Nola (Olaszország)

Nola város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében. A város a Nolai egyházmegye püspöki székhelye.

Nola
A nolai dóm
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Nápoly (NA)
Frazionék	Piazzolla, Polvica
Védőszent	Felix of Nola
Irányítószám	80035 és 80037
Körzethívószám	081
Forgalmi rendszám	NA
Testvérvárosok	Lista Viterbo Gubbio Sassari Palmi Sutera
Népesség
Teljes népesség	33 629 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	839 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	400 m
Terület	39 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 56′, k. h. 14° 32′40.933333333333, 14.533333333333
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Nola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nola témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Nápolytól kelet-északkeletre 25 km-re, a Vezúvtól 15 km-re északkeletre fekszik, a Nolai-síkság területén. Határai: Acerra, Camposano, Casamarciano, Cicciano, Cimitile, Liveri, Marigliano, Ottaviano, Palma Campania, Roccarainola, San Felice a Cancello, San Gennaro Vesuviano, San Paolo Bel Sito, San Vitaliano, Saviano, Scisciano, Somma Vesuviana és Visciano.

Története

Ókor

Nola területét már a bronzkorban lakták, azonban a Vezúv sorozatos kitörései miatt az i. e. 18-17. században a vidék hamar elnéptelenedett. Az ásatások során számos agyagedényt és egyéb értékes leletet találtak ebből az időszakból. Ugyanakkor a Vezúv által lerakott hamurétegekben korabeli épületek lenyomatait találták meg a régészek.

Nuvlana néven, Campania egyik legősibb települése volt. Alapításának körülményei még nem tisztázottak. Egyes történészek szerint az ausonok, mások szerint a cumaei görögök vagy az etruszkok alapították. Az utóbbiak jelenléte i. e. 560-ban már bizonyított. Az etruszkok Neapolist támogatták a rómaiak elleni háborúban i. e. 328-ban. Ebben az időben foglalták el a várost az oszkok illetve szamniszok. A szamniszi háborúkban (i. e. 311) a rómaiaknak sikerült elfoglalniuk. A pun háborúk során háromszor is ellenállt a Hannibal vezette ostromoknak. A római polgárháborúk idején visszakerült a szamniszok birtokába, míg Lucius Cornelius Sulla győzelmet aratott a polgárháborúkban a szamniszok által támogatott Caius Marius felett. Később a Spartacus vezette lázadó rabszolgák is időlegesen elfoglalták. A város megerősítése és bővítése érdekében Augustus és Vespasianus is telepeseket küldött Nolába.

Nola, amelynek kezdetben municipiumi rangja volt a birodalmon belül, Augustus császár idején római coloniává fejlődött vissza. A Kr. u. első évszázadokban fontos ókeresztény központ lett, miután Paulinus, keresztény szenátor ide költözött és felvette a nolai püspök címet.

Nola a Via Popilia mentén feküdt, amely Capuától Noceráig vezetett, és Atella valamint Avellino felé is elágazott. Egyes kutatások szerint az út Neapolisig illetve Pompejig vezetett.

Középkor

Kr. u. 410-ben az Alarich által vezetett vizigótok fosztották ki a várost, majd 806-ban és 904-ben a szaracénok foglalták el rövid időre. A 13. században Manfréd, Szicília régense és királya elfoglalta és a Szicíliai Királyság részévé tette. A 15. század közepétől, az Anjouk nápolyi megtelepedése után a város az Orsini bárói család birtoka lett. 1459-ben zajlott le a nolai ütközet, amely során Anjou János legyőzte Aragóniai Alfonz seregeit. Miután a 15. században földrengések súlyosan megrongálták, Nola fokozatosan veszített jelentőségéből.

Jelenkor

Napjainkban Nola egy jelentős ipari központ Nápoly vonzáskörzetében, noha gazdasági életét nagymértékben befolyásolja a camorra bűnszövetkezet jelenléte. Ez utóbbi a Nola, Acerra és Marigliano által határolt úgynevezett „halál-háromszögben” engedély nélkül tárol veszélyes hulladékokat, ami negatív hatással van az ott élő emberek egészségére. Ezen a területen a rákos megbetegedések száma kimagaslóan magas az európai átlaghoz képest.

Népessége

A népesség számának alakulása:

Fő látnivalói

• Katedrális – gótikus stílusban épült, majd 1866-ban és 1870-ben átépítették miután belsője egy tűzvészben elpusztult.
• San Tommaso-bazilika – a 3. században épült, freskói a 9-11. századból származnak.
• SS. Apostoli-bazilika – a hagyományok szerint 95-ben épült, majd 1190-ben újjáépítették. 1593-ig a város katedrálisa volt.
• Palazzo Orsini – 1470-ben épült az Orsini hercegek számára
• San Biagio-templom – a Szent Balázs tiszteletére épült templom a 17. században épült
• Szeminárium – amelynek falain oszk feliratokat találunk, melyeket Cippus Abellanus név alatt ismer a tudományos világ.
• Castello Cicala – erődítmény a város közelében
• Giordano Bruno emlékműve
• Római kori romok – ma is láthatók az egykori római város romjai: amfiteátrum, színház, Augustus temploma, stb valamint néhány római kori síremlék. Az értékesebb leleteket a Régészeti Múzeumban tárolják.

Híres nolaiak

• Róma első császára, Augustus Caesar Nolában halt meg Kr. u. 14-ben.
• Nolában született Luigi Tansiello, Giovanni Merliano, akik a katedrálist építették, ugyancsak itt született Ambrogio Leo híres orvos, valamint Nicola Antonio Stigliola filozófus. Ugyancsak a város volt az otthona Giordano Brunónak is.
• Nola volt az otthona Szent Félixnek és Szent Paulinusnak, aki a Nyugatrómai Birodalom legjelesebb teológusa volt, illetve az ő nevéhez fűződik az első harangtorony (campanile) megépítése.

Források

• Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Nola témájú kategóriát.