Nemzeti dohánybolt

Nemzeti dohányboltnak (a köznyelvben gyakran trafiknak) nevezik azon kereskedelmi egységeket Magyarországon, amelyek a 2011-től az állami tevékenységek közé sorolt dohánytermék-kiskereskedelmet a vonatkozó szabályok alapján, engedéllyel végzik. A rendszer kialakítását a második Orbán-kormány kezdeményezte és hajtotta végre 2011 és 2013 között.

Dohánybolt a Kálvin téren

A dohányboltok megnyitásáról és a kiskereskedelemben való részvételről 2015 áprilisáig pályázati rendszerben, azóta közvetlen kijelöléssel döntenek.

A rendszert a bevezetése óta érik bírálatok elsősorban a pályázatok visszásságai, a dohány-nagykereskedő túlzott profitja és a szabályozás egyes vitatott elemei, például a kirakatok lefóliázása, illetve a dohánytermékek elhelyezésére vonatkozó szabályok miatt.

Működése

Általános szabályok

A dohánybolt nyitásának engedélyezéséről a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (röviden ND Nonprofit Zrt. vagy NDN Zrt.) pályázati rendszerben dönt. Pozitív elbírálás esetén koncessziós szerződést kell kötni, amely 20 évre szól. Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság folytathat, amely az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkezik. A pályázatot gazdasági társaság esetén is természetes személy adhatja be. Egy személlyel egyidejűleg legfeljebb öt koncessziós szerződés lehet hatályban, és olyan településeken, ahol a lakosságszám megengedi több dohánybolti koncesszió pályáztatását is, ott egy személlyel legfeljebb a koncessziók kétharmada köthető meg.

A szerződést a kereskedők a 100%-os állami tulajdonban levő NDN Zrt.-vel kötik. A kiskereskedő koncessziós díja a település méretétől függően sávosan emelkedő, (ÁFA nélkül) 100 000 Ft/évtől 240 000 forint/évig terjedő összeg.

A pályázat során ellenőrzik, hogy az üzlethelyiség megfelel-e a törvényben előírtaknak, illetve hogy a dohánykereskedelmi tevékenység törvényes keretei adottak-e. A kialakítással kapcsolatban például szempont az üzlethelyiség helye, külső és belső kialakítása, az árusítható termékek köre, a nyitvatartási rendje, a panaszkezelés módja, a vásárlók tájékoztatásának módja stb.

Jogi háttér

• A dohánytermékek forgalmazásának szabályai a második Orbán-kormány ideje alatt alapvetően megváltoztak. A kormány 2011-ben emelte a dohánykereskedelmet az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé a 2011. évi CXCVI., a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel.

• A dohányboltok működési feltételeit részleteiben a 2012. évi CXXXIV., a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szabályozza.
• 181/2013. (VI. 7.) Kormányrendelet rendelkezett a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól.
• 2014. december 23-án hirdették ki a 2014. évi, a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló XCV. törvényt.
• 406/2016. (XII. 10.) Kormányrendeletben rendelkeztek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól.

Története

A rendszer indítása

Nemzeti dohánybolt Dabason

A dohány-kiskereskedelem átalakításáról 2011-ben adtak be törvényjavaslatot kormánypárti képviselők, köztük Lázár János akkori frakcióvezető. Érvelésük szerint az átalakításra a fiatalkorúak védelme miatt van szükség, ugyanis a legtöbb kiskereskedő fiatalkorúakat is kiszolgál dohánytermékkel, a helyzeten pedig szigorítással lehet javítani. Már a törvényjavaslatban is szerepelt a monopolizálás, illetve a koncessziós jogok területi szabályozása, korlátozása. Emellett célként fogalmazták meg, hogy az ekkor jórészt multinacionális cégek kezében levő kereskedelmi ágazatban a kisvállalkozókat kívánják előnyben részesíteni. Matolcsy György szerint a dohánybolti rendszer 5-10 ezer családot is eltarthat. Reiniger Balázs a Continental Dohányipari Zrt. részéről az átalakítás terveit méltányosnak tartotta.

2012 tavaszán a zárószavazást elhalasztották, mert a kormány meg akarta várni az EU véleményét, majd ez év szeptemberében, több módosítás után került a törvény újra a Ház elé. A 2012. évi, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szó CXXXIV. törvényt 2012. szeptember 24-én jelentették be. A törvény legfőbb elemeként a dohánykereskedelem állami monopóliummá vált, a magyarországi kiskereskedelem jogával ettől fogva pedig csak a koncessziós szerződést kötők élhettek. A jog pályázati úton nyerhető, amely pályázatot csak természetes személyek adhatnak be, bár kedvező elbírálás esetén maga a kiskereskedelem folyhat gazdasági társaság útján is.

A koncessziós pályázatot először 2012 végén írták ki, amelyre a jelentkezési határidő 2013. február 22. volt. Az első kiírás 7000 koncessziós helyére több mint 14 000 pályázat érkezett, amelyből 5415 lett sikeres.

2013. május 31-én hirdették ki a 2013. évi, a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló LXXI. törvényt, amely az első kézzelfogható változásokat hozta a kiskereskedelemben; ebben szabályozták a forgalmazható termékek körét.

2013. június 30-án hirdették ki a 244/2013 (VI.30.) Kormányrendeletet a dohánytermék kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, az év végén közzétett 81/2013 (VI.7.) Kormányrendelet pedig szigorította a dohányboltok elhelyezkedésére vonatkozó szabályokat.

A dohányboltok megnyitása

2013. július 1-től nyitottak meg a nemzeti dohányboltok, amit követően kéthetes türelmi idővel még az élelmiszerboltok, illetve dohánybolti engedéllyel nem rendelkező más üzletek is eladhatták a még fennmaradt készleteiket, a türelmi idő végétől kezdve pedig már csak dohányboltban lehet dohánytermékeket kapni. Az átszervezéssel együtt ezen termékek 10%-osra emelt kereskedelmi árrése miatt az áruk is jelentősen megnőtt.

Szabálymódosítások

A bevezetés után a dohánybolti működés szabályai többször módosultak. 2014. május 31-től bolt nem működhetett dohány-kiskereskedelmi koncesszióval benzinkúton vagy 2500 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséget is befogadó plázában. A módosítás következtében 300-nál több trafiknak kellett költöznie vagy bezárnia. A rendeletmódosítás indoklása szerint az átszervezésre az érintett üzlethelyiségek túlzott profitja miatt volt szükség.

További koncessziós pályázatok

Koncessziós pályázatok a dohánybolti rendszer fennállása óta

Kiírás dátuma	Pályázatok száma	Meghirdetett	Elnyert	Alá nem írt szerződések
		koncessziók száma
2012. 12. 15.	14 705	7000	5415	45
2013. 05. 02.	1417	955	549	79
2013. 08. 12.	3841	180	168	20
2013. 12. 18.	567	992	127	n. a.
2014. 05. 13.	n. a.	n. a.	70	n. a.
2015. 04. 02.	n. a.	n. a.	66	n. a.
Megjegyzés: Az NDN Zrt. 2015 áprilisa óta nem hirdetett pályázatot, azóta új koncesszióhoz csak kijelöléssel lehetett jutni.

Következményei

A rendszer átszervezése következtében a piac jelentősen átalakult. A korábban dohánytermék-forgalmazással foglalkozók közül sokan kiszorultak a piacról, az első pályázat 5415 nyertese közül csak kb. 800-an végeztek korábban ilyen kiskereskedelmi tevékenységet.

Az ND Nonprofit Zrt. információi alapján a dohánybolti rendszer sikeres volt a kiskorúak dohányzásának visszaszorításában. Szerintük ugyanis míg 2012-ben a kereskedők 58%-a szolgált ki fiatalkorúakat dohánytermékkel, viszont a cég szerint ez a szám a rendszer bevezetése után 12%-ra mérséklődött.

Az országos lefedettség 2014-re 98%-osra nőtt olyan értelemben, hogy a lakosság ekkora hányada érhette el a dohánytermékeket saját településén.

Bírálatok

Dohánybolti rablások

A dohányboltok kirakatára vonatkozó szabályozás miatt az üzlethelyiségbe kívülről nem lehet belátni, amit összefüggésbe hoztak a trafikokban történt rablási esetek viszonylag magas számával. A Népszabadság 2015-ös számítása alapján az egyéb kiskereskedelmi egységekkel összevetve a dohányboltokban közelítőleg háromszoros az egy üzletre eső rablások száma. Az NDN Zrt. szerint a szabályozás nem írja elő az ablakok lefóliázását, csak hogy a boltokba ne lehessen belátni.

A pályázati rendszer

2013 áprilisában Hadházy Ákos, akkori szekszárdi fideszes képviselő korábban név nélkül, majd saját névvel a trafikpályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről számolt be a sajtónak. A képviselő úgy vélte, hogy a nyilvánosság a Fidesznek is előnyös, így ugyanis elkerülhetik, hogy „úgy járjanak, mint a szocialisták”. A képviselő arról számolt be, hogy Szekszárdon Horváth István fideszes polgármester a frakciótagok véleményét kérte a dohányboltpályázatokkal kapcsolatban, hogy előnyben részesülhessenek, akikről a képviselők jó véleménnyel vannak, akiket ismernek. A frakcióülésen történtekről a képviselő hangfelvételt is készített. A felvételen hallható, hogy a polgármester szerint a szempontok között szerepel, hogy „Jobboldalinak kell lenni” , illetve fontos, hogy „ne a szocik győzzenek”. Horváth korábban tagadta, hogy történt ilyen megbeszélés, majd a hangfelvétel megjelenése után arról nyilatkozott, hogy szerinte ez egy magánbeszélgetés volt, az elhangzottak nem törvényellenesek, és képviselőként nem volt befolyásuk a pályázatok eredményére, így nem tervezi a lemondást. Hadházy kiállása nyomán az ellenzék trafikbotrányról, illetve trafikmutyiról kezdett beszélni. A történtek miatt a képviselő kilépett a pártból. A Központi Nyomozó Főügyészség három év múltán, 2016. március 21-én, bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a szekszárdi esettel kapcsolatban.

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után néhány nappal az egyik hajdúszoboszlói újság tett közzé egy levelet, amelyben a lap állítása szerint Kocsis Róbert helyi Fidesz-elnök küldte meg a pozitív elbírálású trafikpályázatokra vonatkozó javaslatait Bodó Sándornak, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökének. A Szoboszlói Hírek később megírta a győztes pályázók nevét is, amely listának a korábban közölt levélben említettekkel nagy átfedései voltak.

2013 májusában ellenzéki tüntetést tartottak a Lendvai utcai Fidesz-székház előtt, hogy tiltakozzanak a bevezetett trafikrendszer ellen. Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szerint a tüntetésen „újra együtt a maffiabaloldal”.

2013. július 5-én Németh Lászlóné utasítására a NDN Zrt. elkezdte visszaküldeni a vesztes pályázatokat a pályázóknak. Egyesek szerint a miniszter döntésének az az oka, hogy így az adatokat az NFM-en nem lehet számonkérni, mivel az adatokat nem ők tárolják a későbbiekben, a visszaküldött pályázatok pedig nem mutathatók be hitelesként. 2014 augusztusában a minisztériumnak közzé kellett tennie a trafikpályázatok aktáit egy bírósági döntés nyomán. A minisztérium az anyagot nyomtatott formában adta át, és figyelmeztette az adatigénylési pert megnyerő DK-t, hogy azok közzététele szabálysértés. A DK ennek ellenére közzétette az adatokat.

A pályázati rendszer bírálói szerint túl nagy arányban nyertek a pályázaton olyanok, akik kapcsolataik miatt élveztek előnyt, így például a CBA egyes vezető, fideszes képviselők szomszédai, jó barátai, feleségei, gyerekei. A vitatott esetek közé tartozik például Gyulay Zsolt NDN Zrt.-vezér sógorának pályázata, Rogán Antal szomszédjának pályázata, illetve a 92 dohányboltot megbízottakon keresztül üzemeltető Vu Quy Duong vietnámi üzletemberé.

Az NDN Nonprofit Zrt. 2015 áprilisa óta nem írt ki újabb koncessziós pályázatot, viszont ennek ellenére jelentek meg új árusítóhelyek. A legutóbbi pályázat óta tehát csak kijelöléssel adtak koncessziót. 2018 novemberére a kijelölt árusítóhelyek száma 601 volt az 5334 koncesszióból. Ezt azért bírálják, mivel a kijelölés az NDN Zrt. döntése alapján is történhet, emellett a kijelölt trafikosnak nem kell vámhatósági engedélyt beszereznie a NAV-tól.

A nagykereskedők szerepe

A British American Tobacco, illetve a Continental Tobacco Corporation cégcsoporthoz tartozó Tabán Trafik Zrt. közös vállalkozása, a hódmezővásárhelyi székhelyű Országos Dohányboltellátó Kft. pályázat nélkül kapta meg a jogot a dohányboltok ellátására. A nagykereskedőt bírálták a nyereségből kivett nagy osztalékok miatt, illetve hogy nem kell iparűzési adót fizetnie, továbbá a kiskereskedőknek megszabott két héttel szemben a cégnek két hónapja van arra, hogy fizessen a gyártónak. A nagykereskedő igen nagy nyereséget – 2017-ben például 3,6 milliárd forintot – könyvelhet el.

A Népszabadság egy 2012-es cikke szerint az Európai Bizottság weboldalán egy ideig a törvénytervezetnek egy olyan állománya volt elérhető, amelynek legutóbbi szerzője „Sánta János” volt. A cikkben azt vetették fel, hogy a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, illetve a Continental Dohányipari Zrt. vezetője, Sánta János lehetett a dokumentum szerzője. Lázár János újságírói kérdésre kifejtette, hogy szerinte természetes, hogy egy, a dohányipart érintő törvényben dohányiparban jártas embert kérdez meg, akit egyébként régóta ismer is.

Fizetések az NDN Zrt.-nél

Az NDN Zrt.-t bírálat érte a magas vezetőségi fizetésekért is. A Magyar Nemzet szerint a vezérigazgató például 2016-ban havi 1,4 millió, 2017-ben pedig havi 1,95 millió forintot keresett, helyettese havi fizetése pedig 1,3 millió forint volt.

A monopólium alkotmányossága

2015 novemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy „A magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban visszavonta a dohányárusítási engedélyeket”. A bíróság a dohány-kiskereskedelem átalakításával kapcsolatban továbbá azt állapította meg, hogy a trafikengedélyek visszavonása a tulajdonjog aránytalan korlátozását jelentette, az árusítási jog újraosztása átláthatatlan volt, az érintettek számára pedig nem biztosítottak érdemi jogorvoslati lehetőséget.

Korábban, 2014 júliusában több egykori dohánybolt-tulajdonos az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük sérült a dohánykereskedelmi monopóliummal tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. A testület a panaszt elutasította.

Feketepiac a magas árak miatt

A Napi.hu híroldal a GfK Hungária egy, a dohányiparági szereplők megbízásából készült kutatására hivatkozva arról számolt be, hogy a dohánytermékek magas ára miatt sokan illegális dohánytermékeket vásárolnak. A kutatás során a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtését és kategorizálását végezték el, amely az EU más tagországaiban is bevett gyakorlat. Az eredményeik alapján a cég azt közölte, hogy míg a jövedéki adózást elkerülő külföldi cigarettatermékek aránya 2011-ben 4,2%, 2012-ben pedig 5,8% volt, ez a szám 2013-ra már 7,7%-ra emelkedett. A kutatók emellett megjegyzik, hogy az adatok még a magasabb, 10%-os kiskereskedelmi árrés bevezetését megelőző időszakról származnak, így a feketepiaci részesedés ennél magasabb is lehet. A NAV célzott akciókkal igyekszik fellépni a feketepiaci árusítással szemben.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dohánybolt témájú médiaállományokat.

• Szily, László: Miért nem elég semmire ma Magyarországon, ha hangfelvételt készítesz arról, ahogy politikusok egymás között osztogatnak. 444, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
• HVG Kiadó Zrt.: Nem mindenkinek volt akkora üzlet a trafikmutyi (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. július 12.)