Kisgyarmat

község Szlovákiában, az Érsekújvári járásban

Kisgyarmat (szlovákul Sikenička, korábban Ďarmotky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Kisgyarmat (Sikenička)
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Gróf Katalin
Irányítószám 943 59
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség426 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület13,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgyarmat (Szlovákia)
Kisgyarmat
Kisgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 18° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 18° 40′ 55″
Kisgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Párkánytól 18 km-re északra, a Szikince-patak mellett, az egykori Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az újkőkor óta lakott hely, ahol a vonaldíszes- és a lengyeli kultúra nyomaira bukkantak. A bronzkorból és késő vaskorból is találtak leleteket.

Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd." [1]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A falu a második világháborúban sokat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 669 lakosából 654 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 781 lakosából 779 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 821 lakosából 813 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 863 lakosából 852 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 891 lakosából 877 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 876 lakosából 850 magyar és 7 csehszlovák volt.

1941-ben 848 lakosából 847 magyar volt.

1991-ben 507 lakosából 493 magyar és 14 szlovák volt.

2001-ben 499 lakosából 459 magyar és 37 szlovák volt.

2011-ben 451 lakosából 398 magyar és 42 szlovák.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

NéprajzaSzerkesztés

Manga János 1941-ben gyűjtött a településen.[3]

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Liszka József 1983: Výsledky záchranného výskumu v Sikeničke. Castrum Novum 2, 37–45.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Lásd Etnológiai Archívum / Diapozitív-gyűjtemény

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.