Páduai Szent Antal-templom (Ecser)
A Páduai Szent Antal-templom Ecser római katolikus plébániatemploma. A magyar műemlékek listáján a 7011-es szám alatt van nyilvántartva.
| Páduai Szent Antal-templom | |
 | |
| Egyházmegye | Váci egyházmegye Gödöllői esperesség |
| Névadója | Páduai Szent Antal |
| Védőszent | Páduai Szent Antal |
| Építési adatok | |
| Rekonstrukciók évei | 1911, 1956, 1969, 1986 |
| Stílus | részben barokk |
| Építtetője | Grassalkovich Antal (koronaőr) |
| Felszentelés | 1740 |
| Alapadatok | |
| Torony | egy |
| Magassága | kb. 37 m |
| Építőanyag | hagyományos |
| Elérhetőség | |
| Település | Ecser |
| Hely |
2233 Ecser Grassalkovich tér 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Páduai Szent Antal-templom
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-templom témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
Ecsernek már volt temploma a 14. században, amelyet 1543-ban a törökök elfoglaltak. A későbbi története hiányosan ismert, de a katolikus gyülekezet a főként szlovák betelepítés révén 1735-re újraszerveződött. A most látható templomot Grassalkovich Antal (koronaőr) 1740-re, egy korábbi kápolna helyén építtette fel. Az orgona 1853-ban érkezett meg. Az 1880-as 90-es évekre az épület állaga annyira leromlott, hogy szentmise sem volt bemutatható benne. 1911-es rekonstrukciója folyamán az épület sokat veszített eredeti barokk stílusából. A keletkezett hosszanti repedés miatt a harangtorony egy méterrel alacsonyabb lett, 1956-ban a templomot kívül és belül kifestették, A tornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók, valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. Az 1960-as évek elején végrehajtott téeszszervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára. 1963-ban az épületet csak kívülről renoválták. Akkor került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására is. 1986-ban új sekrestye épült.
Az 1740-ben emelt plébániaépületet 1977-ben lebontották, a jelenlegit 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.
LeírásaSzerkesztés
Az épület egy parkban helyezkedik el, előtte kereszt áll. Az egyetlen harangtorony a homlokzat közepén emelkedik, mellette két üres fülke látható. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. A szószék és a keresztelőkút copf stílusúak, Szintén 18. századi a fából készült Szűz Mária- és Ecce homo-szobor. A padok 1984-ben készültek el.
A toronyban három harang lakik: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György-harang, az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített kb. 40 kb-os Szűz Mária-harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata: „Páduai Szent Antal tiszteletére – Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten – Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk.” Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangjait jégeső elhárítására, illetve tűzjelzésre.
Egy 1940-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített jelentésben, (az 1945 tavaszán a Gyömrő környéki gyilkosságok során brutálisan meggyilkolt) Mikla Pál plébános írja: az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta.