Muskotályzsálya-olaj

muskotályzsályából (Salvia sclarea) nyert illóolaj

A muskotályzsálya-olaj a muskotályzsályából (Salvia sclarea) nyert illóolaj, amelyet általában víz- vagy vízgőz-desztillációval állítanak elő a növény virágzatából. Az Európai Gyógyszerkönyvben (amelyen a Magyar Gyógyszerkönyv is alapul) Salviae sclareae aetheroleum néven hivatalos.[1] Színe sárga vagy halványsárga, illata jellegzetes, fűszeres. Összetételét tekintve többféle vegyületből álló keverék, amelyben leginkább terpének és terpenoidok fordulnak elő.

Muskotályzsálya (Salvia sclarea)

A muskotályzsálya-olajat felhasználják az élelmiszeriparban, a szesziparban, az illatszeriparban és a kozmetikai iparban is.

Laboratóriumi körülmények között változó hatékonyságú baktérium- és gombaellenes hatását állapították meg, valamint kedvező antioxidáns mivoltát.

Tulajdonságai szerkesztés

Az Európai Gyógyszerkönyv 10. kiadása a muskotályzsálya-olajat a Salvia sclarea friss vagy szárított virágos hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyert illóolajként definiálja, amelynek megjelenése színtelentől barnássárgáig változhat, de legtöbb esetben halványsárga. Szaga jellegzetes.[1]

A Food Chemicals Codex 9. kiadása szerint a muskotályzsálya illóolaja a növény leveleiből és virágzatából vízgőz-desztillációval kinyert, halványsárga vagy sárga színű folyadék. Fűszeres illata és borra emlékeztető bukéja van. A legtöbb természetes olajban oldódik, ásványi olajokban pedig 3 térfogatnyi mértékig szintén oldódik, de további elegyítés hatására színe opálossá válik. Glicerinben és propilénglikolban oldhatatlan.[2]

A Flavor Ingredients leírása alapján zöld, édes, virágos, fűszeres, teához és szénához hasonló illata van, gyümölcsös árnyalattal. Kis koncentrációban (0,002%-os hígításban) zamatát is hasonló jelzőkkel írják le: zöld, édes, fűszeres, virágos, fás, mentolos íze van, mely egy kicsit szénára és dohányra emlékeztet.[3]

A kivont illóolaj színe függ a felhasznált növényi részektől is; minél nagyobb arányban vannak muskotályzsálya-levelek az alapanyagban, annál sötétebb színezetet kap.[4]

Összetétele szerkesztés

 
Muskotályzsályából nyert illóolaj

A muskotályzsálya illóolaját alkotó vegyületek legfőképp a monoterpének, monoterpenoidok, szeszkviterpének és szeszkviterpenoidok csoportjába sorolhatók be. A legjelentősebbnek számító összetevő a linalool és a linalil-acetát.

A muskotályzsálya illóolajának profilja
származási hely növényi rész populáció jellege műszeres analízis típusa a kinyert olaj főbb összetevői
Görögország (Tríkala prefektúra) szárított, föld feletti részek vadon termő GC-MS linalool (30,43%), linalil-acetát (19,75%), geranil-acetát (12,1%), neril-acetát (7,78%), α-terpineol (5,08%), geraniol (4,21%), szklareol (3,53%)[5]
Görögország (Joánina prefektúra) szárított, föld feletti részek vadon termő GC-MS linalil-acetát (31,05%), linalool (18,46%), α-terpineol (7,56%), szklareol (5,55%), geranil-acetát (4,45%), 8,13-epoxi-15,16-dinorlab-12-én (3,03%)[5]
Irán (Fársz tartomány) szárított, föld feletti részek vadon termő GC + GC-MS linalil-acetát (34,0%), linalool (18,5%), germakrén D (10,0%), szklareol (8,7%), α-terpineol (5,7%), geranil-acetát (3,8%), (E)-kariofillén (3,3%)[6]
Irán (Iszfahán tartomány) szárított virágok vadon termő GC-FID[* 1] + GC-MS germakrén D (20,88%), limonén (12,29%), α-bulnezén (12,26%), eudezm-7(11)-én-4-ol (9,95%), spatulenol (9,74%), β-kariofillén (9,69%), β-longipinén (5,52%), α-ilangén (5,02%), dehidro-elsholtzia-keton (4,33%), artemizia-trién (3,65%), biciklogermakrén (3,37%), aromadendrén (3,29%)[7]
Irán (Iszfahán tartomány) szárított levelek vadon termő GC-FID + GC-MS germakrén D (20,83%), β-kariofillén (17,24%), kariofillén-oxid (10,42%), spatulenol (9,98%), biciklogermakrén (8,76%), α-kopaén (6,79%)[7]
Libanon (Bejrút) föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS linalool (38,07%), α-terpineol (13,40%), geraniol (5,67%), geranil-acetát (4,86%), mircén (3,0%)[8]
Libanon (Taanájel) föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS linalil-acetát (35,28%), linalool (10,75%), germakrén D (10,60%), α-terpineol (6,45%), geraniol (4,40%), geranil-acetát (3,45%)[8]
Olaszország (Szardínia) friss levelek vadon termő LC-flash + GC-FID metil-kavikol (49,02%), linalil-acetát (19,20%), linalool (9,93%), α-terpineol (7,51%), α-terpinil-acetát (4,30%), 1,8-cineol (3,23%)[9]
Spanyolország (Madrid autonóm közösség) nincs adat vadon termő GC-FID + GC-MS linalool (32,97%), linalil-acetát (16,85%), germakrén D (7,57%), α-terpineol (5,63%), β-kariofillén (4,80%)[10]
Tádzsikisztán (Yovon-körzet) szárított, föld feletti részek vadon termő GC-MS linalil-acetát (39,2%), linalool (12,5%), germakrén D (11,4%), α-terpineol (5,5%), geranil-acetát (3,5%)[11]
Törökország (Çamlıyayla-fennsík) szárított, föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS L-linalool (48,85%), linalil-acetát (16,67%), α-terpineol (6,06%), geraniol (4,38%), geranil-acetát (4,34%)[12]
Törökország (Kelet-anatóliai régió) szárított, föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS germakrén D (24,72%), β-kariofillén (16,24%), biciklogermakrén (9,63%), linalil-acetát (5,52%), α-kopaén (3,78%)[13]
Üzbegisztán (Vahschivar) virágzat vadon termő GC-FID + GC-MS linalool (32,0%), linalil-acetát (29,0%), α-terpineol (12,0%), geranil-acetát (6,7%), neril-acetát (4,5%), neral (4,4%)[14]
Üzbegisztán (Vahschivar) virágok és murvalevelek vadon termő GC-FID + GC-MS linalool (44,0%), linalil-acetát (17,0%), α-terpineol (15,0%), geranil-acetát (6,1%), neril-acetát (3,2%), neral (3,1%)[14]

Felhasználása szerkesztés

A muskotályzsálya illóolaját felhasználják az élelmiszeriparban pékáruk, sütemények, fagyasztott tejtermékek, cukorkák, ízesítők, alkoholmentes üdítők gyártásához.[3] A szesziparban alkoholos italok készítésénél, pl. különféle sörök, likőrök, muskotályok, vermutok esetén használják fel.[3][15][16] Ezen kívül parfümök, kozmetikumok, dohánytermékek előállításához,[17] illetve gyógyászati és aromaterépiás célokra is felhasználják.[18][16]

Farmakológiai hatásai szerkesztés

A muskotályzsálya illóolajának baktériumellenes hatásával több kutatásban is foglalkoztak. A kísérletek során mérsékelt,[19][20][21][22][23] közepes,[7][24] illetve jelentős[25][26][27][28][29][30][31] antibakteriális hatást mértek.

Gombafajok elleni aktivitásával szintén foglalkozott több publikáció is, melyekben mérsékelt,[19][20][21][32] közepes,[5][33] illetve jelentős[26][28][29][34] antifungális hatást mértek in vitro körülmények között.

A muskotályzsályából nyert illóolaj antioxidáns hatását több kutatás során is jónak ítélték a kapott eredmények alapján.[7][22][24][35]

Megjegyzések szerkesztés

  1. GC-FID: gas chromatography with flame ionization detector, magyarul gázkromatográfia lángionizációs detektorral

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b European Pharmacopoeia, 10th edition, Strasbourg: European Directorate for the Quality of Medicines & HealthCare of the Council of Europe (EDQM), 1393. o. (2019). ISBN 978-92-871-8915-8 
  2. Food Chemicals Codex, 9th edition, Rockville: United States Pharmacopeia, 305. o. (2014). ISBN 978-1-936424-26-9 
  3. a b c szerk.: George A. Burdock: Fenaroli's Handbook of Flavor Ingredients, 6th edition, Boca Raton: CRC Press, 328. o. (2010). ISBN 978-1-4200-9077-2 
  4. Verzár-Petri, G., Then, M.; Mészáros, S. (1985. április 22.). „Formation of Essential Oil in Clary Sage under Different Conditions”. Essential Oils and Aromatic Plants, 199–202. o. DOI:10.1007/978-94-009-5137-2_22.  
  5. a b c Pitarokili, Danae, Couladis, Maria; Petsikos-Panayotarou, Niki; Tzakou, Olga (2002. november 1.). „Composition and Antifungal Activity on Soil-Borne Pathogens of the Essential Oil of Salvia sclarea from Greece”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 50 (23), 6688–6691. o. DOI:10.1021/jf020422n.  
  6. Sepideh Nasermoadeli, Vahid Rowshan (2013). „Comparison of Salvia sclarea L. Essential Oil Components in Wild and Field Population”. International Journal of Agriculture and Crop Sciences 5 (8), 828–831. o.  
  7. a b c d Safaei-Ghomi, Javad, Masoomi, Reihaneh; Jookar Kashi, Fereshteh; Batooli, Hossein (2016. május 18.). „Bioactivity of the Essential Oil and Methanol Extracts of Flowers and Leaves of Salvia sclarea L. from Central Iran”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 19 (4), 885–896. o. DOI:10.1080/0972060X.2016.1195292.  
  8. a b Raafat, Karim, Habib, Jean (2018. április 22.). „Phytochemical Compositions and Antidiabetic Potentials of Salvia sclarea L. Essential Oils”. Journal of Oleo Science 67 (8), 1015–1025. o. DOI:10.5650/jos.ess17187.  
  9. Moretti, Mario D. L., Peana, Alessandra T.; Satta, Margherita (1997. március 1.). „A Study on Anti-Inflammatory and Peripheral Analgesic Action of Salvia sclarea Oil and Its Main Components”. Journal of Essential Oil Research 9 (2), 199–204. o. DOI:10.1080/10412905.1997.9699459.  
  10. Torres, M. Elena, Velasco-Negueruela, Arturo; Pérez-Alonso, M. José; Pinilla, Marta Gil (1997. január 1.). „Volatile Constituents of Two Salvia Species Grown Wild in Spain”. Journal of Essential Oil Research 9 (1), 27–33. o. DOI:10.1080/10412905.1997.9700710.  
  11. Farukh S. Sharopov, William N. Setzer (2012). „The Essential Oil of Salvia sclarea L. from Tajikistan”. Records of Natural Products 6 (1), 76. o.  
  12. Bozok, Fuat, Ulukanli, Zeynep (2016. július 3.). „Volatiles from the Aerial Parts of East Mediterranean Clary Sage: Phytotoxic Activity”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 19 (5), 1192–1198. o. DOI:10.1080/0972060x.2015.1119066.  
  13. Hatice Öğütçü, Atalay Sökmen, Münevver Sökmen, Moschos Polissiou, Julia Serkedjieva, Dimitra Daferera, Fikrettin Şahin, Özlem Bariş, Medine Güllüce (2008). „Bioactivities of the Various Extracts and Essential Oils of Salvia limbata C.A.Mey. and Salvia sclarea L.”. Turkish Journal of Biology 32, 181–192. o. [2021. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)  
  14. a b Dzumayev, Kh. K., Tsibulskaya, I. A.; Zenkevich, I. G.; Tkachenko, K. G.; Satzyperova, I. F. (1995. november 1.). „Essential Oils of Salvia sclarea L. Produced from Plants Grown in Southern Uzbekistan”. Journal of Essential Oil Research 7 (6), 597–604. o. DOI:10.1080/10412905.1995.9700513.  
  15. Milica Aćimović, Biljana Kiprovski, Milica Rat, Vladimir Sikora, Vera Popović, Anamarija Koren, Milka Brdar-Jokanović (2018). „Salvia sclarea: Chemical Composition and Biological Activity”. Journal of Agronomy, Technology and Engineering Management 1 (1), 18–28. o. ISSN 2620-1755.  
  16. a b szerk.: Sina Zereshki: Distillation: Advances from Modeling to Applications. Rijeka, Croatia: InTech, 142. o. (2012). ISBN 978-953-51-0428-5 
  17. Carrubba, A., la Torre, R.; Piccaglia, R.; Marotti, M. (2002. május 1.). „Characterization of an Italian biotype of clary sage (Salvia sclarea L.) grown in a semi-arid Mediterranean environment”. Flavour and Fragrance Journal 17 (3), 191–194. o. DOI:10.1002/ffj.1080.  
  18. Saurabh Sharma, Rakesh Kumar (2012). „Effect of nitrogen on growth, biomass and oil composition of clary sage (Salvia sclarea Linn.) under mid hills of north western Himalayas”. Indian Journal of Natural Products and Resources 3 (1), 79–83. o. ISSN 0976-0512.  
  19. a b Puškárová, Andrea, Bučková, Mária; Kraková, Lucia; Pangallo, Domenico; Kozics, Katarína (2017. december 1.). „The antibacterial and antifungal activity of six essential oils and their cyto/genotoxicity to human HEL 12469 cells”. Scientific Reports 7 (1), 8211. o. DOI:10.1038/s41598-017-08673-9.  
  20. a b Ebani, Valentina, Nardoni, Simona; Bertelloni, Fabrizio; Pistelli, Luisa; Mancianti, Francesca (2018. július 9.). „Antimicrobial Activity of Five Essential Oils against Bacteria and Fungi Responsible for Urinary Tract Infections”. Molecules 23 (7), 1668. o. DOI:10.3390/molecules23071668.  
  21. a b Schwiertz, A, Duttke, C; Hild, J; Muller, H (2006. április 22.). „In vitro activity of essential oils on microorganisms isolated from vaginal infections”. International Journal of Aromatherapy 16 (3-4), 169–174. o. DOI:10.1016/j.ijat.2006.09.005.  
  22. a b Ovidi, Elisa, Laghezza Masci, Valentina; Zambelli, Marta; Tiezzi, Antonio; Vitalini, Sara; Garzoli, Stefania (2021. április 6.). „Laurus nobilis, Salvia sclarea and Salvia officinalis Essential Oils and Hydrolates: Evaluation of Liquid and Vapor Phase Chemical Composition and Biological Activities”. Plants 10 (4), 707. o. DOI:10.3390/plants10040707.  
  23. Rota, C., Carramiñana, J. J.; Burillo, J.; Herrera, A. (2004. június 1.). „In Vitro Antimicrobial Activity of Essential Oils from Aromatic Plants against Selected Foodborne Pathogens”. Journal of Food Protection 67 (6), 1252–1256. o. DOI:10.4315/0362-028X-67.6.1252.  
  24. a b Imane, Nait Irahal, Fouzia, Hmimid; Azzahra, Lahlou Fatima; Ahmed, Errami; Ismail, Guenaou; Idrissa, Diawara; Mohamed, Kettani-Halabi; Sirine, Fahde; L’Houcine, Ouafik; Noureddine, Bourhim (2020. április 1.). „Chemical composition, antibacterial and antioxidant activities of some essential oils against multidrug resistant bacteria”. European Journal of Integrative Medicine 35, 101074. o. DOI:10.1016/j.eujim.2020.101074.  
  25. Sienkiewicz, Monika, Głowacka, Anna; Poznańska-Kurowska, Katarzyna; Kaszuba, Andrzej; Urbaniak, Anna; Kowalczyk, Edward (2015. április 22.). „The effect of clary sage oil on staphylococci responsible for wound infections”. Advances in Dermatology and Allergology 1, 21–26. o. DOI:10.5114/pdia.2014.40957.  
  26. a b Lis-Balchin, Maria, Deans, Stanley G.; Eaglesham, Elizabeth (1998). „Relationship between bioactivity and chemical composition of commercial essential oils”. Flavour and Fragrance Journal 13 (2), 98–104. o. DOI:10.1002/(SICI)1099-1026(199803/04)13:2<98::AID-FFJ705>3.0.CO;2-B.  
  27. Tserennadmid, Rentsenkhand, Takó, Miklós; Galgóczy, László; Papp, Tamás; Vágvölgyi, Csaba; Gerő, László; Krisch, Judit (2010. október 1.). „Antibacterial effect of essential oils and interaction with food components”. Open Life Sciences 5 (5), 641–648. o. DOI:10.2478/s11535-010-0058-5.  
  28. a b N. Rusenova, P. Parvanov (2009). „Antimicrobial activities of twelve essential oils against microorganisms of veterinary importance”. Trakia Journal of Sciences 7 (1), 37–43. o. ISSN 1313-3551.  
  29. a b Kostova, Iliana, Lasheva, Veska; Fidan, Hafize; Georgieva, Darina; Damyanova, Stanka; Stoyanova, Albena (2020. június 1.). „Effect of clary sage (Salvia sclarea L.) essential oil on paper packaging materials”. Ukrainian Food Journal 9 (2), 287–297. o. DOI:10.24263/2304-974X-2020-9-2-3.  
  30. Cui, Haiying, Zhang, Xuejing; Zhou, Hui; Zhao, Chengting; Lin, Lin (2015. december 1.). „Antimicrobial activity and mechanisms of Salvia sclarea essential oil”. Botanical Studies 56 (1), 16. o. DOI:10.1186/s40529-015-0096-4.  
  31. Kuźma, Łukasz, Kalemba, Danuta; Różalski, Marek; Różalska, Barbara; Więckowska-Szakiel, Marzena; Krajewska, Urszula; Wysokińska, Halina (2009. április 2.). „Chemical Composition and Biological Activities of Essential Oil from Salvia sclarea Plants Regenerated in vitro”. Molecules 14 (4), 1438–1447. o. DOI:10.3390/molecules14041438.  
  32. Yana Hristova, Velizar Gochev, Juergen Wanner, Leopold Jirovetz, Erich Schmidt, Tania Girova, Andrei Kuzmanov (2013). „Chemical composition and antifungal activity of essential oil of Salvia sclarea L. from Bulgaria against clinical isolates of Candida species”. Journal of BioScience and Biotechnology 2 (1), 39–44. o. ISSN 1314-6246.  
  33. Dzamic, Ana, Sokovic, Marina; Ristic, M.; Grujic-Jovanovic, Slavica; Vukojevic, Jelena; Marin, P.D. (2008. április 22.). „Chemical composition and antifungal activity of Salvia sclarea (Lamiaceae) essential oil”. Archives of Biological Sciences 60 (2), 233–237. o. DOI:10.2298/ABS0802233D.  
  34. Jirovetz, Leopold, Wlcek, Katrin; Buchbauer, Gerhard; Gochev, Velizar; Girova, Tanya; Stoyanova, Albena; Schmidt, Erich; Geissler, Margit (2007. január 1.). „Antifungal Activities of Essential Oils of Salvia lavandulifolia , Salvia officinalis and Salvia sclarea against Various Pathogenic Candida species”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 10 (5), 430–439. o. DOI:10.1080/0972060X.2007.10643576.  
  35. Vergine, Marzia, Nicolì, Francesca; Negro, Carmine; Luvisi, Andrea; Nutricati, Eliana; Annunziata Accogli, Rita; Sabella, Erika; Miceli, Antonio (2019. február 1.). „Phytochemical Profiles and Antioxidant Activity of Salvia species from Southern Italy”. Records of Natural Products 13 (3), 205–215. o. DOI:10.25135/rnp.96.18.07.119.