Wikipédia

Lelbach Irén

Lelbach Irén Dóra (Szabadka, 1897. december 22.–Bécs, 1985. december 1.), felesége volt Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főhercegnek; első férje rudnai és divékújfalusi Rudnay Lajos (1883–1944), magyar királyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.[1]

Lelbach Irén
Született1897. december 22.
Szabadka,
Elhunyt1985. december 1.(87 évesen)
Bécs,
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f. Rudnay Lajos (1883–1944)
2.f. Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg
Sablon • Wikidata • Segítség

Származása szerkesztés

A jómódú szabadkai lutheránus polgári származású Lelbach családban született. Apja Lelbach János (1858–1918), nagybirtokos, Bács-Bodrog vármegye bizottsági tagja, a szabadkai evangélikus egyház főfelügyelője, az OMGE tagja,[2] anyja a nemesi származású alsólehotai Skultéty Ilma (1868–1951) volt. Az apai nagyszülei idősebb Lelbach János (1831–1899), cservenkai földbirtokos és Merkel Katalin (1835–1873) voltak.[3] Az anyai nagyszülei alsólehotai Skultéty János (1825–1903), telekönyveztető, és Hoffmann Lujza voltak.[4][5] Lelbach Irén fivérei legifjabb Lelbach János és Lelbach István nagybirtokosok, leánytestvére kisbudafai Kalmár Imréné Lelbach Ilona volt.[6]

Élete szerkesztés

Lelbach Irén iskoláit Szabadkán végezte, majd alig húszévesen szerelmi házasságot kötött a család régi barátjával, a nála tizennégy évvel idősebb rudnai és divékújfalusi Rudnay Lajos diplomatával. Férjével annak nagyköveti kinevezése után 1926-ban Hágába költöztek. Házasságukat addig csak egyik fiuk korai halála árnyékolta be, míg a véletlen szeszélyéből fel nem kereste őket az ott időző, de Magyarországon élő Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg, akinek felbukkanása katasztrófaként hatott a nagykövet családjára. Lelbach Irén és Albert főrherceg egymásba szerettek, Rudnay pedig beadta a válópert.[7]

Albert főherceg a magyar társasági életben főként rangon alul között házasságairól vált nevezetessé. Sem első felesége, Lelbach Irén, sem a második, Bocskay Katalin nem válhatott a házasságkötés révén (osztrák) főhercegnővé, mert egyik házasság sem felelt meg a főhercegi álláshoz megkívánt feltételeknek. Bár a főherceg első első két házassága a korabeli magyar házassági jog szerint maradéktalanul érvényes volt, a Habsburg-ház belső törvényei szerint az érvényesség elismeréséhez a családfő (ez esetben Frigyes főherceg) beleegyezése is szükséges volt. Ha ez az engedély hiányzott (megtagadták), akkor a házasulandó Habsburg-családtagnak az esküvő előtt le kellett volna mondania főhercegi rangjáról. „Állásszerűtlen” (nicht standesgemäß) házasságai révén Albert főherceg tehát elvileg kérdésessé tette saját főhercegi rangjának jogszerűségét, hanem a Magyar Országgyűlésben betöltött felsőházi tagságának további jogszerűségét is, mivel ez a Habsburg–Lotaringiai-ház (mint magyar királyi ház) teljeskorú (és teljes jogú) férfi tagjainak járt. Felsőházi tagságát e kétely ellenére mindvégig, 1944-ig megtarthatta.

Albert Ferenc főherceg dél-amerikai útja előtt Habsburg Ottó főherceg jóváhagyását kérte, hogy feleségül vehesse Rudnay Lajos szófiai ügyvivő elvált feleségét. Úgy tervezték, hogy csak Ottó nagykorúsága után kötik meg a házasságot, azaz 1930 november 20. után.[8] A főherceg és a szabadkai jómódú polgár lány mégis ezelőtt házasodott meg. Lelbach Irén és Albert főherceg házasságát 1930. augusztus 16-án kötötte a dél-angliai Brightonban (Sussex grófság). A Magyar Királyság londoni nagykövetének, Rudnói és Divékújfalui Dr. Rudnay Lajosnak elvált felesége, a polgári lutheránus felekezetű (egy héttel a házasság előtt tért át a katolicizmusra)[9] Lelbach Irén és Albert főherceg frigye a Habsburg-család házi törvényei szerint súlyosan rangon alulinak minősült. A feldühödött Frigyes főherceg kitagadta egyetlen fiát a családból és apai örökségéből.[10] A főherceg hét évnyi együttélés után, 1937. június 1-jén Budapesten felbonttatta ezt a házasságát (egyházilag is). Feleségének búcsúajándékként megvásárolta a Mezőtúr–Pusztabánrévei kastélyt.[11]

Gyermektelen frigyük ugyanis összesen hét esztendeig, a szerelmi lángolás fogytáig tartott, és a főherceg volt felesége ezt követően visszavonult a nászajándékba kapott mezőtúr-pusztabánrévei kastélyba. Az elkövetkező években mai formájára bővítette az eredetileg csak a főépületből álló otthonát, nagyon sok embernek kenyeret adó mintagazdaságot teremtett a birtokon, s érzelmi kapcsolat a továbbiakban csupán testvéréhez, illetve első házasságából származó, őt kilenc unokával megajándékozó fiához kötötte. Az asszony addig sem eseménytelen élete a második világháború végével fordult igen komorra. Birtokát, kastélyát hamarosan elvették, egykori alkalmazottai szinte kivétel nélkül elfordultak tőle, páriává vált az addig számára otthonos közegben. A helyi földosztó bizottság elnöke például az ő birtokán szolgáló egykori vályogvető lett, aki igyekezett minden eszközzel kimutatni ellenszenvét volt úrnője iránt. Az elvált Lelbach Irén az 1948-as kommunista hatalomátvételig a budavári házában kialakított kávézó jövedelméből tartotta fenn magát, majd útjának utolsó hazai állomásaként a kaposvári kórház kazánfűtőjeként tengette napjait. Egyébként itt sem tagadta meg önmagát.[12]

Házasságai és leszármazottjai szerkesztés

Lelbach Irént Budapest, 1917. december 20-án vette feleségül a régi nemesi rudnai és divékujfalusi Rudnay családból való Rudnay Lajos Rudolf (Nagysurány, 1883. október 28.–Budapest, 1944. október 13.), magyar királyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, akinek a szülei rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla (1857–1932) a budapesti magyar királyi államrendőrség rendőrfőkapitány, Hont, Komárom és Nógrád vármegyék és szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze, az Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, családtörténész.[13] és nagybeliczi Birly Ilona (1861–1931) voltak.[14] Rudnay Lajos és Lelbach Irén frigyéből született:

Rudnay Lajostól való elválása után, a második férje Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg (Baden, Alsó-Ausztria, 1897. július 24. – Buenos Aires, Argentína, 1955. július 23.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Frigyes főherceg tábornagy egyetlen fia, a tescheni hercegi cím várományosa, 1936-tól Teschen címzetes hercege (Herzog von Teschen) a Magyar Országgyűlés felsőházának tagja. Lelbach Irén és Albert főherceg házasságát 1930. augusztus 16-án kötötte a dél-angliai Brightonban (Sussex grófság). 1937. június 1-jén Budapesten felbonttatta a házasságot. Albert főherceg és Lelbach Irén frigyéből nem született gyermek.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Lelbach Irén Dóra - Magyar Főnemességi Adattár - MACSE
  2. ↑ Köztelek – 1918. 1-26. szám1918-03-23 / 12. szám
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Lelbach János
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Skultéty János
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Skultéty Jánosné Hoffmann Lujza
  6. ↑ Színházi Élet, 1930. szeptember 21–27. (20. évfolyam, 39. szám)1930-09-21 / 39. szám
  7. ↑ Új Néplap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)2017-10-03 / 231. szám
  8. ↑ Esti Kurir, 1930. július (8. évfolyam, 146-172. szám)1930-07-08 / 152. szám
  9. ↑ Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)1930-08-26 / 190. szám
  10. ↑ http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=19628 (Wiener Journal, 1931. november).
  11. ↑ História 19851985 / 3. szám / ELSÜLLYEDT VILÁG / BÖLÖNY JÓZSEF: Főhercegek király nélkül
  12. ↑ Szolnok Megyei Néplap Új Néplap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)2017-10-03 / 231. szám
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések -Rudnay Béla
  14. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Rudnay Béláné Birly Ilona
  15. ↑ Orzságos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb Rudnay Lajos
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lelbach_Irén&oldid=26833208”