Főmenü megnyitása

Pötty-zsomboly

barlang Bódvaszilason

A Pötty-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Pötty-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz16 m
Mélység12 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 493 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-22
Elhelyezkedése
Pötty-zsomboly (Magyarország)
Pötty-zsomboly
Pötty-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötty-zsomboly témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 273°-ra, erdőben, egy fokozottan védett területen, a határsávtól nem messze nyílik. A Szabó-pallagi vadászháztól keletre lévő nagy rét északi szélén kezdődő, a határ felé vezető földút mellett, jobbra található. A földúton kicsit több, mint 120 métert kell menni az Almási-zsombolyhoz, a Széki-zsombolyhoz és a November 7-zsombolyhoz tartó, balra leágazó, rosszabb minőségű földútig és egy kis töbör északnyugati peremén van a szűk bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének a feltüntetésével. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése kilenc méter. A nem lezárt barlang csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. A bejárásához 12 méter kötél és kötélvédő szükséges.

A közelében egy 80 centiméter mellmagassági átmérőjű és 30 méternél magasabb hegyi szil példány él. 1979-ben csigák, köztük házatlan csiga, béka, lábatlan gyík, kígyó, vöröshátú erdeipocok és erdei egér maradványai lettek beazonosítva a zsombolyból.

Dunszt Kláráról lett elnevezve, akinek az egyik beceneve Pötty volt. Előfordul az irodalmában 07 (Kósa 1992), S-9 (Kósa 1992), SZ/2 (Kósa 1964) és Sz/2 (Székely 1963) jelzésekkel is. A Pötty-zsomboly név először 1963-ban jelent meg az irodalmában.

KutatástörténetSzerkesztés

1960 nyarán, egy terepbejáráskor találták meg a bejáratát a Vörös Meteor barlangkutatói. Először Rónai Miklós járt benne, aki az első lépést követő megcsúszás után a zsomboly aljáig épségben leesett. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagi vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték a bejáratának a helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 400 méterre, 65° 40' irányban volt a bejárata. 1963 augusztusában a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport zsombolykutató csoportja mérte fel 12 méter mélységig és a felmérés alapján, Székely Kinga szerkesztett két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.

Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 114. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 12 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól 65° 40'-re, 380 méterre található, a bejárat egy kis méretű töbör északnyugati oldalában nyílik, valamint hivatkozik egy, a barlangra vonatkozó irodalomra. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1976. júniusi bejárás alapján lett kitöltve, a függőleges kiterjedése 12 méter. 1979-ben Bakos István gyűjtött állatmaradványokat a zsombolyból, amelyeket Rácz József határozott meg.

1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. 1990-ben készült el az új, hosszmetszeti barlangtérképe és az új, alaprajzi barlangtérképe. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben, az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1963-ban készült barlangtérképek, valamint több adattal együtt, fel van tüntetve nyolc darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Pötty-zsomboly volt a legnépszerűbb. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában 12 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információkSzerkesztés