Kisgaram

község Szlovákiában

Kisgaram (1886-ig Rónicz, szlovákul: Hronec németül: Rhonitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Kisgaram (Hronec)
CHZ CKD Hronec.jpg
Kisgaram címere
Kisgaram címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Első írásos említés 1357
Polgármester Bohuslav Nemky
Irányítószám 976 45
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség1146 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
Terület35,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgaram (Szlovákia)
Kisgaram
Kisgaram
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 00″
Kisgaram weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgaram témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Hronec.jpg

FekvéseSzerkesztés

Breznóbányától 8 km-re nyugatra, a Fekete-Garam partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést egy Pál nevű királyi erdőóvó alapította, aki egyúttal első bírája is lett. 1357-ben „Hronecz” alakban említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. 1390-ben „Horonecz”, 1405-ben „Plantatio Pauli”, 1424-ben „Kysgaran” néven találjuk. 1527 után területén vasércet találtak és vashámor kezdte meg itt működését. 1547-ben „Ranitz” néven szerepel írott forrásokban. 1580-ban az addig magánkézben levő üzemet a bányakamara vette át, majd 1602-ben a bánya is a kamaráé lett. A vasgyártás a 17. század második felétől indult be és különösen az 1740-es évek után – az új vasolvasztó megépítése után – fejlődött ugrásszerűen. Az új kohó heti nyersvas termelése elérte a 90 bécsi mázsát.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRONETZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Zólyomi Kamara.[2]

1795-ben új nagyolvasztó épült, majd 1804-ben megépült a második is, melynek termelése 220-440 bécsi mázsa volt. Ez volt a Garami vasművek kialakulásának kezdete, melyhez számos környező település vaskohói tartoztak. Bár mai magyar neve már a 15. században is szerepel, a 19. században általában „Rhonic” írásmóddal említették. 1828-ban Kisgaramnak 154 háza volt 1193 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rhonecz, szép tót falu, Zólyom vmegyében, a Feketeviznek a Garanba való ömlésénél, ut. p. Beszterczéhez keletre 6 mfd. 1168 kath., 25 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van itt több vasbánya, egy vas edényeket öntő műhely, aczélgyár, egy vasból öntött bolthajtásos híd, egy mesterséges víz-rekesz, mellyel a polhorai s más erdőkben vágatott, s a Fekete víz segedelmével leusztatott törzsök fa fogatik fel, s itt olasz mód szerint szénné égettetik. Esztendőnkint mintegy 100 ezer köb ölet usztatnak le illy formán. A hronecziek a szálhajózást is erősen űzik, s több száz hajó rakodik meg évenkint zsindellyel, deszkával, léczczel Pest és Esztergom felé. F. u. a kamara.[3]

Az 1860-as évek gazdasági válságának hatására az itteni vastermelés is visszaesett. 1883-ban megszüntették a garami nagyolvasztót, csak a vasüzem maradt meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1919-ben az állam vásárolta meg és 1922-23-ban modernizálták.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 1460 lakosából 1305 szlovák és 33 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1904-en lakták, ebből 1645 szlovák, 149 magyar, 89 német és 20 egyéb anyanyelvű; illetve 1785 római katolikus, 95 evangélikus és 12 izraelita vallású volt.

1900-ban 2244-en lakták: 1572 szlovák, 547 magyar és 82 német anyanyelvű.

1910-ben 2145-en lakták, ebből 1661 szlovák, 426 magyar, 39 német és 19 egyéb anyanyelvű.

1921-ben 2002 lakosából 1944 csehszlovák, 22 magyar, 14 zsidó és 6 német; illetve 1875 római katolikus, 99 evangélikus és 18 izraelita vallású volt.

1930-ban 2091-en lakták: 2035 csehszlovák és 24 magyar.

1991-ben 1225 lakosából 1187 szlovák és 3 magyar volt.

2001-ben 1157 lakosából 1128 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1220-an lakták, ebből 1001 szlovák, 20 cigány, 1 magyar és 189 ismeretlen nemzetiségű.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Kelemen tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1826-ban épült.
  • Szentháromság kápolnája 1937-ből származik.
  • 1795-ben vasgyárat alapítottak a településen, ahol Közép-Európa első öntöttvas hídját is gyártották. A hidat a településen 1810-ben állították fel.
  • Fekete-garami erdei kisvasút.

Neves személyekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • 650 ročný Hronec v spomienkach
  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés