Orlay Jenő
Orlay Jenő, (eredeti neve Obendorfer Jenő, beceneve Chappy, majd Csöp[p]i) (Budapest, Józsefváros, 1905. október 31.[2] – München, 1973. március 28.)[3][4] zenekarvezető, zeneszerző, dzsesszdobos.
Orlay Jenő | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Obendorfer Jenő |
Becenév | Chappy |
Született | 1905. október 31. Budapest |
Elhunyt | 1973. március 28. (67 évesen)[1] Großnöbach, München |
Szülei | Obendorfer Károly Gemsz Jozefa |
Pályafutás | |
Műfajok | dzsessz |
Hangszer | dob |
Tevékenység | zenekarvezető, zeneszerző |
Kiadók | Odeon, Columbia, Polydor |
IPI-névazonosító | 00143131027 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlay Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Becenevének eredete
szerkesztésA Chappy nevet a csöpi szóból ferdítették (150 centiméter körüli, zömök ember volt). Az 1940-es években előbb a hungarizmus, majd a szocialista időszak névmagyarosítási mániája miatt kezdték „csöpizni”.
Pályakép
szerkesztésObendorfer Károly fuvaros és Gemsz Jozefa fia. Édesapjának fakereskedése volt a józsefvárosi Kálvária utcában. Testvérével a cigányprímásairól híres közeli Mátyás tér gyerekeihez jártak improvizációs és ritmuskészségüket fejleszteni.
Pályáját színészként kezdte, majd táncos volt a Rákóczi út 63.-ban[5] működő Tabarin mulatóban. Az ott játszó Csibész (Grünhut) Béla tanította dobolni.[6] Az 1920-as években Arthur Briggs (néger trombitás) zenekarában játszott.[7][8] Az 1940-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big bandjét vezette. Európát és a Távol-Keletet is bejárta dobosként és zenekarvezetőként. Utána Budapesten karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. A Moulin Rouge dirigenseként, vezénylés közben nemcsak táncolt, de akrobatikus ugrásokat is csinált. Akkoriban jórészt dzsesszelőadóként ismerték[9]
Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok szervezése és népszerűsítése is.
Az 1960-as években zenekarával a Budagyöngye nevű előkelő szórakozóhelyen muzsikált.
Sok örökzölddé vált dal szerzője volt.
1934-ben Surabayában[10] megházasodott, felesége Scheiner Margit táncosnő lett.[11]
- Egy hanglemez: Dobpárbaj.
Orlay Chappy and His Orchestra
szerkesztésA zenekar összeállítása időről-időre változott. Az egyik változat a PointCulture honlapon olvasható.[12]
- Szepesi György (trombita)
- Kelényi György (trombita)
- Pozsonyi István (harsona)
- Víg György (klarinét, altszaxszaxofon)
- Csepek István (szaxofon)
- Seprődy Sándor (klarinét, tenorszaxofon)
- Urbán István (harsona, zongora)
- Schlotthauer József (nagybőgő)
- Weisz „Api” Árpád
- Orlay Jenő (dob)
Olykor együtt játszott nagybőgős bátyjával, Obendorfer Árpáddal is[13] (Leczák Árpád) aki a zsargonban a „Borzas”, vagy a „Sérókám” névre hallgatott.
Royal Revü Varieté
szerkesztés- Kemény Egon – Nádassy László: „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy (Orlay Jenő) 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
- Kemény Egon – Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőffy László. Kisért: Chappy (Orlay Jenő) 15 tagú zenekara. Rendező: Szabolcs Ernő.
Slágerei
szerkesztésA szerzőséggel kapcsolatosan a lemezcímkék kellő felvilágosítással szolgálnak[14]
- Orlay–Lantos Olivér: A haja szőke volt[15] (Karády Katalin)[16]
- Orlay: Dob párbaj. Odeon 1943, A 198271-1[17]
- Orlay: Signal-Fox. Siemens Polydor D47803-161 (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
- Orlay (zene és szöveg): Mit ér a büszkeség (Egy elfelejtett régi csókért...címmel) Odeon A 198278-a (Horváth Ernő és a Radics quartet)
- Orlay (zene és szöveg): Jumba (Aki vízzel főz, az a kislány könnyen győz).[17] Siemens Polydor D 47804/272B (Nagy Sziomfonikus Tánczenekar)
- Orlay: Vagy-vagy (Dobpárbaj). Siemens Polydor D 47803/261 B (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
- Orlay-G. Dénes György: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én[18] Durium-Patria D 10.042 (Karády Katalin)
- Orlay-G. Dénes György: Tavasszal kell a szerelem. Qualiton EP 7252 (Vámosi János)
- Orlay-Vécsey Ernő: Azt mondják rólad. Qualiton EP 7252, 1963 (Záray Márta)[19]
- Orlay–Nádas Béla: Dal a halhatatlanságról[20] (Ákos Stefi)
- Orlay–G. Dénes György: Egész Pest rajtam nevet (Fényes Kató)
- Orlay (zene és szöveg): Mintha ma látnám őt. Polydor 47717 (Ania Suli énekel)
- Orlay–Halász Rudolf–Szenes Iván: Örökké elkísér az első szerelem (1953)
- Orlay–Kellér Dezső: Hoppla-hó[20] (Ákos Stefi)
- Orlay–G. Dénes György: Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók; Qualiton LPM 16786 (Rácz Vali), Siemens Polydor A 47728 (Ania Suli)
- Orlay (zene és szöveg): Tudom, miért. Siemens Polydor H 47716 (Barabás Sári)
- Orlay–Szenes Iván: Ilyennek képzeltelek[21] Tonalit A 108-b (Karády Katalin)
- Orlay–Halász Rudolf: Gyakran a muzsika pompás gyógyszer; M.H.V. T 7155[22] (Ákos Stefi)
- Orlay (zene és szöveg): Tedd ide, tedd oda[23] (Rácz Vali), Buttola Ede zenekarával a Vidámsághangverseny című filmből. Imperial Record, JU 3002 (Bodnár Piri)
Hangosfilm
szerkesztésTöbb filmben is szerepelt előadóként, az Egy pofon, egy csók című filmben szerzőként is[24] és néhány további filmes megjelenése a Hangosfilm Lexikonban olvasható[25]
Könyve
szerkesztés- Chappy. Dzsessz-dobbal a világ körül; May J. Ny., Bp., 1943[27]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2017. október 9., Jenő Orlay, 357088
- ↑ Születése bejegyezve a BP. VIII. ker. állami születési akv. 2750/1905. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami külföldi halotti akv. 135/1973. folyószáma alatt.
- ↑ Hangosfilm
- ↑ A Tabarin bár képeslapon
- ↑ Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- ↑ Mark Miller: Arthur Brigg's Savoy Syncopators Orchestra. RedhotJazz. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Chappy Eugene Obendorfer
- ↑ Arthur Briggs in Berlin. Mes musiques régénées. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Ékezettel a nevén: Obendörfer
- ↑ Jazz Hungaricum 2.. Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány. Pannon Jazz. [2016. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Surabaya: Kelet-Jáva fővárosa.
- ↑ Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
- ↑ Chappy & His Orchestra. Euroswing 1936-1948. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
- ↑ Kőszeg Imre: 20-21. századi magyar zenei archívum. Retkes Attila. MTA BTK ZTI. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
- ↑ Gramofon slágerek. Gramofon online. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Hanglemezkatalógus EP 7252. Qualiton. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ A haja szőke volt. Lantos Olivér, Holéczy együttes. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ a b c Kurutz Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben. Filmintézet. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
- ↑ Retrospektív lemez. Pepita. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Nem tévesztendő össze Behár–Szenes: Azt mondják rólad című dalával; Koós János
- ↑ a b Dal a halhatatlanságról. Rózsavölgyi RÉT CD. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Ilyennek képzeltelek mindig. Tonalit Művészzenekar. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Ákos Stefi: Az első percebn, Gyakran a muzsika. M.H.V., 1954. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Nem vagyok egy tedd ide. youtube. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Filmzene. IMDB. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Orlay 'Chappy' Jenő. Magyar Hangosfilm Lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Országos Mozgóképvzsgáló Bizottság: Vidámság hangverseny. Dr. Matolya D. Géza. Magyar Film. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
- ↑ Borítócím: Jazzdobbal a világ körül
Források
szerkesztés- Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. H. n., 2001. Helikon K. 265–266. l. ISBN 9632086724
- kemenyegon.hu
További információk
szerkesztés- Dobpárbaj a „Vidámsághangverseny” c. rövidfilmből
- A Polgár-bérház 2.: Egy pofon, egy csók = UrbFace (Hozzáférés: 2019. július 20.)
- Chappy, a magyar jazzkirály, mint sajátos példa a műfaj hazai meghonosodásának folyamatára; szerk. Simon Géza Gábor, Bajnai Klára, Borsos Tibor; Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Bp., 2019