Pozsonynádas

község Szlovákiában

Pozsonynádas (szlovákul Trstín, korábban Nadaš, németül Nadasch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Pozsonynádas (Trstín)
Pozsonynádas főutcája
Pozsonynádas főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1256
PolgármesterMarta Genčúrová
Irányítószám919 05
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1405 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület26,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.527778°N 17.463889°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.527778°N 17.463889°E
Pozsonynádas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonynádas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszombattól 20 km-re északnyugatra.

Története

szerkesztés

A honfoglalás után területén székely határőrtelepülés állt, amely azonban a tatárjáráskor valószínűleg elpusztult. Nádast 1256-ban IV. Béla adománylevelében említik először. Plébániatemploma a 18. század közepén épült. Az 1773-as urbárium Nádast az oppidiumok, azaz mezővárosok között említi. Az 1817. február 18-án kibocsátott oklevél a településnek évi négy országos vásárt engedélyez. A 19. században Nádason három malom működött, ebből kettő a faluban.

Vályi András szerint "NÁDAS. Tót helység Posony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombat Városához 2 mértföldnyire, határja 3 dűlőre van osztva, de tsekély termékenységű, legelő mezejek, ’s fájok elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Nádas, tót m. v. Poson most F. Nyitra vmegyében, Nyitra vármegye szélén, a Szeniczre vivő országutban egy igen kies vidéken: 1126 kath., 5 evang., 213 zsidó lak., kath. paroch. templom; synagoga. Határa dombos; nagy erdeje sok vadat táplál; szőlőhegye savanyú bort terem. A korláthkői urad. tartózik, s nagy részt Motesiczky nemes nemzetség birja. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1604-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1270 lakosából 1254 fő szlovák volt.

2011-ben 1373 lakosából 1333 fő szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés

Nevezetes személyek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés