Orlay Jenő

zenekarvezető, zeneszerző, dobos

Orlay Jenő, (eredeti neve Obendorfer Jenő, beceneve Chappy, majd Csöp[p]i) (Budapest, Józsefváros, 1905. október 31.[2]München, 1973. március 28.)[3][4] zenekarvezető, zeneszerző, dzsesszdobos.

Orlay Jenő
Orlay Jenő.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Obendorfer Jenő
Született 1905. október 31.
Budapest
Elhunyt 1973. március 28. (67 évesen)[1]
Großnöbach, München
Szülei Obendorfer Károly
Gemsz Jozefa
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Hangszer dob
Tevékenység zenekarvezető, zeneszerző
Kiadók Odeon, Columbia, Polydor
IPI-névazonosító 00143131027
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlay Jenő témájú médiaállományokat.

Becenevének eredeteSzerkesztés

A Chappy nevet a csöpi szóból ferdítették (150 centiméter körüli, zömök ember volt). Az 1940-es években előbb a hungarizmus, majd a szocialista időszak névmagyarosítási mániája miatt kezdték Csöppizni.

PályaképSzerkesztés

Obendorfer Károly fuvaros és Gemsz Jozefa fia. Édesapjának fakereskedése volt a józsefvárosi Kálvária utcában. Testvérével a cigányprímásairól híres közeli Mátyás tér gyerekeihez jártak improvizációs és ritmuskészségüket fejleszteni.

Pályáját színészként kezdte, majd táncos volt a Rákóczi út 63.-ban[5] működő Tabarin mulatóban. Az ott játszó Csibész (Grünhut) Béla tanította dobolni.[6] Az 1920-as években Arthur Briggs(wd) (néger trombitás) zenekarában játszott.[7][8] Az 1940-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big bandjét vezette. Európát és a Távol-Keletet is bejárta dobosként és zenekarvezetőként. Utána Budapesten karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. A Moulin Rouge dirigenseként, vezénylés közben nemcsak táncolt, de akrobatikus ugrásokat is csinált. Akkoriban jórészt dzsesszelőadóként ismerték[9]

Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok szervezése és népszerűsítése is.

Az 1960-as években zenekarával a Budagyöngye nevű előkelő szórakozóhelyen muzsikált.

Sok örökzölddé vált dal szerzője volt.

1934-ben Surabayában[10] megházasodott, felesége Scheiner Margit táncosnő lett.[11]

Orlay Chappy and His OrchestraSzerkesztés

A zenekar összeállítása időről-időre változott. Az egyik változat a PointCulture honlapon olvasható.[12]

  Szepesi György (trombita)
  Kelényi György (trombita)
  Pozsonyi István (harsona)
  Víg György (klarinét, altszaxszaxofon)
  Csepek István (szaxofon)
  Seprődy Sándor (klarinét, tenorszaxofon)
  Urbán István (harsona, zongora)
  Schlotthauer József (nagybőgő)
  Weisz „Api” Árpád
  Orlay Jenő (dob)

Olykor együtt játszott nagybőgős bátyjával, Obendorfer Árpáddal is[13] (Leczák Árpád) aki a zsargonban a „Borzas”, vagy a „Sérókám” névre hallgatott.

SlágereiSzerkesztés

A szerzőséggel kapcsolatosan a lemezcímkék kellő felvilágosítással szolgálnak[14]

  • Orlay–Lantos Olivér: A haja szőke volt[15] (Karády Katalin),[16]
  • Orlay: Dob párbaj. Odeon 1943, A 198271-1.[17]
  • Orlay: Signal-Fox. Siemens Polydor D47803-161 (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
  • Orlay (zene és szöveg): Mit ér a büszkeség (Egy elfelejtett régi csókért...címmel) Odeon A 198278-a. (Horváth Ernő és a Radics quartet)
  • Orlay (zene és szöveg): Jumba (Aki vízzel főz, az a kislány könnyen győz).[17] Siemens Polydor D 47804/272B (Nagy Sziomfonikus Tánczenekar)
  • Orlay: Vagy-vagy (Dobpárbaj). Siemens Polydor D 47803/261 B (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
  • Orlay-G. Dénes György: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én[18] Durium-Patria D 10.042 (Karády Katalin)
  • Orlay-G. Dénes György: Tavasszal kell a szerelem. Qualiton EP 7252 (Vámosi János)
  • Orlay-Vécsey Ernő: Azt mondják rólad. Qualiton EP 7252, 1963 (Záray Márta)[19]
  • Orlay–Nádas Béla: Dal a halhatatlanságról[20] (Ákos Stefi)
  • Orlay–G. Dénes György: Egész Pest rajtam nevet (Fényes Kató)
  • Orlay (zene és szöveg): Mintha ma látnám őt. Polydor 47717 (Ania Suli énekel)
  • Orlay–Halász Rudolf–Szenes Iván: Örökké elkísér az első szerelem (1953)
  • Orlay–Kellér Dezső: Hoppla-hó[20] (Ákos Stefi)
  • Orlay–G. Dénes György: Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók; Qualiton LPM 16786 (Rácz Vali), Siemens Polydor A 47728 (Ania Suli)
  • Orlay (zene és szöveg): Tudom, miért. Siemens Polydor H 47716 (Barabás Sári)
  • Orlay–Szenes Iván: Ilyennek képzeltelek[21] Tonalit A 108-b (Karády Katalin)
  • Orlay–Halász Rudolf: Gyakran a muzsika pompás gyógyszer; M.H.V. T 7155[22] (Ákos Stefi)
  • Orlay (zene és szöveg): Tedd ide, tedd oda[23] (Rácz Vali), Buttola Ede zenekarával a Vidámsághangverseny című filmből. Imperial Record, JU 3002 (Bodnár Piri)

HangosfilmSzerkesztés

Több filmben is szerepelt előadóként, az Egy pofon, egy csók című filmben szerzőként is[24] és néhány további filmes megjelenése a Hangosfilm Lexikonban olvasható[25]

  • Rozmaring (1938)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Ágrólszakadt úrilány (1943)
  • Tarka-barka (1943)
  • Jazzálom (rövidfilm, 1943)[17]
  • Egy pofon, egy csók (1944)
  • Vidámsághangverseny (rövidfilm, 1943)[26]

KönyveSzerkesztés

  • Chappy. Dzsessz-dobbal a világ körül; May J. Ny., Bp., 1943[27]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2017. október 9., Jenő Orlay, 357088
  2. Születése bejegyezve a BP. VIII. ker. állami születési akv. 2750/1905. folyószáma alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami külföldi halotti akv. 135/1973. folyószáma alatt.
  4. Hangosfilm
  5. A Tabarin bár képeslapon
  6. Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  7. Mark Miller: Arthur Brigg's Savoy Syncopators Orchestra. RedhotJazz. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Chappy Eugene Obendorfer
  8. Arthur Briggs in Berlin. Mes musiques régénées. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Ékezettel a nevén: Obendörfer
  9. Jazz Hungaricum 2.. Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány. Pannon Jazz. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  10. Surabaya: Kelet-Jáva fővárosa.
  11. Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  12. Chappy & His Orchestra. Euroswing 1936-1948. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  13. Kőszeg Imre: 20-21. századi magyar zenei archívum. Retkes Attila. MTA BTK ZTI. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  14. Gramofon slágerek. Gramofon online. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  15. Hanglemezkatalógus EP 7252. Qualiton. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  16. A haja szőke volt. Lantos Olivér, Holéczy együttes. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  17. a b c Kurutz Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben. Filmintézet. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
  18. Retrospektív lemez. Pepita. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  19. Nem tévesztendő össze Behár–Szenes: Azt mondják rólad című dalával; Koós János
  20. a b Dal a halhatatlanságról. Rózsavölgyi RÉT CD. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  21. Ilyennek képzeltelek mindig. Tonalit Művészzenekar. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  22. Ákos Stefi: Az első percebn, Gyakran a muzsika. M.H.V., 1954. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  23. Nem vagyok egy tedd ide. youtube. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  24. Filmzene. IMDB. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  25. Orlay 'Chappy' Jenő. Magyar Hangosfilm Lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  26. Országos Mozgóképvzsgáló Bizottság: Vidámság hangverseny. Dr. Matolya D. Géza. Magyar Film. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
  27. Borítócím: Jazzdobbal a világ körül

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés