Páduai Szent Antal-templom (Ecser)

római katolikus templom Ecseren

A Páduai Szent Antal-templom Ecser római katolikus plébániatemploma. A magyar műemlékek listáján a 7011-es szám alatt van nyilvántartva.

Páduai Szent Antal-templom
Ecseri 151.jpg
Egyházmegye Váci egyházmegye Gödöllői esperesség
Névadója Páduai Szent Antal
Védőszent Páduai Szent Antal
Építési adatok
Rekonstrukciók évei 1911, 1956, 1969, 1986
Stílus részben barokk
Építtetője Grassalkovich Antal (koronaőr)
Felszentelés 1740
Alapadatok
Torony egy
Magasságakb. 37 m
Építőanyag hagyományos
Elérhetőség
Település Ecser
Hely 2233 Ecser
Grassalkovich tér 1.
Elhelyezkedése
Páduai Szent Antal-templom (Magyarország)
Páduai Szent Antal-templom
Páduai Szent Antal-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-templom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Ecsernek már volt temploma a 14. században, amelyet 1543-ban a törökök elfoglaltak. A későbbi története hiányosan ismert, de a katolikus gyülekezet a főként szlovák betelepítés révén 1735-re újraszerveződött. A most látható templomot Grassalkovich Antal (koronaőr) 1740-re, egy korábbi kápolna helyén építtette fel. Az orgona 1853-ban érkezett meg. Az 1880-as 90-es évekre az épület állaga annyira leromlott, hogy szentmise sem volt bemutatható benne. 1911-es rekonstrukciója folyamán az épület sokat veszített eredeti barokk stílusából. A keletkezett hosszanti repedés miatt a harangtorony egy méterrel alacsonyabb lett, 1956-ban a templomot kívül és belül kifestették, A tornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók, valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. Az 1960-as évek elején végrehajtott téeszszervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára. 1963-ban az épületet csak kívülről renoválták. Akkor került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására is. 1986-ban új sekrestye épült.

Az 1740-ben emelt plébániaépületet 1977-ben lebontották, a jelenlegit 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.

LeírásaSzerkesztés

 
A templom parkja

Az épület egy parkban helyezkedik el, előtte kereszt áll. Az egyetlen harangtorony a homlokzat közepén emelkedik, mellette két üres fülke látható. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. A szószék és a keresztelőkút copf stílusúak, Szintén 18. századi a fából készült Szűz Mária- és Ecce homo-szobor. A padok 1984-ben készültek el.

A toronyban három harang lakik: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György-harang, az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített kb. 40 kb-os Szűz Mária-harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata: „Páduai Szent Antal tiszteletére – Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten – Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk.” Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangjait jégeső elhárítására, illetve tűzjelzésre.

Egy 1940-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített jelentésben, (az 1945 tavaszán a Gyömrő környéki gyilkosságok során brutálisan meggyilkolt) Mikla Pál plébános írja: az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta.