Mosóc

község Szlovákiában

Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

Mosóc (Mošovce)
Mosóc eredeti építőművészete
Mosóc eredeti építőművészete
Mosóc címere
Mosóc címere
Mosóc zászlaja
Mosóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterPeter Košík
Irányítószám038 21
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség1357 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság484 m
Terület58,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 54′ 34″, k. h. 18° 53′ 15″48.909500°N 18.887600°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 34″, k. h. 18° 53′ 15″48.909500°N 18.887600°E
Mosóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.

Történelme és nevének eredete

szerkesztés

Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a „Majos comes.

Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, „Machyuch”, a mai Régi sor helyén terült el; a második, „Terra Moys”, amely a helység mai nevét adta, a mai „Vidrmoch” helyén állt. Ebből a második elnevezésből – amelynek jelentése „Mois” földje – arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik „villa Mayus” alakban, 1293-ban „Mois” néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg: Mossovych, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus, egészen a mai Mosóc elnevezésig.

Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét.

Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat.

A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh működött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOSÓCZ. Mosovcze. Tót mező Város Túrócz Várm. lakosai többfélék, fekszik Szent Mártonhoz 2 1/4 órányira, Országos, és héti vásárjai is vannak, földgye jó, réttye is, fája van mind a’ két féle, legelője elég.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Mosócz, privilegiált tót m.-v., Thurócz vmegyében, a Csernakov patakja mellett, Sz.-Mártonhoz délre 2 1/2 mfdnyire. Számlál 385 kath., 1224 evang. lak. Van benne kath. és evang. anyaszentegyház, 3 kastély. Határa nagy kiterjedésü; erdeje derék; hegyein jó legelővel bir; népes országos vásárokat tart. F. u. Révay család.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1856, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1311 lakosából 1279 szlovák.

Nevezetességek

szerkesztés

Az építészeti emlékművekből a 18. század második feléből származó rokokó-klasszicista kastély és nagy méretű angol parkja érdemel figyelmet. További érdekességek közé tartozik:

Természet

szerkesztés

Mosócnak valóban egyedüli környezete van. A történelmi fasorok és a zöldövezet egyvelege esztétikus mozaikba felosztott tájat alkot, érzékenyen kapcsolódva a Magas-Fátra erdőségéhez. Ez a hegység Szlovákia egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Fantasztikus formájú mészkövek és dolomitok, a leírhatatlan szépségű Gáderi-, Blatnicai- és egyéb völgyek messzi tájakról vonzzák a természeti szépségek csodálóit.

Híres emberek

szerkesztés

Mosóc sok híres szemelyiséggel ajándékozta meg a szlovák nemzetet, akik közül a legismertebbek Frico Kafenda (1883–1963) zeneszerző, Anna Lacková-Zora (1899–1988) írónő, Štefan Krčméry (1892–1955) irodalomkritikus, történész és költő, Júr Tesák Mošovský barokk drámaíró, valamint Miloslav Schmidt, az önkéntes tűzoltótestület alapítója Szlovákián.

A városka legismertebb szülöttje Ján Kollár (1793–1852) evangélikus lelkész, a szlávok nagy költője, filozófus, aki a Slávy dcera művével legalább két nemzeti irodalom halhatatlanjai körébe lépett. A Slávy dcera hatást gyakorolt az akkori és a későbbi hazafiakra kiút és indokként egyaránt. Ez a mű az eredeti és a fordított változatokban bejárta a szélesebb szláv és nem-szláv világot és mindörökre híressé tette az alkotóját.

Itt szolgált Schulek János (1774-1837) evangélikus lelkész 1801-1805 között, mint tanító. Tót könyvtárt alapított; tanítványa volt Ján Kollár, a tót költő.

Továbbá:

Testvértelepülése

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
  • Beňovský Jozef a kol. 1984: Mošovce v premenách času
  • Miloš Lipan: Mošovce
  • Jozef Tatár: Štvrtá Kniha o Mošovciach