Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal

alföldi vasútvonal

A Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-Battonya-vasútvonal a MÁV 125-ös számú vonala (melyen belül a Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal a 125a számú vonal). Normál nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított vasúti mellékvonal az Alföldön, kisebb részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nagyobb részben Békés vármegye területén.

Mezőtúr-Orosháza–Mezőhegyes-Battonya
vasútvonal
Orosháza vasútállomása
A Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal útvonala
Vonalszám:125, 125a
Vonal:125
Hossz:116 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
volt Mezőtúr–Túrkeve-vonal
0 Mezőtúr (120 Szolnok / Lőkösháza felé)
12 Pusztabánréve megállóhely
Hármas-Körös
15 Halászlak
21 Szarvas
25 Sirató
28 Csabacsűd felső[1]
30 Csabacsűd
34 Nagyrét
39 Kisszénás
126 Kondoros felé
42 Kiscsákó
47 Pálmatér
50 Nagyszénás
53 Hajdúvölgy
56 Pusztaszenttornya
58 Orosháza alsó
61 Orosháza-Üveggyár
iparvágány az üveggyár felé
63 Orosháza (147 Kiskunfélegyháza / 135 Szeged / Békéscsaba felé)
Egykori MÁV AK Gyopárosfürdő felé
65 Orosháza felső
68 Bogárzó
73 Kardoskút
77 Gyulamező
Egykori MÁV AK Békéssámson felé
83 Tótkomlós
88 Nagyér
89 Ambrózfalva
93 Pitvaros
94 Pitvaros (egykori állomás)
96 Egykori Mezőhegyesi GV kendergyári vonala
96 Újmezőhegyes
97 Egykori Mezőhegyesi GV Battonya felé
98 Mezőhegyes (121 Újszeged / Békéscsaba felé)
102 Fűperegpuszta
106 Belsőperegpuszta
110 Tompapuszta
116 Battonya
Magyarország Románia országhatár
Felszedett nyomvonal
122 Ópécskai tanyák
127 Nagylak felé
130 Pécska
Arad felé

A Mezőhegyes–Battonya-vonalszakasz egyike a 2023-ban leállított személyforgalmú vonalszakaszoknak.

Fekvése szerkesztés

A vasútvonal Mezőtúr állomás kezdőpont felőli végén ágazik ki a 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalból dél–délnyugati irányban. Az első megállóhely, Pusztabánréve után déli irányba fordul, keresztezi a Hármas-Körös folyót, majd Halászlak után éri el Szarvast. Szarvas után délkeleti irányba fordul a vonal; Kisszénásnál kiágazik belőle a 126-os számú Kisszénás–Kondoros-vasútvonal, majd a vonal kis nyugati kitérő után ismét délnek veszi útját. Orosházánál keresztezi a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalat, és ugyanitt csatlakozik hozzá a 147a számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal. Orosházától elkanyarodva a vasút továbbra is déli irányba tart; egy, mára már megszüntetett megállóhely, Újmezőhegyes után éri el Mezőhegyest. Itt csatlakozik a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalhoz.

A vasútvonal keleti irányban hagyja el Mezőhegyest, majd Tompapuszta után dél-délkeleti irányba fordul és eléri Battonyát. A vonal ma Battonyáig tart, régebben tovább folytatódott Ópécska felé, ahol megint keletnek fordulva elérte Aradot. Az országhatáron túl Arad és Ópécska között használatban van a vonal, Ópécskától azonban az északi battonyai irány helyett nyugat felé, a romániai Nagylak felé folytatódik. Ez a vonalszakasz a terület Romániához csatolása után épült.

Története szerkesztés

A vasútvonal első, Mezőtúr–Szarvas közti szakaszát 1880. május 1-jén adta át a forgalomnak a Tiszavidéki Vasút, a vasúttársaság utolsó beruházásaként. (A társaság vonalait még abban az évben átvette a MÁV.) A vonal eredeti felépítménye 6,5 méter hosszú 23,6 kg/m tömegű eI sínekből állt. A Hármas-Körösön fahíd épült, 13 darab 16 méteres nyílásközzel, 208 méteres teljes hosszúsággal. Pusztabánrévén és Halászlakon váróhelyiség, Szarvason állomásépület épült. A hidat 1925-ben acélhídra cserélték, 1944-es felrobbantása után 1946 szeptemberében építették újjá. Legutóbb 1980-ban építették át.

A Szarvas–Orosháza és az Orosháza–Mezőhegyes vonalszakaszokat már a Békés–Csanádi HÉV építette. Ez ma is látszik a vonal szelvényezésén, a szelvényszámozás Mezőtúrtól Szarvas, illetve Szarvasról Mezőhegyes felé halad. Mindkét szakasz átadása 1893. november 23-án történt meg. A vonalhoz több kisvasút is csatlakozott: például Pusztaszenttornyán, Nagyszénáson; a legjelentősebbek a Mezőhegyesi Gazdasági Vasút (Mezőhegyesi GV) és az Alföldi Kisvasút, régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) voltak.

A MezőhegyesBattonyaÓpécskaArad-vasútvonalat 1882. november 25-én adta át a forgalomnak az Arad–Csanádi Vasút. A vonalat a trianoni határ kettészelte. A Battonyától az országhatárig vezető szakaszt 1978-ban szedték fel, és azóta sem épült vissza.

A vonalat az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszüntetésre ítélte, a bezárás időpontját többször is kitűzték, azonban továbbra is megmaradt. Végül a felújítás mellett döntöttek, az 1970-es és 1980-as évek fordulóján épült át "c" rendszerűre a felépítmény, 34,5 kg/m tömegű sínekkel. A maximális sebesség a felújítás után is 40 km/h maradt, bár az engedélyezett tengelyterhelést felemelték 17 tonnára. A vonalbezárás ötlete felmerült 2006-ban és 2007-ben is, azonban mindkét alkalommal megmaradt a forgalom. 2012 áprilisában azonban az 1. számú menetrendi módosítással a vonatforgalmat mindössze 2 pár személyvonatra (egy hajnali és egy esti vonatpárra) csökkentették. Mezőhegyes és Battonya között 2023. augusztus 1-jétől leállították, és autóbuszokkal helyettesítették a személyszállítást. [2]

A határátmeneten kb. 11 kilométer vágány hiányzik. Térségi szinten ugyan tervezték az újjáépítését, azonban ennek megvalósulására kevés az esély, különösen azóta, hogy 2012-ben a román szakaszon az egykori nyomvonalat átvágta az Arad-Nagylak autópálya nyomvonala.

A pálya szerkesztés

A pályasebesség 60 km/h, Orosháza és Mezőhegyes közt több helyen 40 km/h-s lassújelek találhatóak. A sínek nagyrészt 48 kg/m rendszerűek, vegyesen talpfákon és vasbetonaljakon fekszenek. Kardoskút és Mezőhegyes között nagyrészt „I” rendszerű a pálya (42,8 kg/m tömegű sínekkel). A vonal többi részétől eltérően errefelé előfordul bányakavics-ágyazat is.

Forgalom szerkesztés

A vonalon ütemes menetrend van érvényben, a vonatok többsége Mezőtúrtól egészen Mezőhegyesig jár. Vasárnap viszont további 1 pár vonat is közlekedik Mezőtúrtól egészen Battonyáig. Mezőhegyestől Battonyáig ideiglenes járványügyi menetrend szerint napi 1 pár vonat járt a hajnali órákban. 2022 szeptemberétől már napi 2 pár vonat közlekedik. Vonatkeresztezés általában Szarvason, Orosházán és Mezőhegyesen történik. Más mellékvonalakhoz képest az utasforgalom igen jó, mivel Mezőhegyesen, Orosházán és Mezőtúron is biztosítva vannak az átszállások minden irányba. A vonalon döntő többségben Bzmot típusú szerelvények közlekednek, a 2010-es menetrendi évben 41 km/h-s átlagsebességgel. Teherforgalom Kardoskút és Orosháza, valamint Mezőtúr és Szarvas között jellemző.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Régi nevén Csabacsűd-községháza
  2. A MÁV közleménye. (Hozzáférés: 2023. július 29.)

Források szerkesztés

  • Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
  • Magyarország vasúti személyszállítási térképe - Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
  • Menetrend 2002–2003 - A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
  • Menetrend 1999–2000 - A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya

További információk szerkesztés