Palatális, zöngés réshang
mássalhangzó
A palatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʝ (áthúzott szárú j) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig j\. Koartikuláció során a természetes magyar beszédben is előfordul a /j/ hang allofónjaként, pl. a dobj be kifejezésben,[1] illetve a gy (palatális, zöngés zárhang) elnyújtott ejtésével is közelíthető.
| IPA | |
| IPA-kód | 139 |
| IPA-jel | ʝ |
| IPA-kép |  |
| X-SAMPA | j\ |
| Kirshenbaum | C<vcd> |
| Hangminta |  hallgat |
A zöngés palatális réshang igen ritka hang: a UCLA Phonological Segment Inventory Database (a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adatbázisa az egyes nyelvek fonológiai szegmenseiről) által eredetileg felmért 317 nyelv közül mindössze hétben fordul elő.[forrás?] Csupán három nyelvben (komi, margi és a Belgiumban használt standard holland[2]) fordul elő ez a hang a zöngétlen megfelelőjével együtt.
Jellemzői szerkesztés
A palatális, zöngés réshang jellemzői:
- Képzésmódja réshang, vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt.
- Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása szerkesztés
| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| fríz | hja | [ʝa] | ’ő’ (nőnem) / ’ők’ | Főként a fríz régebbi, „előkelőbb” változataiban használatos. Elterjedt megfelelője a „sy”. | |
| görög[3] | γεια | [ʝa] | ’szia’ | L. újgörög hangtan | |
| holland | goed | [ʝut] | ’jó’ | A déli holland nyelvjárásokban jellemző, ideértve Belgium egész holland ajkú részét.[4] L. holland hangtan | |
| kabil | cceǥ | [ʃʃəʝ] | ’csúszni’ | ||
| magyar[1] | dobj be | [dobʝ bɛ] | ’dobj be’ | A /j/ allofónja, l. magyar hangtan. | |
| pastu | wardak nyelvjárás[5] | موږ | [muʝ] | ’mi’ | |
| skót gael nyelv[6] | dhiubh | [ˈʝu] | ’közülük’ | ||
| spanyol[7] | sayo | [ˈsaʝo̞] | ’köpeny’ | Gyakran inkább közelítőhang. Egyes nyelvjárásokban <ll> is jelölheti. L. spanyol hangtan | |
| svéd[8] | jord | [ʝuːɖ] | ’talaj’ | L. svéd hangtan | |
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Bp. 2004, 77. és 130. o.
- ↑ Jo Verhoeven, Belgian Standard Dutch, Journal of the International Phonetic Association (2005), 35:2:243-247 Cambridge University Press [1] Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Nicolaidis (2003:?)
- ↑ Pieter van Reenen; Nanette Huijs: De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands.. Taal en Tongval, 52(Thema nr.), 159-181, 2000. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
- ↑ Michael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto
- ↑ Oftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap.
- ↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
- ↑ Engstrand (1999:140)
Irodalom szerkesztés
- Engstrand, Olle. Swedish, Handbook of the International Phonetic Association: A Guide to the usage of the International Phonetic Alphabet.. Cambridge University Press, 140–142. o. (1999). ISBN 0-521-63751-1
- Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259
- Nicolaidis, Katerina (2003), "An electropalatographic study of palatals in Greek", in D. Theophanopoulou-Kontou, Current trends in Greek Linguistics (in Greek), Athens: Patakis, pp. 108–127
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
| ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |