Perna (Topuszka)
Perna falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
| Perna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Topuszka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′, k. h. 15° 52′Koordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 15° 52′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sziszektől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora keleti lejtői alatt, az azonos nevű patak partján, a Topuszkóról Vrginmostra vezető út mellett, Ponikvár és Malicska között fekszik. Főbb településrészei Perna Dolnja és Perna Gornja.
Története szerkesztés
A település egyes feltételezések szerint az ószláv pogány istenségről Perunról kapra a nevét. Perna vidéke már az ókorban lakott volt. A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falutól keletre Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa, ennek a kornak az emléke az itt talált feliratos kő. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. 1097-ben a település felett fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint a hegység neve is az ő emlékét őrzi. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított.
Perna középkori várának (melyet a korabeli források Perniknek is neveznek) pontos építési ideje nem ismert. Első említése 1225-ben történt. Építése lehet, hogy összefüggésben van a néhány kilométerre keletre fekvő topuszkai Nikolino-hegyen álló várral, mely 1201-ben már állt, de akár illír eredetű is lehet. A 14. század elején került a Šubić család egyik ágának Bribiri Pál fia Jakabnak a birtokába. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. Perna várát 1558-ban és 1578-ban is lerombolta a török. Ezt követően a bécsi haditanács 1584-ben kivette a várat addigi birtokosai kezéből és őrségét kivonva átengedte a török sereg pusztításának. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A várba határőröket helyeztek, de a török ennek ellenére 1717-ben és 1788-ban is elfoglalta és kirabolta. Ezt követően katonai jelentősége megszűnt, elhagyták és sorsára hagyták. Ma már csak romjai láthatók. Köveit az 1950-es években útépítéshez használták. Perna Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. A katonai közigazgatás idején egyfajta határőrizeti központ volt, kapitányság székhelye, ahol iskola, templom és több más közintézmény volt. Iskoláját 1845-ben alapították és a pernaiak mellett Pecke, Cernipotok, Katinovác, Malicska és Blatusa gyerekei is ide jártak. 1881-ig az oktatás németül is folyt. 1900-tól koedukált iskolaként működött egészen 1941-ig amikor az usztasák felgyújtották..
A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1317, 1910-ben 1221 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A pernai partizánosztagot 1940 októberében hozták létre. Az 1941. szeptembere és 1942 májusa között eltelt nyolc hónap során az usztasák a falu 385 lakosát gyilkolták meg. Közülük 170 gyermek, a többi nő és idős ember volt. A megtorló akciók során az egész falut templomával és iskolájával együtt lerombolták. További 73 pernai esett el az ellenséggel vívott harcokban.[2] A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 499 pernai lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 572 volt.[3] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A falut templomával együtt lerombolták. A szerb lakosság elmenekült, de később egy részük visszatért. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az egykor népes településnek 2011-ben már csak 176 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.317 | 971 | 925 | 1.060 | 1.128 | 1.221 | 1.198 | 1.241 | 914 | 928 | 904 | 779 | 601 | 471 | 204 | 176 |
Nevezetességei szerkesztés
- Perna középkori várának maradványai a gornja pernai (Suha Perna) településrész feletti sziklán állnak. 1225-ben említik először. A 14. századtól a Šubićok egyik ágának, a pernai grófoknak a birtoka. A fennmaradt rajzok alapján külső és belsővárból álló négyszögletes erődítmény volt. Mind a külső, mind a belső várat fal vette körül, melyet hengeres és négyzetes tornyok erősítettek. A külső várba egy különálló kaputornyon keresztül, egy létrán át lehetett bejutni, majd egy újabb létra vezetett a lakótorony bejáratáig.[6]
- Perna középkori plébániatemplomának maradványa. A pernai Szűz Mária plébániatemplom a goricai főesperességhez tartozott. 1334-ben Ivan goricai főesperes említi meg. A 16. században a török rombolta le.
- Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1789-ben építették, 1886-ban megújították. 1941-ben az usztasák a faluval együtt felgyújtották. Ezt követően még újjáépítették, de 1995-ben a faluba bevonuló horvát csapatok lerombolták. Azóta rom.
- Sokolovići településrészen hagyományos népi építésű lakóház található. A ház mellett több melléképület is áll, amelyek közül az egyikben kovácsműhely működött. A ház, mely a 21-es szám alatt található 1891-ben épült. Az építés évét a ház földszintjén lévő teherhordó fagerendára írták. A ház hosszúkás, téglalap alaprajzú, az udvari homlokzat közepén kiugró résszel. Alapjai kőből, falai masszív tölgy deszkákból épültek, amelyek az ún. „hrvatsi vugel” technikával kapcsolódtak egymáshoz. Tervezésével, kivitelezésével és felhasznált anyagaival a hagyományosan épített ház a környékbeli népi építészet egyik legértékesebb példája.[7]
- Vízimalom a Perna-patakon.
- Ókori feliratos kő
- A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A nemzeti felszabadító háború Pernán Archiválva 2016. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
- ↑ Svetozar Livada: Kordunski rekvijem (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6279.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5734.
Források szerkesztés
- Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
- Topusko rövid története (horvátul)
- Topusko turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Izmjene i dopune prostornog plana uređenja općine Topusko – A község rendezési terve (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- A Szluin és Károlyváros közötti térség várai
- Hrvatska enciklopedija – Perna[halott link] (horvátul)
További információk szerkesztés
- Dénes József naplója: Perna vára
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
- A sziszeki püspökség honlapja (horvátul)
- A horvátországi Građevinar folyóirat 2003/55. évfolyamának 01. száma. (horvátul)
- Családaink.hu:A Pernai család Archiválva 2021. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
