Nagy Bálint (Gacsály, 1930. április 4. – Szeged, 2015. május 18.) növényorvos, a korszerű magyar növényvédelmi szakigazgatás és intézményrendszer megteremtője, c. egyetemi tanár (MÉM Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest).
Hárman voltak testvérek, ő a legidősebb. Az apa tanyasi zsellér, református, az anya katolikus – későbbi ez konfliktusok forrása lett. Apja 1942-től katona, mint legidősebb fiú, Bálint hatéves kortól gondozta az állatokat, 12-14 évesen édesanyjával gazdálkodott 7 holdon, közben iskolába járt. Tehetségkutatás zajlott, szegényparaszti gyerekeket kerestek, 1942-ben, 12 évesen az iskolaigazgató javasolta továbbtanulását, de a református tiszteletes nem írta alá az igazgató ajánlását. A katolikus egyház Pápára küldte volna egyházi gimnáziumba, de apja tiltakozott ez ellen, így nem lett katolikus papnövendék, otthon maradt, és gazdálkodott édesanyjával. 1946-1948 között a Fehérgyarmati Kertészeti Szakiskolában tanult, de igazgatója felismerte benne a tehetséget. Beajánlotta Porpáczy Aladár igazgatónak Eszterházára, ahol a Kertészeti Középiskolában rögtön a 3. osztályba lépett, különbözetivel. 20 évesen érettségivel jelentkezett a Zrínyi Katonai Akadémiára, de a Diákszövetség elnöke Sopronból közbeszólt: kiszemelt „káder” lett szovjet ösztöndíjra, de ekkor még oroszul semmit sem tudott.
Orvosi pályát szeretett volna választani, de – gazdász előéletét ismerve – Soós Gábor államtitkár közbelépésére[2] Harkovba irányították. A Dokucsajev Mezőgazdasági Főiskola Növényvédelmi Karán ötéves képzéssel vörös diplomával végzett 25 évesen 1955. júniusban. (Ez ma: Dokucsajev Mezőgazdasági EgyetemArchiválva2022. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 200 éves múlttal.)
1954-55-ben a megyei gépállomások helyén megalakultak a megyei növényvédő állomások, megteremtették működésükhöz a műszaki hátteret.[4]
1959-ben Budapesten a mezőgazdasági minisztériumban (MÉM) felelős és nagy hatalmú kormánytisztviselőként felépítette azt az éppen napjainkban (2022. szeptember) "kimúló" szervezetet, amely a Magyar Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, később NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság[5] volt. Következetesen vitte végig elgondolását, a hármas tagolású, egymásra épülő és egymást kölcsönösen segítő növény- és talajvédelmi szakigazgatás – földművelésügyi minisztérium, budapesti koordinációs központ (a Budaörsi úton) és a megyei állomások – rendszerét. Ez a kiváltság 1983-ig volt az övé, és ezt az időszakot sokan a magyar agrárkemizálás aranykorának nevezik.[6]
1964-ben jelent meg - Európában elsőnek - az ún. Első Növényvédelmi Kódex (jogszabálygyűjtemény[7]. Akkoriban a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés volt a legfontosabb feladat.[8] Elindult a növényvédelmi előrejelzés, létrehozták az első vírusvizsgáló csoportot, Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet, megkezdődtek a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonysági vizsgálatok.[9]
A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályát 25 éven keresztül (1959-1983) vezette. Nagy Bálintnak köszönhető – sok-sok eredményes szakmai intézkedés mellett –, hogy a világon elsőként, 1966-ban hazánkban tiltották be az erősen mérgező és az emberre különösen veszélyes DDT-hatóanyagú rovarölő szerek használatát, ezzel hatalmas lépést téve a magyar élelmiszerbiztonság kiépülése irányába. Nevéhez fűződik, hogy a világ élvonalát képviselő, más országok számára példaértékű növényvédelmi és agrokémiai állomáshálózat kiépült. A FAO, az UNIDO és az EPPO kormányszinten jelentették be és felkérték hazánkat a "harmadik országok" szakember képzésében és szervezeti fejlesztésében való részvételre, ezzel Magyarországot a növényvédelem nemzetközi modell szervezetésévé nyilvánították. Továbbá az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetező- és csávázógépgyártás is.[10]
Megteremtették a légi növényvédelmi tevékenység technikai és személyi feltételeit. Dr. Szász Árpád (1935-2021) a Repülőgépes Növényvédő Állomás [11]alapító tagja volt 1959-ben. A ’70-es években már több mint száz légi növényvédelmi brigád dolgozott, amelyek kifejezetten a nagyméretű gazdaságok (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) növényvédelmi munkálatainak szolgálatában álltak.[12]
A növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét az ún. Második Növényvédelmi Kódex megalkotása jelentette (1968)[13], amely kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását.[14] Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását, ebben Szepessy István támogatásával példaértékű, felsőfokú egyetemi növényvédelmi szakemberképzés (ma: növényorvos) kezdődött el az agrár-, kertészeti és erdészeti egyetemeken. 1970-ben Keszthelyen megkezdődött az ötéves okleveles agrárkémikus agrármérnökök, majd egy évvel később a hároméves növényvédő üzemmérnökök képzése. Sok megyében új központi épületek épültek, főleg a megyeszékhelyeken; speciális laboratóriumok létesültek: így vadtoxikológiai laboratórium Fácánkerten (megszűnt 2006-ban); humántoxikológiai laboratórium Keszthelyen (megszűnt 1998-ban); szövőlepke-laboratórium, majd Biológiai Védekezési Laboratórium, később Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratórium Hódmezővásárhelyen, melyet beolvasztottak a Központi Károsító-diagnosztikai Laboratóriumba (Budapest); (Növény)Virológiai Laboratórium, Velencén; megyei Analitikai Laboratóriumok hálózata létesült, speciális Bakteriológiai Laboratórium Pécsett, Vízélettani Laboratórium Százhalombattán. Négy megyében és Budapesten létrejöttek műtrágyavizsgáló, majd később növényvédőszer-minősítő laboratóriumok.[15]
A növénykórtan egyik sarkalatos problémáját a vírusbetegségek, pl. a Plum pox virus, PPV (szilvahimlő), a burgonya fertőző leromlását is okozó Potato virusY, PVY vírusok okozzák: ellenük nincs „orvosság”, a permetező (gyógy)szerek hatástalanok. A megoldást csak a növényi szaporítóanyagok (elsősorban a gyümölcs és szőlő), illetve a vetőmagvak vírusmentesítése, illetve a vírusmentességet megőrző technológiák korszerűsítése jelentheti. Ezt felismerve Országos Vírusmentesítési ProgramArchiválva2022. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (OVP) indult 1975-ben. A hatékony működés elvi irányítását az agrárminisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya (Nagy Bálint szigorával, már-már „félkatonai szervezettséggel”) végezte; az OVP szervezését és operatív munkálatait a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja (MÉM NAK) Növénykórtani Osztály végezte, szoros együttműködésben a megyei növényvédő állomásokkal, nemesítő- és kutatóintézetekkel, illetve a Velencén létesített (növény)Virológiai Speciális Laboratóriummal, a hatékony vírusmentesítést tesztelő faiskolákkal, az Üvegházi biotesztelő, hőterápiás és szerológiai Laboratóriummal (Hódmezővásárhely).[16]
A fokozódó műtrágyahasználat a talajok fizikai és kémiai állapotának megváltozását is magával hozta. 1976-tól a MÉM Növényvédelmi Központ Növényvédelmi és Agrokémiai Központként, és a megyei növényvédő állomások növényvédelmi és agrokémiai állomásokként működtek tovább. Kiépítettek 15 talajvizsgálati laboratóriumot. Nagy Bálint határozottan kiállt a túlzott, a termőtalajt romboló műtrágya használat ellen. Minden nyilatkozatában felhívta a figyelmet a talaj egészségének és a termőképesség megőrzésének a fontosságára.[17]
A növény és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. De nem valósulhatott meg, mert 1983 közepén felmentették (lemondatták) dr. Nagy Bálintot felelős irányítói tisztségéből.[18] Ekkor még csak 53 éves volt. Mivel eredeti gondolataival a rendszer belső ellenzéke lett, Lázár György – Marjai József vonala ellen dolgozott, azonban a párt (MSZMP) és állami adminisztrációval szemben gyengének bizonyult. Ez negatív fordulatot indított el a Növényvédelmi Szervezet életében.[19]
Dr. Nagy Bálint előadást tart 2010-ben
Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelem[20]nek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. A ’80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonságot, amiről csak 30 év elteltével kezdtünk el beszélni.
Ha az 1980-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya, és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a 19. században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt ő alapozta meg.[21]
1996-ban készült vele a sokatmondó riport: "Bizonnyal fáj, hogy most sehol sincs fóruma, hogy nem figyelnek avval a feszültséggel, amivel hajdanán?" Nagy Bálint válasza: "Nem ez fáj, itt nálunk bekövetkezett az úr színeváltozása, s úgy hittem, hogy minket, akik végig a rendszer belső ellenzéke voltunk, és reformot csináltunk, a Lázár- meg a Marjai-irányvonal ellen dolgoztunk, minket legalább elővesznek és megkérdeznek”.[22]
Egyetemi oktatóként, majd nyugdíjasként is töretlenül dolgozott.
1990 után válaszokat keresett az alakuló új világ történéseire, és azokat meg is osztotta írásai révén, melyekből a jövővel kapcsolatos kíváncsiság, gyakran aggódás volt érezhető. A 2003-ban közreadott tudományos elmélkedés, ha úgy tetszik,
vidékfejlesztési irányvonal, régóta hiányzik a magyar vidék fejlődésének reményteli jövőt jelentő palettájáról. Az internet korához is alkalmazkodva, torzóként maradt fenn Nagy Bálint saját honlap-kezdeményezése,[23] amelyet 5 évvel halálát megelőzően (2010) kezdett – a tőle megszokott energiával és tiszta gondolataival – elindítani. 2013-ban a "NövényvédelemArchiválva2021. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben" hasábjain ekként emlékezik meg segítő kortársáról, dr. Nechay Olivérről: életfáik gyöktörzse "osztályellentétekre támaszkodó szemléletével" akkoriban áthidalhatatlannak tűnt. Dr. Nechay OlivérArchiválva2022. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben minden generációs ágában nemesi - felső értelmiségi, konzervatív, család-alapú, a természetet uraló Teremtőbe vetett hit, és nem a természetet legyőzni akaró, profit-orientált, érdekalapú szemlélet volt a meghatározó. Ugyanakkor dr. Nagy Bálint első-generációs, kálvinista paraszt család józan gondolkodású sarjaként mégis egymásra találtak a szenvedéllyé váló ügyszeretet, a növényvédelem szakmaiságának dolgában. A gyógyszerészi és jogi tanulmányokat végzett Nechay Olivér a növényvédelmi államigazgatás terén elsődleges segítő társa lett Nagy Bálintnak, akik dr. Soós Gábor államtitkár jóváhagyásával meghatározták a stratégiai koncepciót, a fejlesztés irányait, a politikailag meghatározott kolhoz modellű nagyüzemi viszonyokra adaptálva. Nagy Bálint főosztályvezetőt és Nechay Olivér főosztályvezető helyettest tizenöt, szoros munkakapcsolatban eltöltött év kapcsolta össze, melyben Nechay a növényvédelem jogi szabályozásának "karmestereként" irányított. A szenvedéllyé váló közös cél összetartásával cementált, kételkedés nélküli bizalom alakult ki közöttük a "Növényvédelem aranykorában". [24]
Nagy B. (1965): Gyümölcstermő növényeink kártevői és betegségei. Növényvédelmi zsebatlasz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 582 pp.
Nagy B. et al. (1966): Növényvédelmi útmutató. Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest. 370 pp.
Nagy B. (szerk.) (1971): Növényvédelmi ökonómia és technológia. (Kézirat) Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi szak, Gödöllő. 246 pp.
Nagy B. (1974): A növényvédelem fejlesztésének ökonómiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 137 pp.
Nagy B. (1998): ...és mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Kapu füzetek 6. Magyar Kapu Alapítvány, Budapest ISBN: 9637706135, 91 pp.
Nagy B. (2003): Állandósuló költségvetési „fekete lyuk” (?) – vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés. Kiadó: Budapesti Agrárkamara, ISBN 963 206 541 7 Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác. 240 pp. http://users.atw.hu/drnagybalint/szoveg/fooldal.htm (pdf-hozzáféréssel).
Nagy B. et al. (2008): Magyar nemzetstratégia 1. A magyar agrár- és vidékfejlesztés konzervatív értékrendű stratégiájának koncepciója.Varga Domokos György (szerk.). Magyar Konzervatív Alapítvány - Püski Kiadó, Budapest. 776 pp.
Nagy B. et al. (2009): Magyar nemzetstratégia 2. A magyar vidék- és agrárfejlesztés alapgondolatai. Varga Domokos György (szerk.). Magyar Konzervatív Alapítvány - Püski Kiadó, Budapest. 660 pp.
Elemzései alapján előbb bírálta, később szembefordult a tekintélyuralmi hatalommal, ezért 1983-ban politikai okokkal lemondatták főosztályvezetői posztjáról. Munkásságát a rendszerváltást követően több szakmai díjjal ismerték el.
Dr. Nagy Bálint bronz mellszobra BudapestenEötvös Loránd-díj[25]: 1991-ben az ipari és kereskedelmi miniszter újraalapította a korábban megszüntetett kitüntetést. A díj a kiemelkedő ipari alkotó, irányító, szervező tevékenység elismerésére szolgál. Évente 25 díj adható, átadására a Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából kerül sor.[26]
Márton József-díj[29] - 2013-ban (az AGRO.Bio Hungary Kft. alapítású díja): a „Fenntartható Magyar Mezőgazdaság Szolgálatáért” Nagy Bálint kapta.
2014 szeptemberében, Nagy Bálint betegsége miatt már nem tudott részt venni a Növényvédelmi állomások alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ezért az emléklapot és a plakettet az országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő vitte le neki szegedi otthonába, 2015-ben pedig, születésnapján pár kollégája személyesen is köszöntötte. A példaértékű Növényvédelmi Szervezet fennállásának 60. évfordulójáról 2014. októberében összefoglaló írásos anyag jelent meg a 19. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum különszámában.
Dr. Nagy Bálint 2015-ben hunyt el, végakaratának megfelelően hamvait szülőfaluja, Gacsály határában szórták ki mezőgazdasági növényvédelmi helikopterrel.[30]
Tanítványai, tisztelői 2018-ban állítottak Nagy Bálint személyének emlékszobrot a Budaörsi úton.[31] Gondolatai máig időszerűek.[32] Visszatérő és ismételten hangsúlyozott véleménye volt az, hogy átalakuló, átrendeződő világunkban a mezőgazdasági termelés új modellje válság felé vezet. Az európai népek tapasztalatait elemezve más modellt vizionált. Ezek a kérdések írásaiban, könyveiben, előadásaiban nem ritkán súlyos, kritikus hangvétellel, kemény, olykor nyers megfogalmazásban figyelmeztetésül szóltak a politika és a jövő nemzedékei számára. A Magyar Növényvédelmi TársaságArchiválva2022. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 2018-ban Nagy Bálint-emlékérmet alapított.[33]
Nagy Bálint sokéves, független agrárpolitikusi tevékenységének áttekintése[34] megmutatja, hogy kritikus elemzései nem öncélúak voltak.[35]
↑Kövics György. Növénykórtani vademecum – magyar-angol, angol-magyarszakkifejezés szótár (magyar, angol nyelven). Debrecen: NOFKA, 265, 299. o. (2009). ISBN 978-963-88096-0-5 „A növényvédelem... olyan integrált tevékenység, amely a növények betegségei, állati kártevői és a gyomnövények okozta károsítások megelőzésére (prevenció, profilaxis, higiéne), a kártételt okozók elpusztítására vagy távoltartására irányul. ....”
Vajna László: Nagy Bálint életútja. Életút dióhéjban. (PDF) pp. 1–31. Magyar Növényvédelmi Társaság, 2015. december 4. [2017. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
