Wikipédia

Mernye

magyarországi község Somogy vármegyében

Mernye község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Mernye
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Mernye címere
Mernye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterJáger Róbert (független)[1]
Irányítószám7453
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1301 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 17° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 17° 49′ 28″
Mernye (Somogy vármegye)
Mernye
Mernye
Pozíció Somogy vármegye térképén
Mernye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mernye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Somogy vármegye középső részén, Kaposvártól 19 kilométerre északra, Balatonlellétől 33 kilométerre délre fekszik, a régi 67-es főút mentén (a 67-es út elkerülő szakaszának átadása óta a régi nyomvonal a mernyeszentmiklósi településrészen 6714-es útként számozódik). Kelet-nyugati irányban a Ráksitól Somogyjádig vezető, a 6505-ös és 6701-es utakat összekötő 6513-as út halad végig rajta.

Vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el; Mernye vasútállomás a településközponttól keletre, a 6513-as út közelében helyezkedik el, közúti megközelítését az abból kiágazó 65 308-as út biztosítja.

Története szerkesztés

Mernye Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét 1229-ben említették először az oklevelek Merena és Alsó-Merena alakban írva, a székesfehérvári káptalan birtokai között. Neve ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már plébániája is volt. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye alakban szerepelt. 1446-1453-ban a Ghymesi Forgách családnak voltak itt részbirtokai, melyeket a 15. század közepén Vityai László és a Pernesziek bírtak zálogban. 1487-ben pedig a helység egy részét a székesfehérvári őrkanonok bírta. 1536-ban már népes hely lehetett, mivel ekkor az adólajstromban Bódogasszony-mernyeye, Almernye és Wasarusmernye nevű helységek fordulnak elő. Az előbbi kettő a székesfehérvári őrkanonok birtoka, Vásárosmernyének pedig Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László voltak a földesurai. Az 1550 évi adólajstrom szerint Almernye Alya Mátyás és Bocskai Ferenc birtoka volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstrom szerint Vásáros-Mernye már csak 4, Boldogasszonymernye 20 házból állt. Az 1598-1599 évi, valamint az 1626 évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan, 1660-ban a székesfehérvári custodiatus voltak a földesurai. 1703 körül Matusek András, győri nagyprépost és székesfehérvári őrkanonok, 1726-ban pedig gróf Nádasdy László volt a földesura, míg Kis-Mernye-puszta Vásonyi Gergelyé volt, 1733-ban pedig a székesfehérvári custodiatusé volt. 1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a kegyes tanítórendnek adományozta. E rendé volt még az 1900-as évek elején is, amely itt 1905-ben szép kormányzói kastélyt építtetett. 1818 július 19-én Mernye országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

A Kaposvár-Mocsolád-Siófok HÉV (HelyiÉrdekű Vasút) vonal terve már 1890-ben felmerült. Kaposváron az 1894-ben megnyitott cukorgyár számára kívántak nyersanyagot szállítani. A Kaposvár-Mocsolád HÉV 26 km-es szakaszát 1894 tavaszán kezdték építeni. Átadása nagy ünneplések közepette, 1894 VIII. 23-án volt. Idézet a Somogy újságból (1894 VIII.26.):"…és Mernye felé, hol különösen nagy közönség fogadta éljenzések és virágkoszorukkal a vonatot; az értelmiség, sőt még a szép hölgyekből is sokan…" Beszédet Melhard Gyula plébános mondott. Napi két pár vegyesvonat(személy és áru szállítás) közlekedett, I., II. és III. osztályú személykocsikkal. A vonatok sebessége 45 km/h volt.

A községhez tartozik még Mernyeszentmiklós (azelőtt Szentmiklós-)puszta is, mely az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromokban Felső- és Alsó-Miklós alakban fordult elő. 1726-ban gróf Nádasdy László birtoka volt, 1756-ban pedig a gróf Festetics család déghi ágának bírtoka volt.

Az egykori Boldogasszony-Mernye falu a mai Hamuházi lapos nevű dűlőben feküdt.

A római katolikus templom 1760-ban épült, 1790-ben hozzáépítették a Vendel-kápolnát.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Horváth István (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Fogarasi László (független)[4]
  • 1998–2002: Fogarasi László (független)[5]
  • 2002–2006: Kisfalusi András (független)[6]
  • 2006–2010: Kisfalusi András (független)[7]
  • 2010–2014: Kisfalusi András (független)[8]
  • 2014–2019: Kisfalusi András György (független)[9]
  • 2019-től: Jáger Róbert (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1410
1395
1348
1218
1272
1301
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 2% németnek, 0,4% románnak, 0,6% ukránnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 3,7%, evangélikus 5,6%, felekezet nélküli 8,8% (19,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

A római katolikus templom 1760-ban épült barokk stílusban. A templom mögötti dombon áll a kálvária. Nevezetes még a Nepomuki Szent János szobor és a Szent Flórián szobor.

Itt születtek szerkesztés

  • Rauss Károly (Mernye, 1905. február 1. – Pécs, 1976. febr. 27.) mikrobiológus, laboratóriumi és közegészségügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Kossuth-díjas

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ [Kisfalusi András f Mernye települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  10. ↑ Mernye Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mernye&oldid=26379934”