Répcekethely

	Répcekethely (Mannersdorf an der Rabnitz)
	A községháza
	; Répcekethely címere
	; Répcekethely címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőpulyai járás
Alapítás éve	1224
Polgármester	Rudolf Draskovits
Irányítószám	7444
Körzethívószám	02611
Forgalmi rendszám	OP
	Népesség
Teljes népesség	1795 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	245 m
Legmagasabb pont	245 m
Terület	38,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Répcekethely Pozíció Ausztria térképén
	é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 16° 31′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 16° 31′ 40″
	Répcekethely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Répcekethely témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Répcekethely (németül: Mannersdorf an der Rabnitz), (horvátul: Malištrof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 10 km-re délnyugatra, Kőszegtől 9 km-re északra fekszik. Kőszeggel közvetlenül határos, azonban a két település közötti út 1945-ben lezárásra került. Vasútállomása Felsőlászlón van az egykori Sopron–Kőszeg-vasútvonalon, jelenleg csak teherforgalom üzemel.

Erre vezették volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalavár-Nagykanizsa vasutat.^[3]

A kataszteri közösségek Borsmonostor, Mannersdorf an der Rabnitz, Rattersdorf-Liebing és Alsólászló.^[4]

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy hetivásárait keddi napokon tartották.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban és bronzkorban is éltek emberek. A bronzkor végén illír törzsek laktak itt. Az i. e. 6. században a mai Franciaország északi területeiről érkezett kelta törzsek foglalták el ezt a vidéket. Az illírek a mai Várvidék déli részeire szorultak vissza. Az időszámítás első évtizedében Augustus római császár római serege foglalta el a nyugat-pannóniai térséget. Itt vezetett át a Savaria irányából Scarbantia és Carnuntum felé vezető híres borostyánút és a mai Répcekethely helyén csakhamar római település alakult ki. A hagyomány szerint a Tagwachton állt régi kastély helyén egykor római őrtorony állott. 166-ban a római települést kvádok és markomannok rombolták le. A népvándorlás idején nyugati gótok, vandálok, kvádok, szarmaták, hunok, keleti gótok, longobárdok, végül avarok árasztották el ezt a vidéket. Az avar birodalmat 796-ban Nagy Károly semmisítette meg. Az avarok helyére bajor telepesek érkeztek ide, akiket később fokozatosan kiszorítottak a szlávok. A 907-es pozsonyi csata után a terület magyar fennhatóság alá került, de a 10. században lényegében lakatlan volt. A terület határvidéket képezett a Babenbergek és a magyarok területei között.

A mai település legrégebbi írásos emléke a ma közigazgatásilag a községhez tartozó és 1194-ben alapított Borsmonostor cisztercita apátságának 1224-es feljegyzése, amikor II. András király piacvámjának jövedelmeit az apátságnak adományozta. 1239-ben felépült a falu temploma, az apátság falvainak egyik legrégibb épülete, melyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. A középkorban a településen keddi napokon hetivásárokat tartottak. Kethelyt 1532-ben Kőszeg várának ostromakor török hadak pusztították el, lakói elmenekültek vagy megölték őket. Ezt követően újra német telepesek érkeztek ide. A falu német neve is 1558-ban bukkan fel először "Manasdorf" alakban.

1546-ban Kőszeg várának ura Jurisich Miklós a Kethely és Alsólászló közötti Tabor nevű helyen a török ellen kisebb erődítményt emeltetett, mely 1706-ban egy kuruc-labanc összecsapás során pusztult el. 1580 körül lakói a birtokos Nádasdy család áttérése hatására evangélikusok lettek. A Nádasdyak 1671-ig voltak a birtokosai, amikor a település az Esterházy család birtoka lett. 1809-ben a falu néhány hónapig francia megszállás alatt állt, a katonákat a falu lakosainak kellett elszállásolni és élelmezni. A hadak nyomában a települést többször pusztították járványok. Az 1600-as pestisjárvány után felerősödött a védőszentek, Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália tisztelete. Az 1622-es urbáriumból kitűnik, hogy ekkorra az elpusztult lakosságot sikerült pótolni. 1849-ben kolerajárvány tört ki, melynek újra sokan esetk áldozatul.

Fényes Elek szerint " Kethely, németül Manersdorf, német falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1/2 mfld, a soproni postautban: 680 r. kath. lak., s szentegyházzal. Határa 1376 4/8 holdnyi, mellyből 423 h. szántóföld, 138 h. rét, 799 h. erdő, 18 h. szőlő. Urbéri telek 22 7/8. Földje középszerű; buzát inkább terem, mint rozsot. Birja h. Eszterházy."^[5]

A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, ma ugyanezen járás része Burgenlandban. Településrészei a nagy-önkormányzatok megalakításával: Rőtfalva, Rendek, Borsmonostor, Alsólászló, Répcekethely. Alsólászló összeépült Répcekethellyel, csak a Répce folyó választja őket el. Lakossága 1910-ben 2951 fő volt, túlnyomórészt német.

2001-ben 1939 fős lakosából 1856 német, 35 magyar, 26 horvát, 21 fő egyéb nemzetiségű volt.^[6]

Előkészítés alatt áll az S31-es autóút Felsőpulya-Rőtfalva szakasz - Pullendorfer Straße - építése, amely várhatóan 2014-re készül el. Az új út északról és nyugatról tehermentesíti a falut a B61-es főút átmenő forgalmától.^[7]

NevezetességeiSzerkesztés

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1239-ben épült, 1748-ban barokk stílusban építették át, a régi templomból csak a szentély maradt meg.
A Tábor nevű hely onnan kapta a nevét, hogy IV. László király 1277. nov. 27. itt táborozott. 1546-ban Jurisich Miklós a török ellen erősséget emeltetett ide. A 17. században még a Tábor nevű kastély állt itt mely 1706-ban a kuruc harcoknak esett áldozatul. Később a Táborkocsma állt itt.