Nagyhöflány
Nagyhöflány (németül Großhöflein, horvátul Velika Holovajna) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
| Nagyhöflány (Großhöflein) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | |||
| Alapítás éve | 1153 | ||
| Polgármester | Oswald Kucher (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7051 | ||
| Körzethívószám | 02682 | ||
| Forgalmi rendszám | EU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2122 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 130 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 194 m | ||
| Terület | 14,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″47.834167°N 16.481389°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″47.834167°N 16.481389°E | |||
| Nagyhöflány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhöflány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésKismartontól 3 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a német höflein (= kis udvar) főnévből ered.
Története
szerkesztés1153-ban "Hauchlein" néven említik először, de már az ókor óta lakott. Területén római, 5. századi germán és 8. századi avar települések nyomait, temetőit tárták fel. 1324-ben "Hublen" alakban említik. 1526-ban már állt Keresztelő Szent János temploma. 1529-ben és 1532-ben a török elpusztította, mely után horvátokkal telepítették be. A 17. században épült itt az Eszterházyak udvarháza, melyet 1630-ban vásároltak az Unversagt családtól. Templomát 1669-ben építették újjá. 1683-ban újra feldúlta a török. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1775-ben mezővárosi rangot kapott.
Vályi András szerint " Nagy Höfflein. Német mező Város Soopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 2/3 mértföldnyire, határja két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát is terem, bora jó, réttye kevés, nap nyugotra van az Uraságnak egy hegyen szép Vadász háza, posta is van itten."[2]
A városnak 1910-ben 1331, többségben német lakosa volt (1188 fő), jelentős magyar (103 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
Nevezetességei
szerkesztés- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma késő gótikus eredetű, melyet 1669-ben újjáépítettek és bővítettek. 2006-ban renoválták.
- A Szentháromság-szobor 1713-ból, a szégyenoszlop 1714-ből való.
- A városháza, az ún. Simon Despot-ház 1675-ben épült.
- A Radegund-kápolna 1613-ban épült, mai formáját a 18. században nyerte el. Helyén már a kora középkorban is kápolna állt.
- Szent Antal-kápolnája 1730-ban épült.
- A Pleininger-ház a 17. században épült.
Híres emberek
szerkesztésItt halt meg 1645. szeptember 11-én Esterházy Miklós nádor.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
