Belatinc
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Belatinc (Beltinci) | |
A Szent László-templom Belatincon | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Belatinc |
Rang | községközpont |
Alapítás éve | 1379 |
Polgármester | Milan Kerman |
Irányítószám | 9231 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 2430 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 137 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 178 m |
Terület | 62,2 (12,19) km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″46.606011°N 16.232842°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″46.606011°N 16.232842°E | |
Belatinc község elhelyezkedése | |
Belatinc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belatinc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neve
szerkesztésEgy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli.
Fekvése
szerkesztésMuraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.
Története
szerkesztésElső írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható. 1689-ben Némethy Péter tiszttartó írt jelentéseket az esztergomi érsekségnek, melyben a német katonaság beszállásolására is panaszkodik.[3]
Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.
Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva."[5]
Trianon előtt Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.
Népessége
szerkesztésAz 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott.
Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.
Nevezetességei
szerkesztés- A Bánffy-Zichy-várkastély mai formájában barokk épület. Elődjét még a 13. században építették, a 17. században barokk stílusban építették át. Érdekessége, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a templommal. A kastélyt terjedelmes 14 hektáros szép park övezi különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel. Az eredeti 1600, köztük mintegy 800 egzotikus fából sok ma is megtalálható a parkban.
- A Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Kápolnájában, melyet gróf Zichy Ágoston építtetett a Zichy család tagjai nyugszanak és egy 15. századi reneszánsz Madonna-kép is látható.
- A Rous család kápolnája 1907-ben épült neoromán stílusban, nevét építtetőjéről kapta.
- A magtárat 1754-ben építették.
Belatinc szülöttei
szerkesztés- Dravecz József (1697–1779) katolikus pap, kanonok, esperes
- Pauli István költő
- Bassa Iván író
- Kollár Péter író
- Pusztai József író
- Vilko Novak történész, nyelvész, néprajztudós
- Vlado Kreslin énekes
- Dani Kavaš énekes, költő, gitáros és festő
- Tomi Ternar teniszező
- Kregár Mihály (1734-1803) Pest polgármestere
Egyéb híres emberek
szerkesztés- Murkovics János író, itt volt tanár
- Kühár István, a Szlovenszka krajina-tervezet egyik kidolgozója
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ PLE, Acta Radicalia, Classis X Nr. 196 (56. cim), 51. csomó (1686-89), No. 233-234.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Régi képeslapok
szerkesztés-
Népviselet Belatincről. Foto: Bellosics Bálint 1868.
-
Tér 1899: »Üdvözlet Bellatinczről!«”
-
»Koronavendéglő« 1900: »Üdvözlet Bellatinczről!”
-
Szent László temploma 1905: »Üdvözlet Bellatinczről!” Templom külsője.
-
Szent László temploma 1905: »Üdvözlet Bellatinczről!” Templom Bal oldal.
Források
szerkesztés- (magyarul)
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 506. o. ISBN 963-05-6821-7
- (szlovénül)
- Šraj, P.: Beltinci: 1322-1993. Občina, Beltinci 1995.
- Šraj, P.: Böltinci inda = Beltinci danes. ZTK, Beltinci 2015.
- (németül)
- Thiele, J. C. von. Das Königreich Ungarn. Ein topografisch-historisch-statistisches Kundgemälde, das Ganze dieses Landes in mehr denn 12.400 Artikeln umfassend. Gedruckt auf Kosten der v. Thiele’schen Erben (1833)
További információk
szerkesztés- Belatinc község honlapja
- Belatinc Szlovénia információs portálján
- Belatinc Szlovénia térképén
- Magyar katolikus lexikon
- Az ND Beltinci futballklub honlapja Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia turisztikai oldala
- (magyarul)
- Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám) 1942-09-05 / 200. Szám Gumilár Ferenc: Belatinc képe a történelem lapjain
- Arcanum Digitheca BELLATINCZ. Vályi András: Magyarország leírása (magyarul, románul, angolul)
- (szlovénül)
- Beltinski grad
- Cerkev svetega Ladislava 02.10.2017 Portal KAMRA, Izdelava: TrueCAD d.o.o. (4 kép)
- Občina Beltinci: Zgodovinski spomeniki
- Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota (Klaudija Sedar): Pretekla podoba kraja Beltinci (5 kép)
- Sinagoga v Beltincih. Objavila Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota (Klaudija Sedar)
- Folklora Beltinci Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota
- Cimprače (1 kép)
- Hotel Korona-Zvezda
- Beltinski grad
- Kapelica svetega Antona Padovanskega v Beltincih.
- Lendvai Kepe Zoltán, Kepéné Bihar Mária: Židovska verska občina Beltinci (Belatinci zsidó hitközség)
- Ime kraja: Beltinci (n. v. 178 m) Planinska zveza Slovenije
- Régi képeslapok Archiválva 2021. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- (angolul)
- Bojan Zadravec: Task Force on Jewish Studies and Antisemitism
- Hungary,Slovenia stamp 12kr `BELLATINCZ` Used 1889 WS33430 $12.67 Seller: darabanth_alma (854) Redka ogrska znamka za 12 krajcarjev z žigom “Bellatincz“ in datumom „november 1889“.
- Adolf Kaufmann, Rabbi's Geni Profile
- (németül)
- Max von Ferstel: MARIENKAPELLE. Österreichische Monatsschrift , Baudienst ÖNB
- Philadria d.o.o. - katalog 11. dražba - april 2014. Jahr 1850 Other countries–Stamps of Slovenian interest: Austria. 3MP IIIb,Smaller cover, franked 3 kr., perfectly cancelled "Bellatincz, 8/7" (Beltinci, Mü. 179 b), sent to Lendava (9/7), very rare cancellation.
- Gestempelte Österreichische Briefmarken (bis 1967) Bellatincz