Libickozma

magyarországi község Somogy vármegyében

Libickozma község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Lakosságszámát tekintve a megye legkisebb települése.

Libickozma
Libickozma címere
Libickozma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Gábor (független)[1]
Irányítószám8707
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség32 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″
Libickozma (Somogy vármegye)
Libickozma
Libickozma
Pozíció Somogy vármegye térképén
Libickozma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Libickozma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A falu Belső-Somogy északi részén található a Marcalit Kaposvárral összekötő vonalon, az egykori "legrövidebb" út mentén, mintegy 20 kilométerre a Balaton déli partjától. Ma egyetlen szilárd burkolatú úton, a 6703-as útból kiágazó 67 128-as számú bekötőúton lehet elérni Somogyfajszról, de a környező erdőkön számos járható földút vezet keresztül, melyeken Pusztakovácsiból, Marcaliból (Boronka), Mesztegnyőről és Nagybajomból is meg lehet közelíteni.

Története szerkesztés

Libickozma Lybycz és Kozma egyesüléséből jött létre, mindkét falu létezett már a 14. században. A földbirtokosok gyakran váltották egymást, mivel a terület homokos talaja nem kedvezett, s ma sem kedvez a földművelésnek, a határban eredő Koroknai-vízfolyás és az Aranyos-patak azonban alkalmas volt malmok működtetésére (a címer is utal erre), melyeket bukógáttal felgyorsított víz hajtott. A molnárairól híres község lakosait ezért „bukógátiaknak” hívták egykor, s hívják elvétve még ma is.

A 18-19. században erdőségei miatt a környék betyárok kedvelt búvóhelyéül szolgált. A rengetegben álló csárda horvát gazdája, Pirók Márton (Marcin) maga is üzletelt a betyárokkal: mint mondják, még Sobri Jóskával is.

Az 1930-as évekre a falu népessége – a hozzátartozó kisebb falvakkal és tanyákkal együtt (Szőkepuszta, Kopárpuszta, Háromház, Feketeberek) – elérte maximumát, az 1055 főt.

A lakosok létszámának jelentős növekedését az is elősegítette, hogy 1920-ban gyülekezetplántáló baptisták költöztek Szőkepusztára Soltvadkertről, Kiskunhalasról, Gyomáról, Szadáról. A Bonyhádi Bank a jelzáloggal terhelt nagybirtokot fölparcellázta és eladta. A betelepülők földeket vettek, házakat építettek. Kezdetben az uradalmi birtok egyik épületében - amelyet a vadkerti Menyhárt Béla vásárolt meg - tartották az istentiszteleteket, majd 1931-ben felépítették azt a kéttornyú kápolnát, amelyet Marosi Béla fiatal baptista építész tervezett. A bemerítéseket a közeli Aranyos-patakban végezték. A gyülekezet jelentős gyarapodásnak indult, olykor egyszerre 20 fehérruhást is bemerítettek. Jelentős volt a vasárnapiiskolai, a zenei és az énekkari munka is. Első lelkipásztoruk Soós Simon volt. A templomépítést 1931. április 16-án kezdték és abban az évben szeptember 8-án megnyitották. A második világháborúban istállónak használták, a templom használhatatlanná vált. A felújítást 1945 nyarán kezdték és 1946 őszén másodszor avatták fel. A környező lakóházak is romos állapotba kerültek. A téeszesítéskor az imaházat gabonaraktárnak használták, a kisteremben permetszereket tároltak. A művelésiág megváltoztatása után lebontását tervezték. Jóföldi Gábor lelkipásztor javasolta Rékasi Csaba fiatal építésznek, hogy vásárolja meg, mivel erre nem volt mód, bérbe vette és később a Kaposvári Baptista Gyülekezet tulajdonába került. 2006-ban a Baptista Egyház a Napsugár Gyermekmentő Alapítványnak adományozta. Az Alapítvány restaurálta, így került sor a " Zarándok Kápolna " harmadik felavatására 2007. július 29-én. Az avatáskor Horváth Gábor polgármester és dr Almási Mihály lelkipásztor vágta át a nemzeti színű szalagot.

A század közepétől a lakosságszám villámgyorsan kezdett csökkenni úgy, hogy mára a falu mindössze 45 állandó lakost számlál, ezzel megszerezve Somogy vármegye legkisebb lélekszámú településének címét. Az elnéptelenedés oka, ahogy más dunántúli ún. aprófalvak esetében is, a kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek, s azoknak még kedvezőtlenebb kezelése (TSZ-esítés). Ellenhatásként jelentkezik ugyanakkor, hogy az 1980-as évektől egyre több külföldi (főleg német), illetve városbeli vásárol telket Libickozmán a nyugalom és a gyönyörű természeti környezet miatt, és beruházásaikkal javítják az infrastruktúrát. Régóta van már a faluban teniszpálya, az utóbbi években pedig – a falusi turizmust elősegítendő – halastavat alakítottak ki a kertek alján, és egy erdei panzió is épült.

Közélete szerkesztés

Polgármesterek szerkesztés

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-'24
'90-'92 '92-'94
Czuring
József
Horváth László Samu Ferenc Horváth Gábor

A község első polgármestere a rendszerváltás után Czuring József lett, ám ő két évvel a hivatalba lépés után meghalt, ezért a településen 1992. december 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani.[3] Az ekkor a falu élére álló Horváth József 1994-ben is elnyerte a többség bizalmát, 1998-ban viszont már nem jelöltette magát. Utódja két cikluson át Samu Ferenc lett; 2006 óta pedig megszakítás nélkül Horváth Gábor a község első embere.

Ritka eset, hogy a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között: mindketten 20-20 érvényes szavazatot kaptak.[4] Az emiatt szükségessé vált időközi választásra 2010. december 18-án (rendhagyó módon szombati napon) került sor, ezen a hivatalban lévő polgármester, Horváth Gábor az érvényes szavazatok 62,07 %-át szerezte meg, amivel megőrizhette tisztségét.[5]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
31
27
28
28
44
32
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 3,7%, felekezet nélküli 7,4% (18,5% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

A falu egyetlen utcájában számos régi vályogház látható, jellegzetes az aszfaltút és a házsor között húzódó széles fűsáv. Az utca végén lévő kápolnát 1920 körül építették, rajta a második világháborúban elhunyt hősök emléktáblája áll (az erdőben húzódott 1944-ben a front). Ugyancsak a '20-as évekből származik a szőkepusztai kápolna, mely évente néhányszor baptista istentiszteletnek ad helyet. A Kopárpuszta felé vezető úton áll a „Képes fa”, melynek odvába egykor hálából Szűz Mária-képet tett az erdész, mivel alatta ápolták, mikor rosszul lett. A fát azóta nagy becsben tartják a helyiek, s gyakran imádkoznak alatta.

A fentebb említett szőkepusztai kápolna ma már 2007. július 29-től felújított állapotban megtekinthető. Az egykor itt élt baptisták és leszármazottjaik minden év július utolsó vasárnapján megemlékező istentiszteletet tartanak.

2008. július 27-én dr Almási Mihály a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora és Horváth Gábor polgármester felavatta a Napsugár Gyermekmentő Alapítvány gyermektáborát.[14]

Természeti környezet szerkesztés

A falut nagy kiterjedésű erdőség fogja közre. A község címerében is látható erdei ciklámen nagy tömegben fordul itt elő, akárcsak tavasszal a hóvirág és a tőzike, valamint számos gombaféle (pl.: őzláb, vargánya és szegfűgomba avagy „csibegomba”). Az erdő fáit többnyire tölgy, éger és akác alkotja, de van jó pár telepített fenyves is. Mivel a terület mélyen, a Balaton egykori árterén helyezkedik el, a vidék természetes tavakban, mocsarakban és lápokban gazdag, ám a földeket elárasztva a falut is gyakran sújtja a belvíz. Az erdő számos madárfajnak, kis- és nagyvadnak ad otthont, vadászni lehet őzre, gímszarvasra és vaddisznóra is. A Libickozma körüli erdő területén számottevő a (védett) vidra állománya. A falutól pár kilométerre húzódik a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, melyet kirándulókat szállító erdei vasút szel át (Mesztegnyőről indul).

Források szerkesztés

  • Jó Pásztor 2006.szeptember-október 3. évf. 9-10. sz..
  • Jó Pásztor 2007.július-augusztus 4. évf. 7-8. sz.
  • Jó Pásztor 2008.szeptember-október 5. évf. 9-10. sz.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Az 1992 decemberében megtartott időközi választás végeredményről: „Új polgármester Libickozmán”, Somogyi Hírlap, 1992. december 15., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. március 2.) 
  4. a b Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  5. a b Libickozma települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  6. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  7. Libickozma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. december 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  13. Libickozma Helységnévtár
  14. Az ünnepélyes megnyitó eseményei teljes terjedelemben, az első táborozás történetével együtt olvashatók a JÓ PÁSZTOR ALAPÍTVÁNY LAPJA 5. ÉVFOLYAM 9-10. SZÁM 2008. SZEPTEMBER-OKTÓBER havi internetes oldalakon.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés