Mészvölgy

Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 15.

Mészvölgy (németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Mészvölgy (Kalch)
Mészvölgyi panoráma
Mészvölgyi panoráma
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangVasdobra településrésze
JárásVasdobra
Alapítás éve1387
PolgármesterHelmut Sampt (ÖVP)
Irányítószám8385
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″46.840300°N 16.010500°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″46.840300°N 16.010500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészvölgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Gyanafalvától 15 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a Lendva patak völgyében, a szlovén határ mellett fekszik.

Története

szerkesztés

A települést 1387-ben "Mezpesth" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] Eredeti neve Mészpest volt, ami mészégető kemencét jelöl. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta.

1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 12 házat számláltak a településen. 1787-ben 40 házában 228 lakos élt. 1830-ban 37 háza volt 283 lakossal. 1857-ben 48 házat és 322 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " KALK. Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, Dobrának filiája."[2]

Fényes Elek szerint " Kalch, német-falu, Vas vármegyében, a stájer határszélen, a dobrai uradalomban, 283 kath. lak."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kalch, stájer határszéli német község, a Lendva patak mellett. Lakosainak száma 397, vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. A házak száma 57. Postája Dobra, távírója Gyanafalva."[4]

1910-ben 332, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben Vasdobrához csatolták. 2001-ben 254 lakosa volt.

  1. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

szerkesztés