Wikipédia

Krími Platform

A Krími Platform (ukránul: Кримська платформа, krími tatár nyelven: Qırım platforması, angolul: Crimea Platform) – informális nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy Ukrajna konzultációkat folytasson és egyeztessen nemzetközi partnereivel a Krím Oroszország által annektálásának következményeiről, hatékony eszközöket dolgozzon ki az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végső soron a félszigeten visszaállítsa az ukrán fennhatóságot.[1]

2020-ban Ukrajna Külügyminisztériuma Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezésére dolgozta ki a Krími Platform koncepcióját, és azonnal hozzálátott, hogy kezdeményezés globális támogatására partnereket nyerjen meg, illetve megszervezze az első csúcstalálkozót.[2]

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke

A Platform hivatalosan 2021. augusztus 23-án Kijevben az első csúcstalálkozón indult útjára. Az esemény résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amely rögzíti a nemzetközi közösség álláspontját a Krímmel kapcsolatban [3]

A Krími Platform célja szerkesztés

Egyesíteni a nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket az ukrán félsziget visszaszerzése érdekében.

A Krími Platform tevékenysége öt kiemelt területe:

  1. a Krím annektálását el nem ismerő nemzetközi politika konszolidálása;
  2. a szankciók hatékonyságának biztosítása érdekében a kerülőutak blokkolása;
  3. az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog védelme;
  4. a biztonság szavatolása az Azovi- és a Fekete-tenger térségében, a nemzetközi vizek szabad hajózáshatóság biztosítása;
  5. az annektálás ökológiai és gazdasági következményeinek leküzdése.[3]

A Krími Platformhoz nyitott az új partnerek irányában, azaz bármely ország csatlakozhat, amelyik egyetért a céljaival, és külpolitikájukban prioritást élvez azok támogatása: az emberi jogok védelme, a szabad hajózás, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog, a környezetvédelem, az emberek kulturális, oktatási és felekezeti jogainak védelme.[4]

A Krími Platform tevékenységének szintjei:

1. Kormányzati;

2. Parlamenti;

3. Szakértői.[5]

A Krími Platform parlamenti dimenziója és a szakértői hálózat szerkesztés

A Krími Platformot támogató csoportok jöttek létre Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának közreműködésével a NATO Parlamenti Közgyűlésében, Lettország és Litvánia parlamentjeiben.[3]

A Krími Platform szakértői hálózatának alapító fórumára 2021. augusztus 6-án került sor Kijevben.[6] Ehhez a hálózathoz már 33 ország több mint 200 – ukrán és külföldi – független szakértője és tudósa csatlakozott.[7]

A hálózat biztosítja a megszállt Krím félsziget, valamint az Azovi- és a Fekete-tengeri régió helyzetének folyamatos ellenőrzését és mélyreható elemzését, érdemi javaslatokat dolgoz ki a Krími Platform tevékenységének támogatására, nemzeti és nemzetközi szinte szakértői javaslatokat fogalmaz meg a Krím fölött az ukrán szuverenitás visszaszerzése érdekében.[8] Kiemelt figyelmet kap a politikai foglyok helyzete az annektált Krím félszigeten.[9]

Az alakuló csúcstalálkozó és a Krími Platform résztvevőinek közös nyilatkozata szerkesztés

A Krími Platform alakuló csúcstalálkozója szerkesztés

A Krími Platform alakuló csúcstalálkozójára augusztus 23-án került sor Kijevben. A Platformnak ez volt az első hivatalos eseménye, melyen a résztvevő külországok a legmagasabb szinten képviseltették magukat.

A csúcstalálkozón felszólaltak Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke,[10] Dmitro Razumkov, a Legfelsőbb Tanács elnöke,[11] Denisz Smihal miniszterelnök,[12] Musztafa Dzsemiljev, a krími tatár nép vezetője,[13] valamint Olha Szkripnik, a Krími Platform szakértői hálózatának képviselője, valamint a külföldi delegációk vezetői.[13]

A tematikus paneleken résztvevő magas rangú tisztviselők, politikusok, külföldi szakértők és véleményformálók a Krím annektálásának elutasítására vonatkozó politika megvalósítására, az Azovi- és a Fekete-tenger régiójának biztonságára, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogok kérdéseire, az annektálás ökológiai és gazdasági következményeire összpontosítottak.[14]

 
A Krími Platform alakuló csúcstalálkozójának résztvevői

Az ukrán Legfelsőbb Tanács felkérte a nemzetközi szervezeteket és a külföldi államokat, hogy a Krími Platform keretében erősítsék meg az együttműködésüket a közös nyilatkozat elfogadásával a csúcstalálkozó napján.[15]

A csúcstalálkozón 46 ország és nemzetközi szervezet vett részt, köztük:

 
A Krími Platform csúcstalálkozó 2021-ben Kijevben

A csúcstalálkozó volt az Ukrajna által szervezett legnagyobb nemzetközi politikai esemény.[16]

A csúcstalálkozó során 4 panelbeszélgetés zajlott a következő témákban:

1. Az elnemismerés politikája és szankciók

2. Biztonsági kérdések

3. Az emberi jogok védelme az ideiglenesen megszállt Krímen

4. A krími tatár nép jogainak helyreállítása.[17]

A csúcstalálkozó után Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke állami kitüntetést adott át a fórum 17 résztvevőjének. Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatával tüntette ki.[18]

 
Áder Jánosnak, Magyarország köztársasági elnökének kitüntetése a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatával

A Nemzetközi Krími Platform résztvevőinek közös nyilatkozata szerkesztés

A dokumentum rámutat:

  •  a Krími Platform konzultációs és koordinációs fórum a Krím félsziget Oroszország általi ideiglenes megszállása békés eszközökkel való megszüntetése céljából,
  •  folytatni kell a Krím Oroszország általi illegális annektálása el nem ismerésének politikáját,
  • további „politikai, diplomáciai és korlátozó intézkedések” bevezetésének mérlegelése Oroszországgal szemben, „ha ezt a Platform minden tagjának jogrendszere előirányozza, összhangban a megfelelő eljárásokkal, ha szükséges és ha Oroszország intézkedései ezt megkövetelik”,
  • szembenállás a Krím militarizálása által okozott új kihívásokkal és hibrid fenyegetésekkel,
  • felszólítja Oroszországot, hogy mint megszálló hatalom tartsa be a nemzetközi humanitárius jog rá vonatkozó előírásait, követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg a krími lakosokkal szemben az emberi jogsértéseket és a visszaéléseket, biztosítsa a Krímen a jogvédők zavartalan munkáját,
  • az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ, valamint más nemzetközi és regionális szervezetek megfelelő mechanizmusainak alkalmazása az ideiglenes megszállással kapcsolatos problémák megoldása érdekében,
  • gazdasági, infrastrukturális és környezetvédelmi projektek támogatási lehetőségeinek mérlegelése az ideiglenesen megszállt Krím félszigettel határos ukrán régiók fejlesztése érdekében,
  • a nemzeti parlamentek szerepének elismerése a Krím ideiglenes megszállása elleni küzdelemben, a Krímmel kapcsolatos tevékenység összehangolásának ösztönzése a nemzeti parlamentek között, valamint a parlamentközi közgyűléseken.

A Krími Platform elvárása, hogy a Krím félsziget és Szevasztopol (a hadikikötővel együtt) visszakerüljön Ukrajna fennhatósága alá, felszólítják az Oroszországi Föderációt, hogy konstruktívan vegyen részt a Krími Platform munkájában a félsziget ideiglenes megszállásának megszüntetése érdekében.

A nyilatkozat továbbra is nyitott a csatlakozni kívánók számára.[19][20]

A Krími Platform hivatalai szerkesztés

A csúcstalálkozó napján a résztvevők megnyitották a Krími Platform központi irodáját Kijevben a Lipszka út 2. alatt. Az iroda feladatai közé tartozik folyamatosan nyomon követni a megszállt félszigeten az emberi jogok helyzetét, a gazdasági és ökológiai körülményeket, a kulturális örökséget stb., a megszállás felszámolása és a reintegráció stratégiájának előmozdítása a Krím félszigeten, a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok tájékoztatása, az ukrán külügyminisztérium és a nemzetközi partnerek közötti együttműködés szervezése. Az hivatal vezetője Anton Kotrinevics, Ukrajna elnökének állandó képviselője a Krími Autonóm Köztársaságban.[21]

A tervek szerint a Krími Platform a nyilatkozatot aláíró néhány országban is nyit majd irodát.[22]

Oroszország reakciók szerkesztés

Oroszország megzsarolta és megfenyegette a részt vevő országokat, azt követelve, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón, ezért a résztvevők listáját titokban kellett tartani.[23] Oroszország továbbra is törekszik a kezdeményezés hiteltelenítésére.[24][25]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kitsoft: Крим – це Україна: сильніші разом! | Кримська платформа (ua nyelven). crimea-platform.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  2. ↑ МЗС України розробило "Стратегію деокупації Криму" (ukrán nyelven). Інтерфакс-Україна. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  3. ↑ a b c Kitsoft: Про платформу | Кримська платформа (ua nyelven). crimea-platform.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  4. ↑ Дмитро Кулеба: «Кримська платформа» – це беззастережна перемога України» (ukrán nyelven). Крым.Реалии. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  5. ↑ Kitsoft: Міністерство закордонних справ України - Виступ першої заступниці міністра Еміне Джапарової на Всеукраїнському форумі «Україна 30. Міжнародна політика» (ua nyelven). mfa.gov.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  6. ↑ Відбувся установчий форум Експертної мережі Кримської платформи | ZMINA | Центр Прав Людини (ukrán nyelven). zmina.ua, 2021. augusztus 10. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  7. ↑ Кримська платформа: передісторія, мета, дія та… протидія (ukrán nyelven). armyinform.com.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  8. ↑ У Києві стартував установчий форум експертної мережі «Кримської платформи» (трансляцію завершено) (ukrán nyelven). Крым.Реалии. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  9. ↑ "Кримська платформа" розгляне питання політв'язнів на окупованому півострові - МЗС (ukrán nyelven). prm.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  10. ↑ „У Києві пройшов саміт "Кримська платформа". Яка його мета?”, BBC News Україна (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.) (ukrán nyelvű) 
  11. ↑ „Дмитро Разумков виступив під час відкриття Інавгураційного Саміту Кримської платформи” (hu-HU nyelven).  
  12. ↑ Кримська платформа нагадуватиме усьому світу, що тема не зникне до повної деокупації - Шмигаль (ukrán nyelven). www.ukrinform.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  13. ↑ a b «Царство шакалів триває доти, доки не піднімуться на ноги леви» – Мустафа Джемілєв на «Кримській платформі» (ukrán nyelven). Радіо Свобода. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  14. ↑ Чотири тематичні панелі Кримської платформи. Напрями (ukrán nyelven). Дом. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)[halott link]
  15. ↑ Парламент закликав міжнародні організації підтримати «Кримську платформу» (ukrán nyelven). armyinform.com.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  16. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: Саміт "Кримської платформи": 46 країн нагадали Москві, що питання Криму не закрите | DW | 23.08.2021 (uk-UA nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  17. ↑ Коріновська, Анастасія: Кримська платформа: текстовий онлайн і трансляція (ukrán nyelven). Суспільне | Новини, 2021. augusztus 23. [2021. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  18. ↑ Президент вручив державні нагороди учасникам саміту Кримської платформи (ua nyelven). Офіційне інтернет-представництво Президента України. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  19. ↑ На саміті «Кримської платформи» ухвалили підсумкову декларацію (текст) (ukrán nyelven). Радіо Свобода. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  20. ↑ Спільна декларація учасників Кримської платформи буде відкритою для приєднання інших країн – Президент (ua nyelven). Офіційне інтернет-представництво Президента України. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  21. ↑ Президент України та учасники саміту Кримської платформи оглянули головний офіс ініціативи в Києві (ua nyelven). Офіційне інтернет-представництво Президента України. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  22. ↑ Офіси Кримської платформи відкриють в інших країнах - Президент (ukrán nyelven). www.ukrinform.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  23. ↑ Anton, Bendarzsevszkij: „Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel találkozom, hogy mikor szerezzük vissza a Krím félszigetet” (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 19. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  24. ↑ Подготовка к переменам внутри РФ. Зачем нужна "Крымская платформа" (orosz nyelven). Радио Свобода. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  25. ↑ Горностаева, Юлия: В МИД России предупредили о последствиях для участников «Крымской платформы» (orosz nyelven). Известия, 2021. augusztus 24. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krími_Platform&oldid=26600530”