Kislippa

település Szlovéniában

Kislippa (korábban Lippa, szlovénül: Lipa) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchez tartozik.

Kislippa (Lipa)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBelatinc
Rangfalu
Alapítás éve1381
PolgármesterMilan Kerman
Irányítószám9231
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség585 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület5,59 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 16° 17′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 16° 17′ 13″
Kislippa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislippa témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Muraszombattól 12 km-re délkeletre, Belatinctől 3 km-re keletre a Mura völgyében fekszik.

Története szerkesztés

A település első írásos említése 1381-ből való "Lyppa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1411-ben "Lippa", 1428-ban szintén "Lippa" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A 15-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " LIPA. Tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatinczi Uradalomban, határja a’ természetnek szép javaival meg ajándékoztatott."[3]

Fényes Elek szerint " Lippa, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 448 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. posta A. Lendva."[4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 839, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 633 lakosa volt.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.