Nyílméregbékafélék

kétéltűek családja

A nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család.

Infobox info icon.svg
Nyílméregbékafélék
Sárgaszalagos nyílméregbéka (Dendrobates leucomelas)
Sárgaszalagos nyílméregbéka (Dendrobates leucomelas)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Nyílméregbékafélék (Dendrobatidae)
Cope, 1865
Alcsaládok és nemek
Elterjedés
Elterjedésük
Elterjedésük
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyílméregbékafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyílméregbékafélék témájú médiaállományokat és Nyílméregbékafélék témájú kategóriát.

Arany fakúszóbéka (Dendrobates auratus)
Háromcsíkú nyílméregbéka (Dendrobates ventrimaculatus)
Kék nyílméregbéka (Dendrobates azureus
Festetthátú nyílméregbéka (Dendrobates galactonotus
Eperbéka (Dendrobates pumilio)
Festőbéka (Dendrobates tinctorius)
Rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis)
Kék nyílméregbéka (Dendrobates azureus)

A nevük onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak.

ElőfordulásukSzerkesztés

A nyílméregbékafélék Közép- és Dél-Amerika trópusi területein honosak.[1] Megtalálhatók Bolívia, Costa Rica, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Suriname, Francia Guyana, Peru, Panama, Guyana, Nicaragua trópusi esőerdeiben.[1] Az arany fakúszóbékát (Dendrobates auratus) behurcolták a Hawaii-szigetekre is.[1][2]

Természetes élőhelyük a szubtrópusi és trópusi, párás síkvidéki erdők, magashegyi bozótosok, folyók, édesvizű mocsarak, időszakos mocsarak, tavak és lápok. Egyes fajok előfordulnak időszakosan elárasztott síkvidéki réteken, mezőgazdaságilag megművelt területeken, legelőkön, kertekben, ültetvényekben, párás szavannákon és lepusztult erdőkben. A nembe tartozó fajok főként a talaj közelében élnek, de időnként magas fákon is megtalálhatók.[3]

MegjelenésükSzerkesztés

A Közép-Amerikában és Dél-Amerikában őshonos apró, színes nyílméregbékákban eddig több alkaloidát is azonosítottak. A legmérgezőbbnek a rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) mérge bizonyult. Az állatok színe és mintázata változatos, de a legtöbb esetben megtalálható benne a fekete, narancs, kék, és sárga szín. A rakétabékák (Colostethus nem) fajai barna színűek. Méretük 1 cm és 6 cm között változik, ami függ a béka fajától és életkorától.

Többféle színpárosításban is előfordulnak: türkiz-zöldes, piros-feketés, kék-feketés, narancs-fehéres, citrom-feketés, rózsaszín-fehéres.

SzaporodásukSzerkesztés

A családba tartozó békák szokatlan szaporodási és utódgondozási módjukról ismertek. A Colostethus nem nőstényei tojásaikat a talajra helyezik, és az egyik szülő (az esetek többségében a hím) az ebihalak kikeléséig őrzi azokat. A frissen kikelt újszülöttek a hím vagy a nőstény hátára másznak, akik aztán víz közelébe szállítják őket. A Dendrobates nem ebihalai növények termésében vagy levelei között összegyűlt vízbe kerülnek. Néhány fajnál a nőstények gyakran visszatérnek ehhez a „bölcsődéhez”, hogy megetessék az ebihalakat.

Nyílméregbékák fogságbanSzerkesztés

Fogságban a békák 5 és 12 év hosszan élnek, de a természetben szokásos élethosszukról kevés adat van. A legtöbbjük valószínűleg csak az 1-5 éves kort éli meg. Fogságban nem termelnek mérget, mert nem mérgező rovarral táplálkozik amiből mérget tudna magának csinálni. A 80-100%-os páratartalmat és a 24-27 °C-os nappali, továbbá a 16-18 °C-os éjszakai hőmérsékletet igénylik.

A fogságban tartott nyílméregbékákat gyakran összekeverik az aranybékafélék (Mantellidae) Madagaszkáron őshonos, színes fajaival. A két békacsalád nem áll közeli rokonságban, ráadásul az aranybékafélék a hidegebb éghajlatot kedvelik és kisebb méretűek. Ennek ellenére szintén mérgezőek.

RendszerezésükSzerkesztés

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak

ColostethinaeSzerkesztés

A Colostethinae alcsaládba tartozó nemek:

DendrobatinaeSzerkesztés

A Dendrobatinae alcsaládba tartozó nemek

HyloxalinaeSzerkesztés

A Hyloxalinae alcsaládba tartozó nemek

A fentieken kívül korábban egyes rendszerek ide sorolták az Allobates, Anomaloglossus, Aromobates, Mannophryne és Rheobates nemeket is, amelyeket azonban a legújabb filogenetikus osztályozások már a békák rendjén belül az Aromobatidae nevű önálló családba tesznek. Egyes rendszerezők a Cryptophyllobates nem egyetlen képviselőjét, a Cryptophyllobates azureiventris-t a Hyloxalus nembe helyezik, Hyloxalus azureiventris néven.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c AmphibiaWeb – Dendrobatidae. AmphibiaWeb. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
  2. Poison Dart Frogs in Hawaii. Explore Biodiversity. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  3. (2003) „Environmental Enrichment for Dendrobatid Frogs”. Journal of Applied Animal Welfare Science 6 (4), 285–299. o. DOI:10.1207/s15327604jaws0604_3. PMID 14965783.  

ForrásokSzerkesztés

A források angol nyelvűek:

  • világ amphibia fajai[halott link]
  • Grant, Taran; Frost, Darrel R.; Caldwell, Janalee P.; Gagliardo, Ron; Haddad, Celio F.B.; Kok, Philippe J.R.; Means, D. Bruce; Noonan, Brice P.; Schargel, Walter E. & Wheeler, Ward (2006): Phylogenetic systematics of dart-poison frogs and their relatives (Amphibia, Athesphatanura, Dendrobatidae). Bulletin of the American Museum of Natural History 299: 1-262. * PDF szöveg