(44)
1940–1946Magyar 1919-1946 Gamma FC[1]
Válogatottság
1933–1937Magyar 1919-1946 Magyarország9(0)
Edzőség
IdőszakKlub
1947–1948Magyar 1946-1949 Magyar Textil
1948–1949Magyar 1946-1949 Gázgyár
1950Magyar 1946-1949 Magyar Pamut
1950Magyar 1949-1956 Bp. Dózsa
1955Magyar 1949-1956 Bp. Vörös Lobogó
1956Magyar 1949-1956 Dorogi Bányász
1957–1958Görögország 1822 Olimbiakósz
1959Magyar 1957-2000 Vasas Dinamó
1960–1961Ghána ?
1962–1963Magyar 1957-2000 Szekszárdi Dózsa
1964Magyar 1957-2000 Ózdi Vasas
1965Magyar 1957-2000 Haladás
1965Magyar 1957-2000 Egri Dózsa
1966Magyar 1957-2000 Miskolci VSC
1968–1969Lengyelország Zagłębie Sosnowiec
1970–1971Magyar 1957-2000 Tapolcai Bauxit
Díjak, elismerések
az FTC örökös bajnoka (1974)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

Klubcsapatban

szerkesztés

1928-tól játszott a Ferencvárosban. 1933-ban mutatkozott be az első csapatban. Kétszeres magyar bajnok, egyszeres magyar kupagyőztes és Közép-európai kupagyőztes. A Fradiban összesen 202 mérkőzésen szerepelt (100 bajnoki, 99 nemzetközi, 3 hazai díjmérkőzés) és 100 gólt szerzett (44 bajnoki, 56 egyéb). 1940-től a Gamma FC labdarúgója lett, ahol visszavonulásáig, 1946-ig szerepelt.

A válogatottban

szerkesztés

1933 és 1939 között 9 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Tagja volt az 1934-es olaszországi világbajnokságon részt vevő csapatnak, amellyel a hatodik helyen végzett.

Edzőként

szerkesztés

1947 nyarától egy évig a Magyar Textil edzője volt.[3][4] Ezután a Gázgyár edzéseit irányította.[5] 1950 januárjától a Magyar Pamut csapatát vette át.[6] Áprilisban a Dózsa edzőjének nevezték ki.[7]

1955 februárjában a Bp. Vörös Lobogó edzőjének nevezték ki.[8] 1956 elejétől a Dorog edzője volt.[9] Ezután Görögországban dolgozott. 1959-ben a Vasas Dinamónál trénerkedett. Az 1960-as évek elején Ghánában tevékenykedett.[10][11] 1962-től 1963 végéig a Szekszárdi Dózsa edzője volt.[12] 1964-ben az Ózdi Vasas csapatáért felelt.[13] A következő évben a Szombathelyi Haladás, majd júniustól az Egri Dózsa csapatát irányította.[14][15] 1966 nyarán a Miskolci VSC edzője lett.[16] 1968-tól a lengyel Zagłębie Sosnowiec csapatát készítette fel.[17] 1970–1971-ben a Tapolcai Bauxitbányász trénere volt.[18]

Sikerei, díjai

szerkesztés

Játékosként

szerkesztés

Edzőként

szerkesztés

Statisztika

szerkesztés

Mérkőzései a válogatottban

szerkesztés
  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1933. október 1. Bécs, Hohe Warte Ausztria   2 – 2   Magyarország barátságos -
2. 1933. október 22. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   0 – 1   Olaszország Európa-kupa -
3. 1934. április 15. Bécs, Hohe Warte Ausztria   5 – 2   Magyarország barátságos -
4. 1934. április 29. Prága Csehszlovákia   2 – 2   Magyarország Európa-kupa -
5. 1934. május 10. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   2 – 1   Anglia barátságos -
6. 1934. május 31. Bologna (ITA) Ausztria   2 – 1   Magyarország vb-negyeddöntő -
7. 1936. május 3. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   3 – 3   Írország barátságos -
8. 1937. szeptember 19. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   8 – 3   Csehszlovákia barátságos -
9. 1937. október 10. Bécs, Práter-stadion Ausztria   1 – 2   Magyarország Európa-kupa -
Összesen 9 mérkőzés 0 gól
  1. 1946-ban Budai Barátság volt a klub neve
  2. más forrás szerint december 5.
  3. BLASZ-bajnokság. Nemzeti Sport, III. évf. 167. sz. (1947. augusztus 28.) 3. o.
  4. Labdarúgás. Népsport, IV. évf. 132. sz. (1948. július 5.) 8. o.
  5. A BLASZ válogatott. Népsport, IV. évf. 145. sz. (1948. július 23.) 2. o.
  6. Az M Pamut. Népsport, VI. évf. 4. sz. (1950. január 5.) 1. o.
  7. Kemény Tibor lett a Dózsa edzője. Népsport, VI. évf. 73. sz. (1950. április 11.) 2. o.
  8. Hírek, eredmények. Népsport, XI. évf. 35. sz. (1955. február 18.) 4. o.
  9. Az NB I-es labdarúgó-csapatok edzői. Népsport, XII. évf. 14. sz. (1956. január 19.) 2. o.
  10. Afrika jelentkezik. Népsport, XVII. évf. 19. sz. (1961. január 27.) 4. o.
  11. 40000 kilométer Ghánában. Népsport, XVII. évf. 203. sz. (1961. október 12.) 2. o.
  12. A Dózsa vesztett gólerősségébél... Tolna Megyei Népújság, XIII. évf. 295. sz. (1963. december 18.)
  13. Ózdon is elkezdték az alapozást. Észak-Magyarország, XX. évf. 6. sz. (1964. január 9.) 3. o.
  14. Kemény az Sz. Haladás edzője. Népsport, XX. évf. 258. sz. (1964. december 24.) 1. o.
  15. Kemény Tibor vezeti az E. Dózsa edzéseit. Heves Megyei Népújság, XVI. évf. 139. sz. (1965. június 15.) 4. o.
  16. Tervek és lehetőségek as MVSC-nél. Észak-Magyarország, XXII. évf. 191. sz. (1966. augusztus 13.) 6. o.
  17. A Népsport jelenti. Népsport, XXIV. évf. 27. sz. (1968. február 9.) 2. o.
  18. A Népsport jelenti. Nemzeti Sport, XXVI. évf. 172. sz. (1970. július 24.) 2. o.