Wikipédia

Lederer Sándor (közgazdasági író)

(1852–1927) közgazdasági író. hitközségi elnök

Lederer Sándor (Kiskunfélegyháza, 1852. október 14.[2] – Budapest, 1927. november 28.)[3] közgazdasági író, a Pesti Izraelita hitközség elnöke (1921–1927).

Lederer Sándor
Született1852. június 18.[1]
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1927. november 28. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközgazdász
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a közgazdasági író és hitközségi elnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Lederer Sándor (egyértelműsítő lap).

Életpályája szerkesztés

Lederer Sándor és Feuer Klára fia, előkelő nagybirtokos családba született.[4] A gimnáziumot Kecskeméten végezte, majd 1872-től jogtudományi tanulmányokat folytatott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen.[5] Az egyetem elvégzése után 1878-ban a Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium alkalmazásába állt, majd a minisztériumok szétválása után a Kereskedelemügyi Minisztériumba került Baross Gábor mellé miniszteri titkárnak.[4][6] 1881-ben tagja volt a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (ma Sportkórház) építési bizottságának.[7] 1880-ban nevezték ki miniszteri fogalmazóvá,[8] 1884-ben többek között az Ybl Miklós elnöklésével működő építőmestereket képesítő vizsgáló bizottság jegyzője.[9] 1886-ban nevezték ki miniszteri titkárrá.[10] 1888-ban az ipari és kereskedelmi osztály titkára,[11] a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara iparosztályának tagja,[12] 1890-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium miniszteri titkára.[13] Később miniszteri tanácsosi rangot ért el. 1891-ben vonult nyugállományba.

1880-ban kezdte a Magyar Föld című közgazdasági lapnál közgazdasági írói pályáját. Részt vett az 1885-ös Országos Általános Kiállítás rendezésében, amiért 1887-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.[14][4] Több pénzintézet, valamint a marosvásárhelyi cukorgyár, a sangerhauseni gépgyár magyar gyártelepe és a Magyar-Belga Fémárugyár Részvénytársaság alapítása fűződik a nevéhez. Ő rendezte a brüsszeli világkiállítás magyar részét, és írta Mandello Károllyal közösen a francia nyelvű katalógust,[15][6] és a barcelonai világkiállítás magyar osztályának a rendezése is a nevéhez fűződik. E munkáiért a magyar királytól Lipót-rend,[4] a Mária Krisztina spanyol régenskirálynétől az Izabella-rend középkeresztje,[16][17] II. Lipót belga királytól a Belga Lipót-rend tiszti keresztje kitüntetésben részesült.[18]

Az Astra biztosító részvénytársaság elnöke,[19] valamint az Általános Önsegélyező Egyesület elnöke volt.[20]

A felekezeti életbe 1900-ban kapcsolódott be és azóta vezető szerepet játszott. Megalapította a Magyar Zsidók Egyesületét, amelynek elnöke lett.[4] Az 1918. évi választásnál mint az ellenzék vezére bekerült a Pesti Izraelita Hitközség elöljáróságába. Előbb elnökhelyettes, majd Székely Ferenc távozása után elnök[21] lett, mely tisztségét tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig (1921–1927 között)[22] viselte. 1924-ben a Magyar Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége központi intézőségének elnöke lett.[23] Különösen nagy szervezőképességével tűnt ki. Munkájának eredményei a templomépítésben csúcsosodtak ki. Az ő kezdeményezésére épültek a Páva-utcai, Nagyfuvaros-utcai és a Csáky-utcai templomok.

Nem sokkal 75. születésnapja után szívrohamban halt meg.[24] A rákoskeresztúri temetőben temették el.[25]

Fő művei szerkesztés

  • Mezőgazdasági szövetkezetek (Bp., 1880)
  • Iparcsarnok és állandó kiállítás (Bp., 1880)
  • A mezőgazdasági hitelszövetkezetről (Bp., 1887) „A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által jutalmazott pályamű”[26]
  • Mezőgazdasági hitel (Bp., 1907)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09322.htm, Lederer Sándor, 2017. október 9.
  2. ↑ A kiskunfélegyházai izr. születési anyakönyv 1852. év, 15. folyószáma.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1577/1927. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b c d e (1928) „Dr. Lederer Sándor (1852–1927)”. Magyar Zsidó Szemle (1–2), 42. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  5. ↑ Egyetemi hallgatók, A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-egyetem almanachja 1872–1873, 61. o.. Hozzáférés ideje: 2016. november 5. 
  6. ↑ a b Tolnai Új Világlexikona 10. Lak–Mag (1928). Hozzáférés ideje: 2016. november 5. 
  7. ↑ szerk.: Palla Ákos: Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet" kórháza történetéből, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38–39. Orvostörténeti Könyvtár, 210. o. (1966). Hozzáférés ideje: 2016. november 5. 
  8. ↑ (1880. október 1.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 14 (225), 1. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  9. ↑ (1886) „A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek 9,926. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendelete, az építőmesteri képzettség, valamint a kőmives, kőfaragó és ácsmesteri képesítés megvizsgálására szervezett bizottságok 1885. évi működése iránt. Melléklet”. Rendeletek Tára, 127. o, Kiadó: M. Kir. Belügyministerium. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  10. ↑ (1886. április 13.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 20 (84), 2.. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  11. ↑ (1888) „IX/A. Ipari és kereskedelmi osztály”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 2. rész Tiszti czímtár (5), 32.. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  12. ↑ (1888) „II. Az ipar-osztály tagjai”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 2. rész Tiszti czímtár (5), 34.. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  13. ↑ (1890) „VI. szakosztály”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 2. rész Tiszti czímtár 6, 159. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  14. ↑ (1887. június 12.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 21 (132), 1.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  15. ↑ (1888. július 16.) „A brüsszeli kiállítás”. Fővárosi Lapok (196), 1440. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  16. ↑ (1888. augusztus 14.) „Kiállítás után”. Fővárosi Közlöny (225), 1650. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  17. ↑ (1889. február 5.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 23 (31), 2.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  18. ↑ (1889. május 11.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 23 (111), 1.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  19. ↑ (1922–1923) „Astra biztosító részvénytársaság”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 1. rész /C Biztosító intézetek 28, 219.. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  20. ↑ (1922–1923) „Általános Önsegélyező Egyesület”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 1. rész /B Egyesületek 28, 169.. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  21. ↑ (1922–1923) „Izraelita orthodox közp. iroda”. Budapesti Czim- és Lakjegyzék 1. rész Ministeriumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények 28, 43. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  22. ↑ Dr. Groszmann Zsigmond, pesti rabbi (1939). „A pesti zsidóság vezetői”. Magyar Zsidó Szemle 56., 57.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  23. ↑ (1924. október 30.) „A zsidó hitközség országos nagygyűlése”. Budapesti Hírlap 44. (230.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  24. ↑ (1927. november 30.) „Főrabbit megillető gyászpompával temetik dr. Lederer Sándort, a pesti zsidó hitközség elhunyt elnökét”. 8 órai Újság 13. (272.), 5. o. (Hozzáférés: 2016. november 5.)  
  25. ↑ (1927. december 1.) „Lederer Sándor temetése”. Budapesti Hírlap 47. (273.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  
  26. ↑ (1887. július 10.) „Grill Károly udv. könyvkereskedése Budapesten”. Corvina 10. (19.), 1.. o. (Hozzáférés: 2016. november 6.)  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lederer_Sándor_(közgazdasági_író)&oldid=26771681”