Nemzeti dohánybolt

dohány-kiskereskedelmi egység Magyarországon

Nemzeti dohányboltnak (a köznyelvben gyakran trafiknak) nevezik azon kereskedelmi egységeket Magyarországon, amelyek a 2013-tól az állami tevékenységek közé sorolt dohánytermék-kiskereskedelmet a vonatkozó szabályok alapján, engedéllyel végzik. A rendszer kialakítását a második Orbán-kormány kezdeményezte és hajtotta végre 2011 és 2013 között.

Dohánybolt a budapesti Kálvin téri aluljáróban

A dohányboltok 2013-as megnyitásakor minden településen 2000 lakosonként 1 dohánybolt nyílhatott. Ezt a küszöbértéket később felemelték 3000 lakosra,[1][2] majd pedig 4000-re. Azonban egyetlen dohánybolttól sem vették el a koncessziót. A tervek szerint a lejáró, visszaadott, vagy szabálytalanság miatt visszavett koncessziók miatt bezárt dohányboltok helyére minden településen egészen addig nem nyitnak új dohányboltot, amíg a dohányboltok száma le nem csökken arra a szintre, amennyi dohánybolt lehet az adott településen a módosított trafiktörvény szerint.[3]

A dohányboltok megnyitásáról és a kiskereskedelemben való részvételről 2015 áprilisáig pályázati rendszerben döntöttek, azóta azonban minden újonnan nyitott dohánybolt közvetlen kijelölés alapján szerzett jogosultságot dohánytermékek árusítására.[4] A kijelölt dohányboltok elméletileg ideiglenesen, az új pályázat kiírásáig működhetnek – azonban 2015 óta nem írtak ki új pályázatot.[5] Lázár János ugyanakkor a trafiktörvény 2019-es módosításakor azokat a kijelölt dohányboltokat be kívánta záratni, amelyek olyan településen működnek, ahol már van koncessziós pályázat alapján tevékenykedő dohánybolt. Erre az adott volna lehetőséget, hogy a törvénymódosítással csökkentették az egy településen működni szükséges dohányboltok számát, vagyis a Lázár János által bezáratni kívánt dohányboltok fenntartása a törvénymódosítás révén immár nem indokolt. Ezt a paragrafust azonban később indoklás nélkül kivették a trafiktörvényből, így ezek a dohányboltok végül nem zártak be.[6]

A rendszert a bevezetése óta érik bírálatok elsősorban a pályázatok visszásságai, a dohány-nagykereskedő túlzott profitja és a szabályozás egyes vitatott elemei, például a dohányboltokban árulható termékek széles és egyre bővülő köre miatt. Az eredeti tervekkel ellentétben a dohányboltok a kezdetektől árulhatnak lottót, totót és sorsjegyet[7] – annak ellenére, hogy 2,5 millió embert érint a szerencsejáték-függőség Magyarországon.[8] Szintén árulhatnak a dohányboltok az eredeti tervekkel ellentétben alkoholos italokat – annak ellenére, hogy becslések szerint 1-1,2 millióra tehető az alkoholisták száma Magyarországon.[9] Emellett az eredeti tervekkel ellentétben ugyancsak árulhatnak a dohányboltok energiaitalt, kávét, üdítőitalt, ásványvizet és újságot is.[10][11] Emellett a trafiktörvény 2014-es módosítása lehetővé tette rágógumi, mentolos cukorka, tömegközlekedési jegy és mobiltelefon-feltöltőkártya árusítását is a dohányboltoknak.[1][12] A trafiktörvény 2019-es módosításával pedig az értékesíthető termékek köre tovább bővült az alábbiakkal: papír zsebkendő; ízesített tejkészítménynek minősülő, hűtés nélkül eltartható tejital; elektronikai eszközök töltéséhez, üzemszerű működéséhez használatos elem, akkumulátor, töltőeszköz; csomagolt tea; helyben fogyasztható tea vagy folyékony csokoládé (helyben fogyasztásához szükséges kiegészítő termék – különösen cukor, tejpor); cukoráruk.[13] Ezzel a dohányboltok eredeti céljával szembemegy a kormány, miszerint a dohányboltok ne legyenek vegyesboltok, vagyis hogy ne legyenek az élelmiszerboltok versenytársai és ne lehessen a mindennapi bevásárlás részeként dohányterméket is vásárolni.[14]

Szintén kritikák érik a dohányboltokat amiatt, hogy – bár a marihuána Magyarországon illegális – azonban a legtöbb dohányboltban kaphatóak a marihuána fogyasztásához szükséges alapvetőbb eszközök.[15]

Ugyancsak kritikák érik a dohányboltok pozitív diszkriminációját az alkoholos italok árusításával kapcsolatban. A dohányboltoknak ugyanis nem tilthatják meg az önkormányzatok, hogy 22 és 6 óra között alkoholos italokat árusítsanak – szemben más üzletekkel.[16] 2019-ben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője módosító javaslatot nyújtott be a Lázár János által jegyzett trafiktörvényt szigorító törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy ez a diszkriminatív helyzet megszűnjön.[17] Később Kocsis Máté a módosító javaslatát indoklás nélkül visszavonta.[18]

Időről időre felmerül, hogy hasonló bolthálózatot alakítsanak ki az alkoholos italok kereskedelméhez is annak érdekében, hogy csökkentsék a magyarországi alkoholfogyasztás mértékét és az alkoholfogyasztás káros hatásai által okozott társadalmi károkat. Ennek mintája a Svédországban működő Systembolaget-italbolthálózat lenne.[19][20][21]

Működése szerkesztés

Általános szabályok szerkesztés

A dohánybolt nyitásának engedélyezéséről a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (röviden ND Nonprofit Zrt. vagy NDN Zrt.) pályázati rendszerben dönt. Pozitív elbírálás esetén koncessziós szerződést kell kötni,[22] amely 20 évre szól.[23] Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság folytathat, amely az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkezik. A pályázatot gazdasági társaság esetén is természetes személy adhatja be.[23] Egy személlyel egyidejűleg legfeljebb öt koncessziós szerződés lehet hatályban, és olyan településeken, ahol a lakosságszám megengedi több dohánybolti koncesszió pályáztatását is, ott egy személlyel legfeljebb a koncessziók kétharmada köthető meg.[24]

A szerződést a kereskedők a 100%-os állami tulajdonban levő NDN Zrt.-vel kötik. A kiskereskedő koncessziós díja a település méretétől függően sávosan emelkedő, (ÁFA nélkül) 100 000 Ft/évtől 240 000 forint/évig terjedő összeg.[23]

A pályázat során ellenőrzik, hogy az üzlethelyiség megfelel-e a törvényben előírtaknak, illetve hogy a dohánykereskedelmi tevékenység törvényes keretei adottak-e. A kialakítással kapcsolatban például szempont az üzlethelyiség helye, külső és belső kialakítása, az árusítható termékek köre, a nyitvatartási rendje, a panaszkezelés módja, a vásárlók tájékoztatásának módja stb.[22]

Jogi háttér szerkesztés

  • A dohánytermékek forgalmazásának szabályai a második Orbán-kormány ideje alatt alapvetően megváltoztak.[25] A kormány 2011-ben emelte a dohánykereskedelmet az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé a 2011. évi CXCVI., a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel.[26]
  • A dohányboltok működési feltételeit részleteiben a 2012. évi CXXXIV., a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szabályozza.[27]
  • 181/2013. (VI. 7.) Kormányrendelet rendelkezett a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól.[28]
  • 2014. december 23-án hirdették ki a 2014. évi, a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló XCV. törvényt.[29]
  • 406/2016. (XII. 10.) Kormányrendeletben rendelkeztek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól.[30]

Története szerkesztés

A rendszer indítása szerkesztés

 
Nemzeti dohánybolt Dabason

A dohány-kiskereskedelem átalakításáról 2011-ben adtak be törvényjavaslatot kormánypárti képviselők, köztük Lázár János akkori frakcióvezető. Érvelésük szerint az átalakításra a fiatalkorúak védelme miatt van szükség, ugyanis a legtöbb kiskereskedő fiatalkorúakat is kiszolgál dohánytermékkel, a helyzeten pedig szigorítással lehet javítani. Már a törvényjavaslatban is szerepelt a monopolizálás, illetve a koncessziós jogok területi szabályozása, korlátozása. Emellett célként fogalmazták meg, hogy az ekkor jórészt multinacionális cégek kezében levő kereskedelmi ágazatban a kisvállalkozókat kívánják előnyben részesíteni. Matolcsy György szerint a dohánybolti rendszer 5-10 ezer családot is eltarthat. Reiniger Balázs a Continental Dohányipari Zrt. részéről az átalakítás terveit méltányosnak tartotta.[31]

2012 tavaszán a zárószavazást elhalasztották, mert a kormány meg akarta várni az EU véleményét, majd ez év szeptemberében, több módosítás után került a törvény újra a Ház elé.[11] A 2012. évi, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szó CXXXIV. törvényt 2012. szeptember 24-én jelentették be. A törvény legfőbb elemeként a dohánykereskedelem állami monopóliummá vált, a magyarországi kiskereskedelem jogával ettől fogva pedig csak a koncessziós szerződést kötők élhettek. A jog pályázati úton nyerhető, amely pályázatot csak természetes személyek adhatnak be, bár kedvező elbírálás esetén maga a kiskereskedelem folyhat gazdasági társaság útján is.[23]

A koncessziós pályázatot először 2012 végén írták ki, amelyre a jelentkezési határidő 2013. február 22. volt. Az első kiírás 7000 koncessziós helyére több mint 14 000 pályázat érkezett, amelyből 5415 lett sikeres.[23]

2013. május 31-én hirdették ki a 2013. évi, a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló LXXI. törvényt,[32] amely az első kézzelfogható változásokat hozta a kiskereskedelemben; ebben szabályozták a forgalmazható termékek körét.[23]

2013. június 30-án hirdették ki a 244/2013 (VI.30.) Kormányrendeletet a dohánytermék kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, az év végén közzétett 81/2013 (VI.7.) Kormányrendelet pedig szigorította a dohányboltok elhelyezkedésére vonatkozó szabályokat.[23]

A dohányboltok megnyitása szerkesztés

2013. július 1-től nyitottak meg a nemzeti dohányboltok, amit követően kéthetes türelmi idővel még az élelmiszerboltok, illetve dohánybolti engedéllyel nem rendelkező más üzletek is eladhatták a még fennmaradt készleteiket, a türelmi idő végétől kezdve pedig már csak dohányboltban lehet dohánytermékeket kapni. Az átszervezéssel együtt ezen termékek 10%-osra emelt kereskedelmi árrése miatt az áruk is jelentősen megnőtt.[33]

Szabálymódosítások szerkesztés

A bevezetés után a dohánybolti működés szabályai többször módosultak. 2014. május 31-től bolt nem működhetett dohány-kiskereskedelmi koncesszióval benzinkúton vagy 2500 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséget is befogadó plázában. A módosítás következtében 300-nál több trafiknak kellett költöznie vagy bezárnia. A rendeletmódosítás indoklása szerint az átszervezésre az érintett üzlethelyiségek túlzott profitja miatt volt szükség.[34]

További koncessziós pályázatok szerkesztés

Koncessziós pályázatok a dohánybolti rendszer fennállása óta[23][35]
Kiírás dátuma Pályázatok száma Meghirdetett Elnyert Alá nem írt szerződések
koncessziók száma
2012. 12. 15. 14 705 7000 5415 45
2013. 05. 02. 1417 955 549 79
2013. 08. 12. 3841 180 168 20
2013. 12. 18. 567 992 127
2014. 05. 13. 70
2015. 04. 02. 66
Megjegyzés: Az NDN Zrt. 2015 áprilisa óta nem hirdetett pályázatot, azóta új koncesszióhoz csak kijelöléssel lehetett jutni.[36]

Következményei szerkesztés

A rendszer átszervezése következtében a piac jelentősen átalakult. A korábban dohánytermék-forgalmazással foglalkozók közül sokan kiszorultak a piacról, az első pályázat 5415 nyertese közül csak kb. 800-an végeztek korábban ilyen kiskereskedelmi tevékenységet.[24]

Az ND Nonprofit Zrt. információi alapján a dohánybolti rendszer sikeres volt a kiskorúak dohányzásának visszaszorításában. Szerintük ugyanis míg 2012-ben a kereskedők 58%-a szolgált ki fiatalkorúakat dohánytermékkel, viszont a cég szerint ez a szám a rendszer bevezetése után 12%-ra mérséklődött.[23]

Az országos lefedettség 2014-re 98%-osra nőtt olyan értelemben, hogy a lakosság ekkora hányada érhette el a dohánytermékeket saját településén.[23]

Bírálatok szerkesztés

Dohánybolti rablások szerkesztés

A dohányboltok kirakatára vonatkozó szabályozás miatt az üzlethelyiségbe kívülről nem lehet belátni, amit összefüggésbe hoztak a trafikokban történt rablási esetek viszonylag magas számával.[37][38][39] A Népszabadság 2015-ös számítása alapján az egyéb kiskereskedelmi egységekkel összevetve a dohányboltokban közelítőleg háromszoros az egy üzletre eső rablások száma.[10] Az NDN Zrt. szerint a szabályozás nem írja elő az ablakok lefóliázását, csak hogy a boltokba ne lehessen belátni.[40]

A pályázati rendszer szerkesztés

2013 áprilisában Hadházy Ákos, akkori szekszárdi fideszes képviselő korábban név nélkül, majd saját névvel a trafikpályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről számolt be a sajtónak. A képviselő úgy vélte, hogy a nyilvánosság a Fidesznek is előnyös, így ugyanis elkerülhetik, hogy „úgy járjanak, mint a szocialisták”. A képviselő arról számolt be, hogy Szekszárdon Horváth István fideszes polgármester a frakciótagok véleményét kérte a dohányboltpályázatokkal kapcsolatban, hogy előnyben részesülhessenek, akikről a képviselők jó véleménnyel vannak, akiket ismernek. A frakcióülésen történtekről a képviselő hangfelvételt is készített.[41] A felvételen hallható, hogy a polgármester szerint a szempontok között szerepel, hogy „Jobboldalinak kell lenni” , illetve fontos, hogy „ne a szocik győzzenek”. Horváth korábban tagadta, hogy történt ilyen megbeszélés, majd a hangfelvétel megjelenése után arról nyilatkozott, hogy szerinte ez egy magánbeszélgetés volt, az elhangzottak nem törvényellenesek, és képviselőként nem volt befolyásuk a pályázatok eredményére, így nem tervezi a lemondást.[11] Hadházy kiállása nyomán az ellenzék trafikbotrányról, illetve trafikmutyiról kezdett beszélni.[42][43][44] A történtek miatt a képviselő kilépett a pártból.[45] A Központi Nyomozó Főügyészség három év múltán, 2016. március 21-én, bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a szekszárdi esettel kapcsolatban.[46]

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után néhány nappal az egyik hajdúszoboszlói újság tett közzé egy levelet, amelyben a lap állítása szerint Kocsis Róbert helyi Fidesz-elnök küldte meg a pozitív elbírálású trafikpályázatokra vonatkozó javaslatait Bodó Sándornak, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökének.[47][48] A Szoboszlói Hírek később megírta a győztes pályázók nevét is, amely listának a korábban közölt levélben említettekkel nagy átfedései voltak.[48][49]

2013 májusában ellenzéki tüntetést tartottak a Lendvai utcai Fidesz-székház előtt, hogy tiltakozzanak a bevezetett trafikrendszer ellen. Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szerint a tüntetésen „újra együtt a maffiabaloldal”.[50][51]

2013. július 5-én Németh Lászlóné utasítására a NDN Zrt. elkezdte visszaküldeni a vesztes pályázatokat a pályázóknak.[52] Egyesek szerint a miniszter döntésének az az oka, hogy így az adatokat az NFM-en nem lehet számonkérni, mivel az adatokat nem ők tárolják a későbbiekben, a visszaküldött pályázatok pedig nem mutathatók be hitelesként.[53] 2014 augusztusában a minisztériumnak közzé kellett tennie a trafikpályázatok aktáit egy bírósági döntés nyomán. A minisztérium az anyagot nyomtatott formában adta át, és figyelmeztette az adatigénylési pert megnyerő DK-t, hogy azok közzététele szabálysértés. A DK ennek ellenére közzétette az adatokat.[54][55]

A pályázati rendszer bírálói szerint túl nagy arányban nyertek a pályázaton olyanok, akik kapcsolataik miatt élveztek előnyt, így például a CBA egyes vezető, fideszes képviselők szomszédai, jó barátai, feleségei, gyerekei.[56][57] A vitatott esetek közé tartozik például Gyulay Zsolt NDN Zrt.-vezér sógorának pályázata,[58] Rogán Antal szomszédjának pályázata,[59] illetve a 92 dohányboltot megbízottakon keresztül üzemeltető Vu Quy Duong vietnámi üzletemberé.[60][61]

Az NDN Nonprofit Zrt. 2015 áprilisa óta nem írt ki újabb koncessziós pályázatot, viszont ennek ellenére jelentek meg új árusítóhelyek. A legutóbbi pályázat óta tehát csak kijelöléssel adtak koncessziót. 2018 novemberére a kijelölt árusítóhelyek száma 601 volt az 5334 koncesszióból. Ezt azért bírálják, mivel a kijelölés az NDN Zrt. döntése alapján is történhet, emellett a kijelölt trafikosnak nem kell vámhatósági engedélyt beszereznie a NAV-tól.[36]

A nagykereskedők szerepe szerkesztés

A British American Tobacco, illetve a Continental Tobacco Corporation cégcsoporthoz tartozó Tabán Trafik Zrt. közös vállalkozása,[62] a hódmezővásárhelyi székhelyű Országos Dohányboltellátó Kft. pályázat nélkül kapta meg a jogot a dohányboltok ellátására.[63][64] A nagykereskedőt bírálták a nyereségből kivett nagy osztalékok miatt, illetve hogy nem kell iparűzési adót fizetnie, továbbá a kiskereskedőknek megszabott két héttel szemben a cégnek két hónapja van arra, hogy fizessen a gyártónak.[62] A nagykereskedő igen nagy nyereséget – 2017-ben például 3,6 milliárd forintot – könyvelhet el.[36]

A Népszabadság egy 2012-es cikke szerint az Európai Bizottság weboldalán egy ideig a törvénytervezetnek egy olyan állománya volt elérhető, amelynek legutóbbi szerzője „Sánta János” volt. A cikkben azt vetették fel, hogy a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, illetve a Continental Dohányipari Zrt. vezetője, Sánta János lehetett a dokumentum szerzője.[65] Lázár János újságírói kérdésre kifejtette, hogy szerinte természetes, hogy egy, a dohányipart érintő törvényben dohányiparban jártas embert kérdez meg, akit egyébként régóta ismer is.[66]

Fizetések az NDN Zrt.-nél szerkesztés

Az NDN Zrt.-t bírálat érte a magas vezetőségi fizetésekért is. A Magyar Nemzet szerint a vezérigazgató például 2016-ban havi 1,4 millió, 2017-ben pedig havi 1,95 millió forintot keresett, helyettese havi fizetése pedig 1,3 millió forint volt.[67]

A monopólium alkotmányossága szerkesztés

2015 novemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy „A magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban visszavonta a dohányárusítási engedélyeket”. A bíróság a dohány-kiskereskedelem átalakításával kapcsolatban továbbá azt állapította meg, hogy a trafikengedélyek visszavonása a tulajdonjog aránytalan korlátozását jelentette, az árusítási jog újraosztása átláthatatlan volt, az érintettek számára pedig nem biztosítottak érdemi jogorvoslati lehetőséget.[68]

Korábban, 2014 júliusában több egykori dohánybolt-tulajdonos az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük sérült a dohánykereskedelmi monopóliummal tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. A testület a panaszt elutasította.[69]

Feketepiac a magas árak miatt szerkesztés

A Napi.hu híroldal a GfK Hungária egy, a dohányiparági szereplők megbízásából készült kutatására hivatkozva arról számolt be, hogy a dohánytermékek magas ára miatt sokan illegális dohánytermékeket vásárolnak. A kutatás során a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtését és kategorizálását végezték el, amely az EU más tagországaiban is bevett gyakorlat. Az eredményeik alapján a cég azt közölte, hogy míg a jövedéki adózást elkerülő külföldi cigarettatermékek aránya 2011-ben 4,2%, 2012-ben pedig 5,8% volt, ez a szám 2013-ra már 7,7%-ra emelkedett. A kutatók emellett megjegyzik, hogy az adatok még a magasabb, 10%-os kiskereskedelmi árrés bevezetését megelőző időszakról származnak, így a feketepiaci részesedés ennél magasabb is lehet.[70] A NAV célzott akciókkal igyekszik fellépni a feketepiaci árusítással szemben.[71]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Módosító: Még több mindent árulhatnak a dohányboltokban – hvg.hu, 2014. november 17.
  2. Lassan már mindent lehet kapni dohányboltban – origo.hu, 2014. december 16.
  3. Lázár János elintézte: csökken a trafikok száma – 444.hu, 2019. december 3.
  4. Vég Márton: Félezer magyar faluban nem lehet cigit venni. Napi.hu, 2019. december 14. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  5. Trafikkoncesszió: évek óta nincs pályáztatás, egy ember szava dönt – hvg.hu, 2018. november 30.
  6. Szembemegy a kormány Lázár Jánossal, megmenekül a bezárástól egy rakás dohánybolt – privatbankar.hu, 2020. július 16.
  7. Lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok – ado.hu, 2012. december 11.
  8. Egymillió fölött a szerencsejáték-függők száma Magyarországon – nepszava.hu, 2019. április 4.
  9. A legdurvább alkoholistákat is visszahozzák az életbe – 2016. május 19.
  10. a b HVG: Háromszor gyakrabban rabolják ki a trafikokat, mint más kisboltokat. hvg.hu, 2015. június 8. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  11. a b c Origo: Trafikosokra cserélte a gyerekeket a kormány (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  12. Lassan már mindent lehet kapni dohányboltban – origo.hu. 2014. december 16.
  13. Tájékoztatás a nemzeti dohányboltokat érintő jogszabályi változásokról – nemzetidohany.hu
  14. Csak a trafikokban lehet majd e-cigit venni, ha elfogadják Lázár javaslatát – 444.hu, 2019. június 21.
  15. Puzsér Róbert: Kádár népe titokban füvezik, és ezzel elégedett – index.hu, 2022. április 20.
  16. Éjjel is árulhatnak szeszt a trafikok! – blikk.hu, 2013. július 10.
  17. Nagy változás jöhet - szigorítják az éjszakai alkoholárusítást – 2019. július 4.
  18. Kocsis Máté visszakozott, már nem tiltaná az éjszakai alkoholárusítást a trafikokban – mfor.hu, 2019. november 21.
  19. Ahogy sejtettük: Nemzeti Italbolt is lesz – nepszava.hu, 2014. szeptember 4.
  20. Lehet az államé az italbolt? – blikk.hu, 2014. szeptember 8.
  21. Jönnek a nemzeti alkoholboltok? - Lázár megint bedobta a gumicsontot – nepszava.hu, 2016. szeptember 1.
  22. a b Tájékoztató nemzeti dohánybolt nyitásához és üzemeltetéséhez | ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  23. a b c d e f g h i j Adohánykoncessziós eljárás története, eredményei. ND Nonprofit Zrt., 2014. február 20. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  24. a b A dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban. kozjavak.hu. MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport, 2019. február 26. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  25. Vonatkozó jogszabályok | ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  26. Wolters Kluwer Hungary: 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  27. Wolters Kluwer Hungary: 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  28. 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól. Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
  29. Wolters Kluwer Hungary: 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. mkogy.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  30. Wolters Kluwer Hungary: 406/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. net.jogtar.hu. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  31. Szabó M., István: Dohányt a dohányboltból - mit hozhat az új szabályozás?. hvg.hu, 2011. december 20. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  32. Wolters Kluwer Hungary: 2013. évi LXXI. törvény a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. mkogy.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  33. Jenei, Miklós: Itt vannak a nemzeti dohányboltok. index.hu, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  34. Szombattól már nem lesz dohánybolt a plázákban és a benzinkutakon | Mandiner (magyar nyelven). https://mandiner.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  35. Pályázatok | ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 29.)
  36. a b c Vég, Márton: Már a látszatra sem adnak - egy ember dönt a trafikokról. Napi.hu. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  37. CzB: Az elsötétített Nemzeti Dohányboltok tulajdonképpen a rablások melegágyai lettek. nyugat.hu, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  38. Kerner, Zsolt: Továbbra is minden nap kirabolhatnak majd egy trafikot. 444, 2014. január 17. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  39. HVG: Itt az összesítés: 878 trafikrablás történt, ebből 1 halálos. hvg.hu, 2015. május 27. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  40. HVG: Dehogyis mondták a trafikosnak, hogy fóliázzon! Csak azt mondták, hogy ne lehessen belátni. hvg.hu, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  41. HVG: Megszereztük: hangfelvétel bizonyítja a trafikmutyit. hvg.hu, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  42. Index: Itt a trafikmutyi-térkép (magyar nyelven). index.hu, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  43. Batka, Zoltán: Egyéves lettél, trafikmutyi, te drága!. NOL.hu, 2014. július 1. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  44. Farkas, György: Trafikbotrány: Fideszre vall a fideszes. 24.hu, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  45. Kovács, Áron: Kilép a Fideszből a trafikmutyit leleplező képviselő. hvg.hu, 2013. június 27. (Hozzáférés: 2019. július 24.)
  46. 24.hu: Az ügyészség szerint nem volt trafikmutyi a szekszárdi fideszes trafikmutyi. 24.hu, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  47. Buzási, László: Szoboszlói trafikmutyi. www.szoboszloihirek.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  48. a b Origo: Újabb fideszes levél szivárgott ki a trafikpályázatról (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  49. Buzási, László: Ismerje meg a szoboszlói trafikosokat!. www.szoboszloihirek.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  50. Narancsblog: Portik füstje – Propagandával a trafiktüntetők ellen. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  51. Vári, György: Hazugságok és zagyvaságok – a trafikbotrány semlegesítése Fidesz módra. magyarnarancs.hu, 2013. május 20. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  52. Máriás, Leonárd: Némethné utasított: szabaduljanak meg a trafikpályázatoktól. hvg.hu, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  53. Index: Várjuk a vesztes trafikpályázatokat! (magyar nyelven). index.hu, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  54. Jenei, Miklós; G. Szabó Dániel: Itt a bizonyíték: tetszés szerint osztogatták a trafikokat. index.hu, 2014. augusztus 7. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  55. NOL: Megnyíltak a trafikakták, jönnek a botrányok (magyar nyelven). NOL.hu, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  56. HVG: Kiderült: a Fidesz helyi vezérei döntötték el, ki nyithat trafikot. hvg.hu, 2013. április 26. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  57. Kovács, Áron: Kiállás: fideszes képviselő leplezi le a trafikmutyit. hvg.hu, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  58. Index: A nemzeti dohányfőnök sógora is trafikos lett (magyar nyelven). index.hu, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  59. Márk, Herczeg: Rogán Antal szomszédjától vehetnek cigit a képviselők. 444, 2013. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  60. Wirth, Zsuzsanna: Vu Zoli nem akar túl sokat, de az bejön neki. https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  61. Oroszi, Babett: Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt. atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  62. a b Batka, Zoltán: Fidesz-barátok kezén a nagyobb dohány. NOL.hu, 2015. június 23. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  63. Vitéz F., Ibolya: Milliárdokat vehetett ki a Lázár-féle dohánybizniszből Lázár barátja. 24.hu, 2018. május 28. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  64. Batka, Zoltán; Bita Dániel: Valami nagyon furcsa az Orbán-kormány álomüzletében. NOL.hu, 2015. június 12. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  65. HVG: Népszabadság: egy dohánycéggel közösen írták a trafiktörvényt. hvg.hu, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
  66. HVG: Lázár elismerte: részt vett a dohánylobbi a trafiktörvény kidolgozásában. hvg.hu, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
  67. Vég, Márton: Félmillió forinttal ugrott meg a dohánykereskedelmi cég vezérigazgatójának a fizetése. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  68. Károly, Lencsés: Megint bukott Strasbourgban a magyar állam, fizethetnek a trafikmutyi miatt (magyar nyelven). NOL.hu, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  69. MTI: Jogszerű volt a trafikosok kigolyózása (magyar nyelven). NOL.hu, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  70. www.napi.hu: Nemzeti Dohánybolt helyett sokan az aluljáróban vásárolnak. Napi.hu. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  71. Balla, Zsolt: Még alakul a rendszer: egy éve nyitottak a nemzeti dohányboltok. https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 15.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dohánybolt témájú médiaállományokat.