Lucas di Grassi

brazil autóversenyző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 26.

Lucas Tucci di Grassi (São Paulo, 1984. augusztus 11. –) brazil autóversenyző. Sikeres gokartos korszakát követően második helyen végzett előbb hazája Formula-Renault sorozatában, majd a dél-amerikai Formula–3-as szériában. Európában előbb a Formula–3 Euroseriesben szerzett összetett 3. helyezést, majd 4 éven át a GP2-ben szerepelt, ez alatt három alkalommal is a legjobb 3 közt végzett a végelszámolásnál. 2008-tól két évig a Renault tesztpilótája. 2010-ben az újonc Virgin Racing istálló színeiben mutatkozott be a királykategóriában.[1] 2011-re nem hosszabbítottak vele szerződést és a Pirelli gumigyár hivatalos tesztpilótája lett. A Formula–E sorozat 2016–2017-es szezonjának bajnoka.[2]

Lucas di Grassi
Di Grassi 2018-ban
Di Grassi 2018-ban
Életrajzi adatai
Teljes neveLucas Tucci di Grassi
Született1984augusztus 11. (40 éves)
São Paulo, Brazília
NemzetiségeBrazil brazil
Pályafutása
KategóriaFormula–E
Aktív évei2014
CsapataGER ABT CUPRA Formula E Team (2023–)
(Csapattárs: SUI Nico Müller)
Korábbi csapataiGER Audi Sport ABT Schaeffler (2014–2021), MON ROKiT Venturi Racing (2021–2022), IND Mahindra Racing (2022–2023)
Nagydíjak száma128 (127 rajt)
Világbajnoki címek1 (2016–17)
Győzelmek13
Dobogós helyezések40
Első rajtkockák4
Leggyorsabb körök12
VB-pontok1043
Első nagydíjCHN 2014-es Peking ePrix
Első győzelemCHN 2014-es Peking ePrix
Legutolsó győzelemGBR 2022-es London ePrix
Legutolsó nagydíjCHN 2024-es Sanghaj ePrix
2022–23-as VB-helyezés15. (32 pont)

Frissítve: 2024-05-26
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas di Grassi témájú médiaállományokat.

Pályafutása

szerkesztés

Lucas di Grassi versenyzői karrierje is gokartban kezdődött, 13 éves korában indult először versenyeken, mégpedig a szülővárosától nem messze fekvő Itu menti farmjukon felállított pályán. 1997-ben megnyerte a Bandeirante Bajnokságot és a Săo Paulo Countryside Bajnokságot, utóbbit úgy, hogy valamennyi futamon ő diadalmaskodott. Következő évben első helyről indult a brazil nemzeti bajnokságon, emellett megnyerte a Dél-Amerika bajnoknak mondhatta magát. 1999-ben dobogóra állhatott a Săo Paulo Kupán. 2000-ben az 5. helyen végzett a világbajnokság Formula A géposztályában. Utolsó gokartban töltött évében két-két 2. (brazil bajnokság és Săo Paulo Kupa) és 3. helyezést (Páneurópai Bajnokság és Dél-Amerikai Kupa) tudott felmutatni. A gokarttól formulaautós időszakában sem szakadt el teljesen, háromszor is rajthoz állt a Desafio das Estrelas (Sztárok Kihívása) elnevezésű jótékonysági rendezvényen. 2006-ban mindkét futamban, így összetettben is a 3. helyen végzett, 2007-ben az 5. hellyel zárult első futamot követően a másodikon nyerni tudott, így Michael Schumacher mögött kiérdemelte az ezüstérmes pozíciót, amit a következő évben megismételt (pole, 2. és 3. helyezés). 2009-ben di Grassi látta vendégül a résztvevőket Florianópolisban, a pályát maga állította össze. A verseny pikantériáját az adta, hogy a Hungaroringen súlyos balesetet szenvedő Felipe Massa itt ült először versenygépbe. (Di Grassi 4. helyezése, majd kiesése együtt a 7. helyre volt elegendő.)

Formula Renault

szerkesztés

2002-ben hazája 2 literes Formula Renault bajnokságában debütált formulaautóban. Nem vallott szégyent, hiszen a bajnok Sérgio Jimeneztől 7 ponttal elmaradva a bajnokság 2. helyén végzett. 2 futamot nyert, összesen 6 alkalommal állhatott fel a dobogóra, s egyszer indult az első rajtkockából a G Force Motorsport pilótája.

Formula–3

szerkesztés

A következő idényben feljebblépett a Formula–3-ba, az Avallone Motorsport színeiben egy Mugen-Honda hajtotta Dallara F301-essel indult az F3 dél-amerikai szériájában. Egy győzelemmel és 11 dobogós helyezésével úgy végzett a tabella 2. helyén (164 pont, 3 pole) Danilo Dirani mögött, hogy a curitibai versenypályán súlyos balesetet szenvedett, ami miatt ki kényszerült hagyni az utolsó hat futamot.[3] Európában is bemutatkozott, a Formula–3 Euroseries négy versenyen állt rajthoz a Prema Powerteam csapatában, a legjobb eredménye egy 4. hely volt, az így szerzett 5 ponttal végzett a tabella 21. helyén.

2004-ben leigazolta HiTech Racing, a nemzeti F3-as bajnokságok legpatinásabbikában, a Brit Formula–3-as bajnokságban folytatta pályafutását. A Thruxton Circuiten kétszer is nyerni tudott, emellett dobogón ünnepelt a Croft Circuiten, Snettertonban, az Oulton Parkban valamint Brands Hatchen. Továbbá 3 első rajtkocka színesíti még statisztikáját. 130 pontjával a lista 8. helyét foglalta el, csapattársait mind megelőzte. Ugyanebben az évben újoncként Alexandre Prémat és Robert Kubica mögött a dobogós helyen ért célba a nevezetes Macau Grand Prix-n. A Masters of Formula–3-on az 5., az F1 Európa Kupán a 6., a Bahrein F3 Superprix-n pedig a 19. helyen intették le.

2005-ben karrierje újabb lépcsőfokához érkezett, amikor a Manor Grand Prix-hez szerződött, ez a szezon minden bizonnyal jelentőséggel bírt későbbi F1-es szerződtetésében. A Formula–3 Euroseries-ben 68 pontjával Lewis Hamilton és Adrian Sutil mögött az összetett 3. helyén végzett. Oscherlebenben első helyen intették le, majd az ugyanott rendezett sprintfutamon a 2. helyen ért célba. Ezen kívül Spaban, a Nürburgringen, a Lausitzringen és Hockenheimben is dobogóra állt. Két pole–pozíció és egy leggyorsabb kör szerepelt még adatlapján.[3] Pályafutása eddigi legnagyobb sikere is 2005-höz köthető. A Dallara 305-ös volánja mögött - a 3. rajtkockából indulva - győzött az 53. alkalommal megrendezett makaói versenyen, megelőzve többek közt az F1-es futamgyőztes Kubicát és Sebastian Vettelt. Makaón azonban két legnagyobb riválisa nem indult, nem úgy Zandvoortban, ahol újfent Hamilton és Sutil mögött ért a célba.

Sikereivel felkeltette a Renault F1-es csapatának érdeklődését, s csatlakozott az istálló utánpótlásprogramjához.

2006-ban karrierjének újabb állomásához érkezett di Grassi, amikor a Formula–1 előszobájaként számon tartott GP2-be szerződött. A Team Durango csapatban a spanyol Sergio Hernández oldalán vágott neki debütáló szezonjának. Pontot szerzett Magny-Cours-ban mindkét futamon, valamint az isztambuli főversenyen. A tabella 17. helyén zárt, 8 pontja mellé begyűjtött egy leggyorsabb kört is. Egyetlen egységgel szerénykedő csapattársán mindenesetre felülkerekedett.

A szakemberek elégedettek voltak az ifjú brazil bemutatkozásával, a következő esztendőben az előző két szezon bajnokcsapatához, a Nico Rosberget és Lewis Hamiltont is sikerre vezető ART Grand Prix-hez igazolt. A nevesebb istálló és a szerzett rutin meg is látszott eredményein: összesen hétszer állhatott fel a dobogóra, az isztambuli főversenyen pedig megszerezte pályafutása első GP2-es futamgyőzelmét.[4] Egészen a véghajráig vezette a tabellát, akkor azonban több hibát is vétett, a balesetek miatt vesztett pontok hiányozták a végelszámolásnál, 77 ponttal Timo Glock mögött a második pozíció jutott neki. Gyakran változó csapattársait biztos fölénnyel verte, köztük volt a két év múlva az F–1-ben is bemutatkozó Sébastien Buemi is.

A Renault tesztpilótájaként elfoglaltságai miatt kihagyta a 2008-as bajnokság első három fordulóját, Magny-Cours-tól viszont egészen a szezon végéig versenyzett a Campos Grand Prix csapatánál, a brit Ben Hanley-t váltotta.[5] Három kivételével valamennyi futamon a pontszerzők közt végzett, hatszor állhatott fel a dobogó valamelyik fokára, a hungaroringi és a monzai főversenyeken, valamint a valenciai sprintfutamon nem talált legyőzőre. Erős hajrával felkapaszkodott az összetett dobogójára, 63 pontjával 3. helyen végzett Giorgio Pantano és Bruno Senna mögött. Bajnoki címről szőtt álmait spai balesete foszlatta szét, amiért Pantanót diszkvalifikálták. Három leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. Az egész szezont végigversenyző Vitalij Petrov csupán a 7. helyen zárt.

Negyedik GP2-es idényében a negyedik különböző csapatban kellett bizonyítania, a Racing Engineering a spanyol Dani Clos oldalán ezúttal sem vallott szégyent.[6] Újra elsősorban a szezon végére lendült bele, rendszeres vendége volt a leintést követő pezsgőzéseknek, összesen nyolcszor volt ebben része, az isztambuli sprintfutamon a legfelső fokán ünnepelt. Ismét a tabella 3. helyét foglalta el a szezon végén, 63 pontjával Nico Hülkenberg és Vitalij Petrov mellett kiemelkedett a mezőnyből. A magyar nagydíjon az első rajtkockából rajtolhatott, emellett kétszer megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Csapattársa az utolsó versenyen gyűjtött 4 pontján túl nem tudott többet hozzátenni csapata sikeréhez.

Formula–1

szerkesztés

Renault F1 (2005–2009)

szerkesztés

2005-től a Renault alkalmazásában állt, mint tesztpilóta. 2008-ban ő volt az istálló harmadik számú pilótája. Év végén a Hondánál is tesztelt, a Circuit de Barcelona-Catalunya aszfaltcsíkon mindössze 5 tizeddel maradt el a csapat versenypilótájától, Jenson Buttontól. Riválisa, Bruno Senna ugyanakkor előtte végzett, így a következő évben még a Renault kötelékében maradt. Az európai nagydíjat követően újra tartalékversenyzővé lépett elő, az F1-ben debütáló Romain Grosjean helyét foglalta el, de lehetőséget nem kapott.

Virgin (2010)

szerkesztés

A korábbi kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat a Manor Grand Prix F1-es szerepvállalásával a hőn áhított versenypilótai szerződésben kamatozódott. Egy évre írt alá a Virgin Racing néven induló újonc alakulatnál, Timo Glock oldalán vág neki a 2010-es szezonnak.[1] Élete első versenyét megelőzően egész hétvégén technikai hibák sújtották, a szabadedzések során összesen 25 kört tudott csak teljesíteni. Az időmérőn - csapattársától 8 tizeddel elmaradva - csak a 22. helyet szerezte meg. A bahreini nagydíj csupán 2 körig tartott számára, a tesztek során végig problémát okozó hidraulika mondta fel a szolgálatot. Az ausztrál versenynek a boxból vágott neki, mivel a rajt előtt kicserélték autójának üzemanyagrendszerét. Versenygépe ezúttal féltávig bírta a terhelést, a 26. körben ismét a hidraulika okozta vesztét. Amilyen szerencsétlenül kezdődött, annyira örömtelien végződött a szepangi hétvége di Grassi számára. Pénteken és szombaton is technikai nehézségek sújtották, az időmérőn csupán néhány kört tudott megtenni, mivelő előzőleg hosszasan át kellett építeni autóját. Az utolsó, 24. rajtkockából indulva azonban következetes tempót diktált, s végre a célba ért, megelőzve mind a HRT, mind a Lotus versenygépeit.

Formula–E

szerkesztés

2011–12-től a Formula–E sorozatban vezető-tesztelő.

Eredményei

szerkesztés

Teljes GP2-es eredménysorozata

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Helyezés Pont
2006 Durango VAL
FEA

17
VAL
SPR

16
IMO
FEA

Ki
IMO
SPR

Ki
GER
FEA

18
GER
SPR

13
ESP
FEA

12
ESP
SPR

9
MON
FEA

11
GBR
FEA

Ki
GBR
SPR

EX
FRA
FEA

7
FRA
SPR

6
GER
FEA

Ki
GER
SPR

Ki
HUN
FEA

13
HUN
SPR

Ki
TUR
FEA

5
TUR
SPR

9
ITA
FEA

10
ITA
SPR

14
17. 8
2007 ART Grand Prix BHR
FEA

5
BHR
SPR

Ki
ESP
FEA

3
ESP
SPR

3
MON
FEA

5
FRA
FEA

2
FRA
SPR

4
GBR
FEA

4
GBR
SPR

4
EUR
FEA

2
EUR
SPR

6
HUN
FEA

4
HUN
SPR

4
TUR
FEA

1
TUR
SPR

11
ITA
FEA

13
ITA
SPR

4
BEL
FEA

3
BEL
SPR

3
VAL
FEA

Ki
VAL
SPR

13
2. 77
2008 Campos Grand Prix ESP
FEA
ESP
SPR
TUR
FEA
TUR
SPR
MON
FEA
MON
SPR
FRA
FEA

2
FRA
SPR

4
GBR
FEA

2
GBR
SPR

2
GER
FEA

5
GER
SPR

Ki
HUN
FEA

1
HUN
SPR

10
VAL
FEA

4
VAL
SPR

1
BEL
FEA

20
BEL
SPR

5
ITA
FEA

1
ITA
SPR

11
3. 63
2009 Racing Engineering ESP
FEA

Ki
ESP
SPR

10
MON
FEA

4
MON
SPR

4
TUR
FEA

8
TUR
SPR

1
GBR
FEA

2
GBR
SPR

19
GER
FEA

7
GER
SPR

Ki
HUN
FEA

2
HUN
SPR

3
VAL
FEA

19
VAL
SPR

Ki
BEL
FEA

3
BEL
SPR

Ki
ITA
FEA

3
ITA
SPR

2
POR
FEA

3
POR
SPR

15
3. 63

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Helyezés Pont
2010 Virgin Racing BHR
Ki
AUS
Ki
MAL
14
CHN
Ki
ESP
19
MON
Ki
TUR
19
CAN
19
EUR
17
GBR
Ki
GER
Ki
HUN
18
BEL
17
ITA
20
SIN
15
JPN
Ni
KOR
Ki
BRA
Hn
UAE
18
24. 0

Teljes FIA World Endurance Championship eredménysorozata

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat Osztály Kasztni Motor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Helyezés Pont
2012 Audi Sport Team Joest LMP1 Audi R18 e-tron quattro Audi TDI 3.7L Turbo V6
(Hybrid Diesel)
SEB
SPA
LMS
SIL
SÃO
3
BHR
FUJ
SHA
22. 15
2013 Audi Sport Team Joest LMP1 Audi R18 e-tron quattro Audi TDI 3.7L Turbo V6
(Hybrid Diesel)
SIL
SPA
3
LMS
3
SÃO COA FUJ SHA BHR 9. 45
2014 Audi Sport Team Joest LMP1 Audi R18 e-tron quattro Audi TDI 4.0 L Turbo V6
(Diesel)
SIL
Ki
SPA
2
LMS
2
COA
2
FUJ
5
SHA
5
BHR
5
SÃO
3
4. 117
2015 Audi Sport Team Joest LMP1 Audi R18 e-tron quattro Audi TDI 4.0 L Turbo V6
(Hybrid Diesel)
SIL
5
SPA
7
LMS
4
NÜR
4
COA
3
FUJ
4
SHA
4
BHR
6
4. 99
2016 Audi Sport Team Joest LMP1 Audi R18 Audi TDI 4.0 L Turbo Diesel V6
(Hybrid)
SIL
Ki
SPA
1
LMS
3
NÜR
2
MEX
15
COA
2
FUJ
2
SHA
5
BHR
1
2. 147.5

Le Mans-i 24 órás autóverseny

szerkesztés
Év Csapat Autó Csapattárs Csapattárs Helyezés
2013   Audi Sport Team Joest Audi R18 e-tron quattro   Marc Gené   Oliver Jarvis 3.
2014   Audi Sport Team Joest Audi R18 e-tron quattro   Marc Gené   Tom Kristensen 2.
2015   Audi Sport Team Joest Audi R18 e-tron quattro   Loïc Duval   Oliver Jarvis 4.
2016   Audi Sport Team Joest Audi R18   Loïc Duval   Oliver Jarvis 3.

Teljes Formula–E eredménylistája

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Helyezés Pont
2014–15 Audi Sport ABT BEI
1
PUT
2
PDE
3
BUE
Ki
MIA
9
LBH
3
MON
2
BER
Kiz
MOS
2
LON
4
LON
6
3. 133
2015–16 ABT Schaeffler Audi Sport BEI
2
PUT
1
PDE
2
BUE
3
MEX
Kiz
LBH
1
PAR
1
BER
3
LON
4
LON
Ki
2. 153
2016–17 ABT Schaeffler Audi Sport HKG
2
MAR
5
BUE
3
MEX
1
MON
2
PAR
Ki
BER
2
BER
3
NYC
4
NYC
5
MNT
1
MNT
7
1. 181
2017–18 Audi Sport ABT Schaeffler HKG
17
HKG
14
MAR
Ki
SAN
Ki
MEX
9
PDE
2
ROM
2
PAR
2
BER
2
ZUR
1
NYC
1
NYC
2
2. 144
2018–19 Audi Sport ABT Schaeffler ADR
9
MAR
7
SAN
12
MEX
1
HKG
2
SNY
15†
ROM
7
PAR
4
MON
Ki
BER
1
BRN
9
NYC
5
NYC
18†
3. 108
2019–20 Audi Sport ABT Schaeffler ADR
13
ADR
2
SAN
7
MEX
6
MAR
7
BER
8
BER
3
BER
8
BER
6
BER
21
BER
6
6. 77
2020–21 Audi Sport ABT Schaeffler DIR
9
DIR
8
ROM
Ki
ROM
Ki
VAL
7
VAL
10
MON
10
PUE
1
PUE
18
NYC
3
NYC
14
LON
6
LON
Kiz
BER
1
BER
20
7. 87
2021–22 ROKiT Venturi Racing[7] DIR
5
DIR
3
MEX
12
ROM
11
ROM
8
MON
6
BER
21†
BER
4
JAK
7
MAR
5
NYC
2
NYC
Ki
LON
9
LON
1
SEO
3
SEO
11
5. 126
2022–23 Mahindra Racing MEX
3
DRH
13
DRH
15
HAI
14
FOK
Vi
SAP
13
BER
11
BER
12
MCO
13
JAK
14
JAK
14
POR
7
ROM
Ki
ROM
Ki
LON
6
LON
14
15. 32
2023-2024 ABT CUPRA Formula E Team MEX
Ki
DIR
19
DIR
17
SAP
13
TOK
Ki
MIS
10
MIS
11
MON
11
BER
Ki
BER
11
SHA
10
SHA
19
POR POR LON LON 24.* 2*
* A szezon jelenleg is zajlik.
† A versenyt nem fejezte be, de helyezését értékelték, mivel teljesítette a versenytáv több, mint 90%-át.

Teljes DTM eredménylistája

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Helyezés Pont
2021 Team Abt Sportsline[8] MNZ
1

MNZ
2

LAU
1
LAU
2
ZOL
1

ZOL
2

NÜR
1

NÜR
2

RBR
1

RBR
2

ASS
1

ASS
2

HOC
1

15
HOC
2

Ki
NOR
1
15
NOR
2
12
HN‡ 0‡
‡ Mivel di Grassi vendégpilóta volt, ezért nem részesült bajnoki pontokban.
  1. a b Di Grassi to partner Glock at Virgin”, autosport.com, 2009. december 15. (Hozzáférés: 2009. december 15.) 
  2. Lucas Di Grassi a Formula E újdonsült bajnoka • Racingline.hu (magyar nyelven). Racingline.hu, 2017. július 31. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  3. a b Lucas di Grassi (Meet the rookies)”, f1fanatic.co.uk, 2007. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. december 17.) 
  4. GP2 Turkey Feature: di Grassi takes title lead”, maximummotorsport.com, 2007. augusztus 25.. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 5.) 
  5. Di Grassi ersetzt Hanley bei Campos”, motorsport-total.com, 2008. június 9. (Hozzáférés: 2010. január 5.) 
  6. Di Grassi joins Racing Engineering”, autosport.com, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2010. január 5.) 
  7. Megvan, hol folytatja di Grassi az Audi kivonulása után! (magyar nyelven). Racingline.hu, 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  8. A Formula E bajnok di Grassi indul a DTM az utolsó két hétvégéjén! (magyar nyelven). Racingline.hu, 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2022. február 27.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas di Grassi témájú médiaállományokat.