Főmenü megnyitása

Récsei Viktor Alfonz (1884-ig Ritschl; Nagyszombat, 1858. július 12.[1]Bakonybél, 1908. október 14.) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, könyvtáros, régész.

Récsey Viktor
Született Ritschl Viktor
1858. július 12.
Nagyszombat
Elhunyt 1908. október 14. (50 évesen)
Bakonybél
Foglalkozása szerzetes,
tanár,
könyvtáros,
régész

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Nagyszombatban kezdte. 1874-ben felvették a bencés rendbe, majd ezután a pannonhalmi líceumot végezte el, és Győrött tett 1876-ben érettségi vizsgát. A tanárképzőt és a teológiát Pannonhalmán végezte el. 1880-ban hitoktató volt Győrszentmártonban. 1881-ben a kőszegi gimnázium hitszónoka és Lichtenstein Alajos herceg fiainak nevelője. Közben fél évet Dél-Tirolban, a nyári hónapokat pedig Stájerországban töltötte a hercegi családnál. 1881-ben szentelték pappá. 1887-ben tett tanári vizsgát a budapesti egyetemen. 1887-ben Zalaapátiban betegeskedett, ekkor levéltárosként működött. 1888-ban ideiglenesen nyugdíjban Celldömölkön, majd Kassán élt, ahol a húszezer kötetes püspöki könyvtárat rendezte. 1889-ben Tihanyban lett könyvtáros. 1894-ben ókori régészetből, művészettörténetből és oklevéltanból doktorált Budapesten.

Rendtagként 1884-től 1887-ig Sopronban, majd 1891-től Esztergomban volt főgimnáziumi tanár. 1894-től a pannonhalmi főapátsági könyvtár és levéltár igazgatójává nevezték ki. 1905-ben vonult végleg nyugalomba Bakonybélbe.

MunkásságaSzerkesztés

Értékes régészeti anyagot gyűjtött a pannonhalmi múzeum számára, illetve az millenniumi kiállításra. Közreadta a pannonhalmi könyvtár ősnyomtatványait és régi magyar könyveit.

Társasági tagságaiSzerkesztés

A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti bizottságának segédtagja, a Műemlékek Országos Bizottságának kinevezett tagja, az Országos Archaeológiai-Társulat és a Budapesti Philologiai-Társaság választmányi tagja volt. A Sopron megyei Régészeti Társulat főtitkáraként Sopron római kori régészeti emlékeit kutatta, valamint Esztergom középkori templomait és épületeit is ásatta. Egyik alapítója, majd főtitkára volt az Esztergomi Régészeti és Történeti Társulatnak. A Római Archaeologiai Akadémia levelező, az athéni Görög Archaeologiai Társulat külső tagja.

MűveiSzerkesztés

  • 1887 Sopron ókori neve (Scarbantia) és a sopronmegyei római feliratok. Sopron.
  • 1887 A Sopronmegyei Régészeti Társ. első évkönyve. Sopron.
  • 1887 Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Sopron.
  • 1888 Vasmegyei írók. Bio- és bibliográfiai gyűjt. Sopron.
  • 1889 Felolvasások és leírások. Kassa.
  • 1891 A kassai püspökségi könyvtár codexeinek és incunabulumainak jegyzéke. Budapest.
  • 1892 Néhány kiváló őskori emlék Esztergom vidékéről. Archaeologiai Értesítő.
  • 1893 Az esztergomi Szent Lőrinc-templom maradványai. Esztergom.
  • 1893 Pannónia ókori mythológiai emlékeinek vázlata. Esztergom.
  • 1895 Balaton-vidéki régészeti kutatásaim némi eredménye. Veszprém.
  • 1896 Exemplaria duplicata bibliothecae centralis Archicoenobii O.S.B. de S. Monte Pannoniae. Veszprém.
  • 1896 A kassai dóm síremlékei. Budapest.
  • 1896 „Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste”. Rimai Jánosnak egykorú költeménye után közli. Esztergom.
  • 1897 Győr és Pannonhalma nevezetességei. Esztergom.
  • 1898 Révai Miklós levelei Paintner Mihályhoz. Esztergom.
  • 1899 Írás és könyv hajdan és most. Győr.
  • 1899 Pannónia római község maradványai Pannonhalma tövében. Budapest.
  • 1899 Seckau, Emaus és Brewnow. Szombathely.
  • 1900 Mozaik görögországi tanulmányutamról. Sopron.
  • 1900 Külországból. Utirajzok. Pécs.
  • 1901 M. A. Regulus - Római történeti szomorújáték. Írta H. J. Collin. Ford. Wesselényi Miklós br. Győr.
  • 1902 Kalászat a pannonhalmi kézirattárból. Budapest.
  • 1902 A pannonhalmi-főapátság könyvtárának jegyzéke 1658-ban... Budapest
  • 1902 A pannonhalmi központi könyvtár kettős példányainak jegyzéke. Budapest.
  • 1902 A tersatói B. Asszony búcsújáró helyének emlékkönyve. Fiume. (fordítás)
  • 1903-1904 Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban. Budapest.
  • 1904 Bábel és Biblia útivázlatkönyvemben. Budapest.
  • 1904 Régi magyar vitézek felirata egy római katakombában. Magyar Sion
  • 1904 Szent László király leányának, Iréne csnénak síremléke és bazilikája Bizáncban. Budapest.
  • 1905 A Rákóczi-templom Konstantinápolyban. Esztergom.
  • 1906 Gasius Antal humanista írónak De tuenda et proroganda... c. kéziratos munkája... Budapest.
  • 1907 A pannonhalmi képtár. Budapest.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Több forrásban július 11. szerepel születési dátumaként.

Külső hivatkozásokSzerkesztés