Pusztai sas
A pusztai sas (Aquila nipalensis) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Aquila nipalensis Hodgson, 1833 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A pusztai sas elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pusztai sas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai sas témájú médiaállományokat és Pusztai sas témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésEurópa keleti részén, Ázsia sztyeppvidékén költ. Telelni Irak és Irán irányában Szudánig vonul. A sík, fátlan vidéket kedveli.
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésVadon Magyarországon csak kevés számú hitelesített előfordulása ismert, de állatkertekben megtalálható.
Alfajai
szerkesztés- keleti pusztai sas (Aquila nipalensis nipalensis), Kelet-Ázsia
- nyugati pusztai sas (Aquila nipalensis orientalis), Délkelet-Európa, Közép-Ázsia
Megjelenése
szerkesztésA madár testhossza kb. 62–74 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 165–190 centimétert is. Testtömege 2,4-3,9 kg között változik, a nemek súlya nem egyforma, a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a súlyuk.
A pusztai sas tollainak színe a feketésbarna és barna között változik. A fiatal madarak nagyon jellegzetes széles fehér szalagot viselnek a szárnyuk alsó részén, ami a korral azután eltűnik. A szárny felső részén ez a csík vékonyabb. A szárny és a faroktollak feketésbarnák, míg a szárnyfedők, a hát, a fej és a has barna. Az idősebb sasok egyöntetű sötétbarnák, a tarkójukon egy világosabb sárgás foltot találhatunk.
.jpg) |
_-63.jpg) |
 |
Életmódja
szerkesztésHúsevő, elsősorban ürgéket eszik, és más rágcsálókat és hüllőket, rovarokat, madarakat csak kisebb számban fogyaszt. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. Egyes megfigyelések szerint Afrika déli részén a termeszeket is megeszi.
Szaporodása
szerkesztésKöltési területe a hegyes vidékeken van, egészen 2300 m magasságig is elterjedt. Fészkét általában a talajra rakja vagy a kisebb bokrokra, fákra. Élőhelyének megváltozása és az ember közelsége miatt, néha mesterséges építményekre is rak fészket. A szaporodási időszak április és július közé esik, de függ attól, hogy mennyire tápanyag gazdag a terület zsákmányállatokban. A tojó ilyenkor 2 tojást helyez el a fészekbe és ezen 45 napon keresztül kotlik. A kikelt fiókákat a szülők még kb. 60 napon át táplálják, addig, amíg azok a fészekben tartózkodnak. A fiókák nagyon agresszívek és egymástól is elveszik a táplálékot, ezt a jelenséget káinizmusnak nevezik.
Védettsége
szerkesztésA világon veszélyeztetett, Európában súlyosan veszélyeztetett fajként tartják nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
