Orlód (korábban Barlad, szerbül Орловат / Orlovat) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Orlód
(Орловат / Orlovat)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23263
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség1789 fő (2002) +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság68 m
Terület40,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orlód (Szerbia)
Orlód
Orlód
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlód
témájú médiaállományokat.
A falu egy régi térképen

FekvéseSzerkesztés

Nagybecskerektől délkeletre, a Temes jobb partján, Tamáslaka, Óécska és Újozora közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Orlód nevét 1351-ben említette először oklevél Barlod, 1471-ben Borlod néven. A település a Bár–Kalán nemzetséghez tartozó Poswa fia László birtoka volt. 1351-ből fennmaradt oklevél szerint egy idevaló rác jobbágyát a Krassó megyei Nyéki Márton kifosztotta.

A török háborúk alatt a helység régi, többnyire magyar lakosai elhagyták a települést. Mégis a török hódoltság megszűntekor ismét lakott helység volt a falu. A helyi hagyomány szerint még a török uralom alatt, annak végén, az 1697–1698-as években szentendrei szerbek újra telepítették a helységet. – A határ dűlőnevei utalnak ezekre az eseményekre.[1] 1773-ban, a bánsági Határőrvidék megnagyobbításakor, egy szerb ezred élt a községben. A település a Magyar Királyság területének közigazgatási rendezésekor, a vármegyerendszer pontos kialakításakor lett Torontál vármegye községe. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

1857-ben itt született Uroš Predić, a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.

1910-ben 2135 lakosából 26 magyar, 93 német, 1997 szerb volt. Ebből 125 római katolikus, 1991 görögkeleti ortodox volt.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2245 2318 2335 2298 2159 1933 1789[2] 1516[3]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1709 95,52
Jugoszlávok 17 0,95
Cigányok 15 0,83
Magyarok 12 0,67
Szlovákok 8 0,44
Horvátok 4 0,22
Macedónok 3 0,16
Montenegróiak 1 0,05
Románok 1 0,05
Németek 1 0,05
Muzulmánok 1 0,05
Bolgárok 1 0,05
Albánok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Valószínű a Kutina és a Sztari Orlovat-dűlők helyén voltak a XV. század első felében itt élő jobbágyoknak legrégibb szállásai; a Csongrád nevű dűlőnév pedig a török hódoltság előtti a magyar lakosságra utal; a Humka-magaslat és megnevezése – a hagyomány szerint – úgy keletkezett, hogy oda temették a környék harcaiban elesett törököket. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerületnél ugyancsak lakott helységek között szerepel a község; a 18. század közepén készített osztrák katonai térkép is jelöli a települést, amely 1761-ben Orlovath néven, már népes helység volt. – Forrás: Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország monográfia – Szerkesztő: Borovszky Samu – Torontál vármegye – Torontál vármegye községei – Orlód – 100. o.
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Orlód nevű ref-eknek
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

ForrásokSzerkesztés