A növényorvos egyetemet végzett, mezőgazdaságban dolgozó növényvédelmi szakértő, aki növényi megbetegedésekkel, teratológiai vizsgálatával, növényi kórokozókkal, kártevőkkel, gyomnövényekkel foglalkozik, és a termelésben lévő növények biztonságáért, valamint a növényvédelemhez kapcsolódó élelmiszer biztonsági kérdésekért felelős.

TörténelemSzerkesztés

A növényorvoslás hazánkban nagy múltra tekint vissza, A gyümölcsfák kérgének meszelése és a növények gyógymódjai már Lippay János A Posoni Kert c. háromkötetes művében előfordultak a 17. században, a gyümölcsmúmiákat, a leszáradt gyümölcsöket leszedték a vidéken élő parasztok és gyümölcsöstulajdonosok is.

A növényvédelmi oktatás hazánkban a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben volt, akkoriban csak kertészeket és vincelléreket képeztek, akik a saját szakterületeiken tanulhatták és elsajátíthatták későbbiekben a növényvédelemhez szükséges tudást. A filoxérajárványban, amit 1875-ben észleltek hazánkban, 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el. Emiatt lett szükség a növényvédelem fejlesztésére.

A növényvédelmi képzést Dohy János 1946-ban dolgozta ki a keszthelyi főiskolán, hogy egyetemi kereteken belül lehessen oktatni. Későbbiekben ő lett a budapesti Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán a növényvédelmi intézet vezetője.

Későbbiekben ebből a tantervből nőtte ki magát a növényvédelmi szakmérnök, későbbiekben a növényorvosok képzése.

A növényorvosokat (korábban növényvédelmi szakmérnök, növényvédelmi mérnök) a hazai egyetemek mezőgazdasági karjaikon képeznek nappali tagozaton, régen osztatlan mesterképzésben. A mai bolognai rendszer alapján mesterképzésként tanulható, de előtte el kell végezni egy alapképzést. (Elsősorban számításba vehető alapszakos és mesterszakos diplomák és a bolognai rendszer előtt szerzett főiskolai és egyetemi diplomák: kertészmérnök, szőlész-borász mérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök, erdőmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök. Kredit elismeréssel beszámítható alapszakos és mesterszakos diplomák és főiskolai, egyetemi diplomák: kémia, biológia, állattenyésztő mérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, természetvédelmi mérnök, vegyészmérnök és olyan diplomák melyeket a kreditelismerő bizottság elfogad-egyetemenként eltérő jelleggel.) A mesterképzés után van lehetőség PhD-képzésre is.

A növényvédelmi szakmérnök és erdészeti növényvédelmi szakmérnök szakképesítést továbbra is lehet tanulni, Agrár egyetemi diplomára építve (ők is növényorvosnak számítanak).

A növényvédelmi szakmérnökök új elnevezése a növényorvos, melynek feladata nem különbözik a szakmérnökétől, hiszen ő maga is mérnök. A növényorvoslás mellé nem jár a foglalkozásdoktori cím, mint az állatorvosoknál vagy a gyógyszerészeknél.

A növényorvosok és növényvédelmi szakmérnökök jelentősége hazánkbanSzerkesztés

Hazánk földterületei és mezőgazdasági termelése az Európai Unió országaihoz képest igen jelentős nagyságrendű, ebből kifolyólag olyan gyümölcsöket és zöldségeket kell megtermelni ipari mennyiségben, amelyek az élelmiszer-előállítás és az élelmiszerbiztonság követelményeinek is megfelelnek, ezáltal az emberekhez megfelelő élelmiszer fog jutni.

A növényorvosok és a növényvédelmi szakmérnökök feladata a növénytermesztés közben az integrált növényvédelemről gondoskodni.

Főleg cégek foglalkoztatják őket, amelyek kirendelik őket növénytermesztő telephelyekre, és vizsgálatokat folytatnak a növényeken, a termesztő közegekben és a növények részeiben, illetve a kártevőket keresik.

Diagnosztizálnak és növényvédő szert javasolnak a termesztőnek. viszont vannak olyan növényvédelmi szerek (peszticidek), amelyek I. és II. kategóriásak, ezeket csakis növényorvosi-növényvédelmi vénnyel lehet megvásárolni, amit a szakember felír a jogosultnak, és az kiválthatja a nagykereskedésben vagy erre szakosodott növényvédőszer-cégeknél.

Jelentőségük a növényvédelmi kutatásban is jelentős. A károsító szervezetek biológiájának kutatásától az új peszticid hatóanyagok kifejlesztéséig és teszteléséig sokfelé vállalhatnak szerepet.

Növényvédelem és növényorvoslás külföldönSzerkesztés

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi KamaraSzerkesztés

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a magyar növényvédelmi szakmérnököket és növényorvosokat fogja össze, szakmai konzultációkat folytatnak, és továbbképzéseket indítanak a végzettséggel rendelkező tagoknak.

Híres növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök, agrokémikusok, növényvédelmi szakemberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés