A lappangási idő a kórokozók által élőlényekben előidézett fertőzés és a betegség tüneteinek a megjelenése közötti időszak. A kórokozók a kültakarón/bőrön, a nyálkahártyákon, a nemi szerveken vagy a légzőszerveken keresztül jutnak a szervezetbe, ahol a termelt toxinok, azaz mérgek kórfolyamatot indítanak meg, és általános betegségi tüneteket okoznak. A szakaszt inkubációs időnek is nevezik.

Egyes betegségekben a látens (rejtett) periódus rövidebb, mint az inkubációs periódus (lappangási idő). Az ember átviheti a fertőzést anélkül, hogy a betegség jeleit mutatná. Az ilyen fertőzést szubklinikai fertőzésnek nevezik (alacsony csíraszám, kicsi virulencia, jó immunállapot jellemzi)[1]

Ennek az időnek a hossza az egyes fertőző betegségekre jellemzően más és más: 1-2 órától több hónapig vagy akár évig is terjedhet. A lappangási idő alatt a szervezetbe jutó kórokozók elszaporodnak, és megindul a szervezet immunrendszerének a védekezése is. Ha ez elégtelen, megjelennek az első betegségi tünetek. Vannak olyan betegségek, amelyek a lappangási idő alatt már fertőznek, illetve előfordul, hogy egy tünetmentes hordozó fertőz.

Példák:

  • a poliovírus az emésztőszerv nyirokszöveteiben szaporodik. Egy-két hét múlva láz és végtagfájdalom jelentkezik, további néhány nap múlva pedig már a specifikus, bénulásos tünetek jönnek;
  • veszettség esetén a lappangási idő a harapás helyétől függ: minél tovább tart a vírus útja a központi idegrendszerig, annál hosszabb;
  • a helyi fertőzések lappangási ideje rendszerint rövid.

Fertőző betegségek szerkesztés

Az alábbi táblázat a leggyakoribb fertőző betegségek lappangási idejét (a teljesség igénye nélkül) tekinti át. A lappangási idő sok körülménytől függ, ezek közül az egyik az életkor, ami felnőtteknél a leghosszabb.

 
Becsült inkubációs idők három különböző humán koronavírusos betegség, a COVID–19, a SARS és a MERS esetében. Medián (fekete pont), interkvartilis tartomány(doboz); a szakasz hossza az interkvartilis tartomány 1,5-szerese
Fertőző betegségek lappangási ideje
A betegség neve Kórokozó Lappangási idő
Adenovírus betegségek, Nátha (koriza) Adenovirus, Rhino vírus 1/2–2 nap
Agyhártyagyulladás Coxsackie-vírus, ECHO vírusok 2-9 nap, átlag 4 nap[2]
Agyvelőgyulladás (vírusos) Több vírustörzs 7–21 nap
Amöbiázis Entamoeba histolytica egysejtű 1–7 nap
Bakteriális vérhas Shigella baktériumok 2–7 nap
Bárányhimlő Varicela vírus 14–21 nap
Cellulitis Pasteurella multocida baktérium 0–1 nap
COVID–19 SARS-CoV-2 vírus becslések szerint 2-14 nap[3] maximum 27 nap
Dengue-láz dengue-vírus 3-14 nap, többnyire 4-7 nap[4]
Diftéria Corynebacterium diphteriae bacilus 1-10 nap, többnyire 2-5 nap[5]
Ebola ebola-vírusok 1–42 nap
Egyiptomi szemgyulladás (Trachoma) Trachoma vírus 7–14 nap
Fekete himlő Poxvirus variolae vírus 7–17 nap
Felnőttkori T-sejtes leukémia legalább 60 év
Giardiázis Giardia duodenalis egysejtű 3–21 nap
Gümőkór (tuberkulózis, tbc) Mycobacterium tuberculosis baktérium 14–70 nap[6]
Hastífusz Salmonella typhi baktérium 7-21 nap
Herpesz vírusos betegségek Herpes simplex, 2-es típusú herpeszvírus ?
HIV HIV vírus 1–2 nap
Influenza A, B, C típusú influenza vírusok 1–2,[7] néha 4 nap[8]
Járványos gyermekbénulás (polio) Többféle Poliomierilitisz-vírus nap,[9] többnyire 7-14 nap
Kolera Vibrio cholerae baktérium 0,5-4,5 nap[10]
Kankó (tripper, gonorrhea) Neisseria gonorrhoeae coccus baktérium 2–5 nap
Kanyaró (morbilli) Kanyaró vírus 14–15 nap
Kuru (nevető halál) prion 10,3–13,2 év
Lepkehimlő (pillangóvírus, ötödik betegség) eritrovírus 4–21 nap
Lepra Mycobacterium leprae baktérium 0,5–5 év, akár 20 év is[11]
Lépfene Bacillus anthracis baktérium néhány óra–több hét
Májgyulladás (vírusos) Hepatitis A, B, C, ... 14–35 nap[12][13][14]
Malaria quartana (malária, váltóláz) Plasmodium malariae egysejtű 16–50 nap
Malaria tertiana (malária, váltóláz) Plasmodium ovale, Plasmodium vivax egysejtűek 12–18 nap
Malaria tropica (malária, váltóláz) Plasmodium falciparum egysejtű 7–30 nap
Marburgi láz Marburg-vírus 3–9 nap[15]
Megfázás (meghűlés, nátha) 200-nál is több különböző vírus 1–3 nap
MERS MERS-koronavírus 2–14 nap
Mononukleózis (csókbetegség) Epstein-Barr-vírus (EBV) 28–42 nap
Mumpsz (járványos fültőmirigy lob) Mumpsz vírus 14–21 nap
Norovírus Norovírus 1–2 nap
Bubópestis (dögvész) Yersinia pestis baktérium 1–7 nap[16]
Tüdőpestis (dögvész) Yersinia pestis baktérium 1-3 nap[16]
Rocky Mountain kiütéses láz Rickettsia rickettsii baktérium 2–14 nap
Roseola Herpeszvírusok 5–15 nap
Rózsahimlő (rubeola) Rubeola vírus 14–21 nap
SARS SARS koronavírus 1–10 nap
Skarlát (vörheny) Streptococcus pyogenes baktérium 2–4 nap
Száj- és körömfájás (afta-, stomatitisz epizooika Száj- és körömfájás vírusa 2–8 nap
Szamárköhögés Bordetella pertussis baktérium 10–14 nap[17]
Szalmonellózis Szalmonella baktériumok 12–24 óra
Szifilisz Treponema pallidum ssp. pallidum baktérium 10–90 nap[18]
Tetanusz Clostridium tetani baktérium 3–21 nap[19]
Tífusz Rickettsia prowazeki baktérium 10–14 nap
Veszettség (lisza) liszavírus 13–20 nap, de lehet több hónap is
Vírusos tüdőgyulladás Influenza, v. egyéb plazmavírus 21–42 nap
Visszatérő láz Borrelia baktériumok 1–14 nap

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Inkubationszeit című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Incubation period című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Járványtan I.: Alapfogalmak. semmelweis.hu. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Meningitis (brit angol nyelven)
  3. A koronavírus tünetei és kezelése, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  4. Gubler (1998). „Dengue and dengue hemorrhagic fever”. Clinical Microbiology Reviews 11 (3), 480–496. o. PMID 9665979.  [halott link]
  5. Diphtheria Epidemiology and Prevention of Vaccine-Preventable Diseases [archivált változat], 12, Public Health Foundation, 215–230. o. (2012. május 1.). ISBN 9780983263135 
  6. Ministery Of Health New Zealand: Tuberculosis (angol nyelven). Ministery Of Health New Zealand, 2018. január 21. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. Influenza (Seasonal) (brit angol nyelven)
  8. Seasonal Influenza (Flu), Centers for Disease Control and Prevention, cdc.gov. Accessed 2018-01-20.
  9. RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Poliomyelitis
  10. Andrew S. Azman, Kara E. Rudolph, Derek A.T. Cummings, Justin Lessler. The incubation period of cholera: A systematic review 
  11. Leprosy (brit angol nyelven)
  12. Hepatitis A (brit angol nyelven)
  13. Hepatitis B
  14. Hepatitis C (brit angol nyelven)
  15. WHO | Marburg haemorrhagic fever – fact sheet
  16. a b Plague (brit angol nyelven)
  17. RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Keuchhusten (Pertussis)
  18. STD Facts – Syphilis (Detailed) (amerikai angol nyelven), 2017. szeptember 27.
  19. RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Tetanus

Források szerkesztés